Ugrás a tartalomhoz

Veurne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szilas (vitalap | szerkesztései) 2022. július 26., 09:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Története)
Veurne
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Veurne címere
Veurne címere
Veurne zászlaja
Veurne zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
SzékhelyVeurne
PolgármesterPeter Roose
Irányítószám8630
Körzethívószám058
Népesség
Teljes népesség12 295 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület97,21 km²
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°EKoordináták: é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°E
Veurne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.

Története

A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből számazik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.

870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.

A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.

A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, Grote Markt kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). 1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).

1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Zodoende werd Veurne een van de versterkte steden in het Barrièretraktaat van 1715. Al deze versterkingen werden door keizer Jozef II in 1783 ontmanteld, nadat hij eenzijdig het Barrièretraktaat had opgezegd. [[Bestand:Veurne - 1641.jpeg|left|thumb|Veurne in de eerste helft van de 17e eeuw (afbeelding uit Flandria Illustrata - 1641)]]

Op 17 juli 1831 mocht Veurne als eerste Belgische stad de toekomstige vorst, Koning Leopold I, verwelkomen. De 19e eeuw bracht weinig ontwikkeling. Vermeld kan worden dat de Duitse dichter Rainer Maria Rilke in 1906 in Veurne verbleef. Tijdens de Eerste Wereldoorlog was in de stad het hoofdkwartier van het Belgisch leger gevestigd. Een aantal gebouwen werden verwoest en van 1920-1925 in historiserende stijl hersteld. De schade tijdens de Tweede Wereldoorlog bleef beperkt.

Thans is Veurne een kleine provinciestad, met een centrumfunctie voor de Noordelijke Westhoek en de Westkustgemeenten. Er is een station met elk uur een trein naar De Panne en naar Brussel. Ook is Veurne een knooppunt van buslijnen. Daarnaast is er een Gerechtshof, een algemeen ziekenhuis en zijn er een aantal kleuter-, lagere en middelbare scholen aanwezig in de stad. Veurne heeft ook twee winkelstraten met een divers aanbod aan winkels. De wekelijkse markt op woensdag trekt nog altijd veel volk. Verder ontwikkelt Veurne zich steeds meer als toeristische uitvalsbasis in de Westhoek en Westkust.

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek