Ugrás a tartalomhoz

IRIS–T

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kla (vitalap | szerkesztései) 2022. június 1., 14:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
IRIS–T
IRIS-T a 2006-os ILA kiállításon
IRIS-T a 2006-os ILA kiállításon
Funkciónagy szögeltéréssel indítható légi közelharc-rakéta
GyártóDiehl BGT Defence
Ár400 ezer EUR / db
Hordozó repülőgépekEurofighter Typhoonnémet olasz spanyol osztrák
F–16 Fighting Falconnorvég görög
JAS 39 Gripensvéd magyar
F/A–18 Hornetspanyol
Irányításinfravörös önirányítás
Robbanótöltetrepesz-romboló
Kormányzásaerodinamikai és tolóerővektor-eltérítés
Gyújtórádiós közelségi és csapódógyújtó
Méret- és tömegadatok
Hossz2,936 m
Szárnyfesztáv0,447 m
Törzsátmérő0,127 m
Indulótömeg87,4 kg
Repülési jellemzők
Max. sebesség3 Mach felett
Hatótávolság25 km
Legnagyobb repülési magasság20 000 m
A Wikimédia Commons tartalmaz IRIS–T témájú médiaállományokat.

Az IRIS–T német fejlesztésű, rövid hatótávolságú, légi közelharc-rakéta, melyet a régebbi típusú AIM–9 Sidewinderek lecserélésére fejlesztettek ki. A nagy manőverezőképességű rakéta különféle verzióit 14 ország hadereje alkalmazza, köztük a Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára. A típusnak létezik földi indítású légvédelmi változata is IRIS–T SL néven. [1][2]

A fejlesztés története

A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierejében szolgált MiG-29 repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 (AA-11) típusú, fejlett infravörös rávezetésű légiharc-rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverező-képességének növelését illeti.

Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett ASRAAM légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a toltóerő-vektorálású vagyis gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS-T közel-légiharc rakétát - a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. Az Amerikai Egyesül Államok hadereje szintén nem rendszeresítette az ASRAAM-ot: ők a saját fejlesztésű AIM-9X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS-T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzást is alkalmaz.

Az IRIS-T különlegessége, hogy a gyártó DIEHL cég állítása szerint rendelkezik ún. "hard kill" ellenrakéta-képességgel - vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve légiharc-rakéták "röptében" történő megsemmisítésére. Ehhez elengedhetetlen a közeledő rakéta időben történő észlelése az IRIS-T rakétát hordozó repülőgép radarja által.

Az IRIS-T rakéta a 2010-es évek elején több üzemeltetőnél - pl. német, osztrák és svéd légierő - rendszerbe állt. A Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára.[1]

IRIS-T SL - a légvédelmi változat

AZ IRIS-T légiharc rakéta napjainkban már rendelkezik földi telepítésű, légvédelmi változattal is IRIS-T SL néven. A föld-levegő változatnál a hatótávolság növelése érdekében egy nagyobb átmérőjű rakétahajtómű fokozatot építettek be, hiszen itt nem érvényesül a hordozó repülőgép sebességéből adódó mozgási energia nyújtotta előny. A függőlegesen indított rakéta GPS alapú navigációs rendszerrel és adatkapcsolattal is rendelkezik, így indul a várható találkozási pont felé. Az útjának végfázisában infravörös képalkotó technológiát alkalmazva közelíti meg a célpontot, amíg a közelébe érve a repesz-romboló töltet meg nem semmisíti azt.

A IRIS-T SL hatótávolsága 40 km és 20 km magasan repülő célokat is támadhat. A rendszert eddig a német, a svéd és a norvég haderő alkalmazza.[2] A rendszer iránt Ukrajna is érdeklődik: 10 üteget vásárolnának a meglévő Buk rendszer kiegészítésére illetve pótlására.[3]

  • Földi indítású légvédelmi IRIS-T SL nagyobb átmérőjű hajtóművel rendelkezik mint a légharc változat.
    Földi indítású légvédelmi IRIS-T SL nagyobb átmérőjű hajtóművel rendelkezik mint a légharc változat.
  • Az IRIS-T SL indító 8 rakétát hordozhat
    Az IRIS-T SL indító 8 rakétát hordozhat

Kialakítása és jellemzői

A rakéta nevének "kibontása" vagyis IRIS-T - infra-red imaging system - tail / thrust vector controlled jól jellemzi a rakétát. Maga név magyarra fordítva ezt jelenti: "infravörös képalkotó rendszer - tolóerő-vektorálással irányított". A rakéta két fő jellemzője ugyanis az erős zavarvédelemmel ellátott infravörös képalkotó rávezetőfej illetve az extrém manőverezőképességet biztosító a tolóerő-vektoráló rendszer. Utóbbinak köszönhetően akár 60g terheléssel járó fordulókat is képes végrehajtani.[4]

Az IRIS-T rakéta a képes indítás után "ráfogni" a célra (LOAL - Lock-on-After-Launch), vagyis a hőérzékelő fejnek nem kell látni a célt az indítás pillanatában ellentétben a korábbi generációs rakétákkal. Ennek az az előnye, hogy nagyobb távolságra illetve nagy szögeltéréssel is indítható a fegyver - akár az indító vadászrepülő mögötti cél is támadható az IRIS-T rakétával. A rakétát fejlesztő és gyártó Diehl Defence vállalat szerint az IRIS-T képes a közeledő ellenséges rakétákat elfogására, megsemmisítésére is.[5]

A fegyver képességeinek teljes kihasználásához elengedhetetlen a sisakcélzó alkalmazása, aminek köszönhetően a pilóta "ránézéssel" tud gyorsan és hatékonyan célokat kijelölni a rakéta számára.[4]

A magyar Gripenekhez az izraeli Elbit Systems vállalt TARGO II sisakcélzói kerülnek rendszeresítésre.[6]

Alkalmazó országok

 Ausztria - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Brazília - - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Dél-afrikai Köztársaság - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Dél-Korea - a még fejlesztés alatt álló KF-X vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve

 Egyiptom - földi indítású légvédelmi változat

 Görögország - F-16 vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Magyarország - Gripen vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve, az első 13,6 millió EUR értékű, kb. 30-34 rakétára elegendő megrendelést leadták 2021 végén.[7]

 Németország - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Norvégia - F-16 vadászrepülőkhöz rendszeresítve, földi indítású légvédelmi változat is rendszeresítésre került

 Olaszország - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Szaúd-Arábia - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Spanyolország - F/A-18 és Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Svédország - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Thaiföld - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve

Jegyzetek

  1. ↑ a b Korszerű légiharc-rakétákat kapnak a magyar Gripenek. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  2. ↑ a b https://www.airforce-technology.com/projects/iris-t-sl-surface-to-air-guided-missile/. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
  3. ↑ https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3482812-germany-mulls-supply-of-ten-air-defense-systems-to-ukraine-bild.html. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
  4. ↑ a b IRIS-T. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  5. ↑ diehl.com - IRIS-T. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  6. ↑ Új Gripeneket vásárolhat Magyarország, de még az is lehet, hogy annál valami sokkal jobb jön. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
  7. ↑ https://m.hvg.hu/gazdasag/20220124_Kiderult_mennyibe_kerulnek_a_Gripenek_uj_legiharcraketai. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=IRIS–T&oldid=24977242”