Farkas-hegy
Farkas-hegy | |
A Farkas-hegy képe a budaörsi Domb utcából | |
Hely | Budaörs |
Hegység | Csíki-hegyek |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 18° 56′ 45″47.472660°N 18.945790°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 18° 56′ 45″47.472660°N 18.945790°E | |
A Farkas-hegy a Csíki-hegyek fővonulatának 343 méter magas északi röge. Közigazgatásilag Budaörshöz tartozik.
Leírása
Tágas nyergek választják el a Szekrényes-hegytől és a Budaörsi-hegytől. A hegy főleg dolomitból épül fel és briozoás márgatakaróval övezett. Felszíne kopár, dél és délkelet felől falszerű, meredek, sziklaomlásos lejtő határolja, aminek a pereméről szép a kilátás a Budaörsi-medencére.
A Farkas-hegy mellett a Szekrényes-hegy és a Szállás-hegy is fokozottan védett természeti terület, ami azt jelenti, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon és tanösvényeken engedélyezett a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára, ennek megszegése szabálysértésnek számít és pénzbírsággal sújtható. Jelen esetben a fokozott védelmi státuszt a területen található, Magyarországon rendkívül ritkává vált szubpannon sztyeppek és pannon sziklagyepek védelméért állapították meg.[1][2]
1929-ben itt indult meg a magyar vitorlázó repülés, Petróczy István alezredesnek, a Légügyi Hivatal akkori vezetőjének köszönhetően. Nevét a közeli Petróczy-orom őrzi.[3] Ezen a hegyen létesült az 1950-es években Budapest környékének első vitorlázó-repülőtelepe hangárokkal, amire egy emlékmű utal, amit a hegy közelében elvezető piros kereszt jelzésű turistaútról is meg lehet közelíteni.[4] Később a MÉM Repülőgépes Szolgálat telepe volt, majd ifjúsági találkozók színhelyévé vált.
A Farkas-hegyen az első Vitorlázórepülő-emlékművet 1979-ben, a magyarországi vitorlázórepülés megindulásának 50. évfordulójára állították fel, de évekkel később a sorozatos vandalizmus áldozatává vált. Másodjára, 2017-ben a régi helyén egy új emlékművet avattak.[5][6]
Flórája
Növényvilágában előfordulnak Magyarországon fokozottan védett és védett növényfajok: a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a piros kígyószisz (Echium maculatum), a Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis).[7]
Faunája
Állatvilágában Magyarországon fokozottan védett és védett fajok is találhatók: az eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius), a magyar futrinka (Carabus hungaricus), a füstös ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria), a magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) és a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).[7]
Jegyzetek
- ↑ Budaörsi Infó – Kiss Gyula (projektvezető, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Élőhelyrekonstrukciós munkák a Budaörsi kopárokon – Mi is szeretjük a természetet… budaorsiinfo.hu. (magyarul) Budaörs: Starkiss Kft. Acta Publica Kiadó (2017. március 4.) (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Belépés védett/fokozottan védett területre. termeszetvedelem.hu. (magyarul) Budapest: Agrárminisztérium (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Dr. Szabó József (szerk.): Magyar szárnyak. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
- ↑ Budai-hegység. Turistatérkép, Cartographia, Budapest, 2007.
- ↑ Borhegyi Éva: Új repüléstörténeti emléket avattak a régi helyében. Fotó: Borhegyi és Petőházi. budaorsinaplo.hu. (magyarul) Budaörs: Budaörsi Napló Bt. (2017. október 22.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ Cséfalvay Katalin: Farkas-hegyi vitorlázó emlékmű. tortenetekkepekkel.blogspot.com (magyarul) (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ a b A HUDI20010 Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. (magyarul) Budapest: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. 2018. 56., 57., 58., 59., 60., 63. o. Hozzáférés: 2022. január 8.
Irodalom
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 411. o. ISBN 963-05-6410-6
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 229. oldal ISBN 963 253 300 3