UI adatkötés
Az UI adatkötés a számítógép-programozás egy programtervezési mintája, ami egyszerűsíti a grafikus felületek (GUI) fejlesztését. A felület elemeit összekapcsolja az alkalmazás tartománymodelljével. A legtöbb keretrendszer a figyelő programtervezési minta használatával hozza létre a kapcsolatot. A hatékony működéshez az UI adatkötésnek meg kell címkéznie a bemenet validálását és adattípus leképezését.
A korlátozott kontroll egy widget, aminek értékét összekapcsolják egy rekordhalmaz egy mezőjével, például egy táblázat egy sorával vagy oszlopával. Az adatok bármely változása a kontrollban automatikusan elmentődik az adatbázisba, amikor a kontroll kiváltja a megfelelő eseményt.
Keretrendszerek és eszközök
[szerkesztés]Delphi
[szerkesztés]- DSharp független adatkötési eszköz
- OpenWire vizuális élő kötés - független vizuális adatkötési eszköz
Java
[szerkesztés].NET
[szerkesztés]- Windows Forms adatkötési áttekintés
- WPF adatkötési áttekintés
- Unity 3D adatkötési keretrendszer (elérhető NGUI, iGUI és EZGUI könyvtárakhoz)[forrás?]
JavaScript
[szerkesztés]- AngularJS
- Backbone.js
- Ember.js
- Datum.js[2]
- knockout.js
- Meteor, a Blaze élő frissítés motorral[3]
- OpenUI5
- React
- Vue.js
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az UI data binding című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://docs.oracle.com/javafx/2/binding/jfxpub-binding.htm
- ↑ Datum.js. (Hozzáférés: 2016. november 7.)
- ↑ Meteor Blaze. [2020. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 29.) „Meteor Blaze is a powerful library for creating live-updating user interfaces. Blaze fulfills the same purpose as Angular, Backbone, Ember, React, Polymer, or Knockout, but is much easier to use. We built it because we thought that other libraries made user interface programming unnecessarily difficult and confusing.”
