George Cukor
| George Cukor | |
 | |
| Cukor 1973-ban | |
| Született | George Dewey Cukor 1899. július 7. New York, New York |
| Elhunyt | 1983. január 24. (83 évesen) Los Angeles, Kalifornia |
| Állampolgársága | amerikai[1] |
| Foglalkozása | filmrendező |
| Iskolái | DeWitt Clinton High School |
| Kitüntetései | Oscar-díj Legjobb rendező My Fair Lady (1964) |
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Cukor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
George Cukor (New York, 1899. július 7. – Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.) magyar származású amerikai filmrendező.
Élete
New York-i magyar zsidó családban született.[2] Apja Cukor Viktor Farkas (1872 Nagykálló),[3][4] anyja Gross Helén (Tokaj 1874),[5] nővére Elsie Cukor (1894 New York).[6][7] A magyarországi kivándorlóknak nem volt még középső neve. Ezért apja George Dewey tábornok nevét vette fel középső névként (middle name). Magyarul nyilván nem beszélt, szüleinek társalgási nyelve alighanem a jiddis volt. Vallásáról nem tudunk, de tény, hogy Mia Farrow a keresztlánya volt.[8] (Mia Farrow anyja után katolikus vallású).
Színházi segédrendezőként kezdett el dolgozni, majd az 1920-as évektől kezdődően rendező lett a Broadway-on. 1926-ban F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-jét állította színpadra Owen Davis forgatókönyve alapján, mellyel felkeltette a New York-i kritikusok figyelmét. A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment. 1929-ben a Paramount Picturesnél dolgozott, mint dialógrendező, de hamarosan rendezővé lépett elő. Előszeretettel filmesített meg színdarabokat: Vacsora nyolckor (1933). Az asszonyok, Philadelphiai történet (1940) maradandóan a legkedveltebb hollywoodi filmek közé tartoznak.
1947 és 1954 között Cukor a forgatókönyvíró házaspár, Garson Kanin és Ruth Gordon segítségével több nagyszerű filmet készített, például az Ádám bordája című produkciót 1949-ben. 1953-ban operatőr barátjával George Hoyningen-Huene-el és Gene Allen látványtervezővel elkészítették a Csillag születik című filmet. A Broadway-on megtanulta becsülni a sztárok munkáját, így hatékonyan tudott együtt dolgozni Greta Garbóval, Joan Crawforddal, Katharine Hepburnnel és másokkal. Nem meglepő, hogy őt bízták meg a My Fair Lady (1964), George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabjának musicalváltozatának a megrendezésére.
Viszályok
Jól kijött a stúdióvezetőkkel, de mégis számos összetűzése akadt. Első munkaadóját, a Paramountot beperelte az Édes pásztoróra (1932) jogai miatt, mivel Ernst Lubitsch újrarendezett benne pár jelenetet. A stúdió válaszul felbontotta a szerződését, így átment az RKO Pictureshez és David O. Selznick szárnyai alá került, akit 1933-ban követett az MGM-hez. Amikor Selznick 1936-ban beindította stúdióját, Cukor neki és az MGM-nek is dolgozott, így a legjobban fizetett rendezők közé került. Legismertebb összecsapása egy stúdióval akkor következett be, amikor Selznick alig 10 nappal a forgatás megkezdése után kirúgta Cukort az Elfújta a szél rendezői székéből. Elbocsátását a forgatókönyvvel szembeni kifogásának köszönhette, de állítólag a fő ok Clark Gable-nek a rendező homoszexualitásával kapcsolatos fóbiái voltak. Joseph L. Mankiewicz szavai Cukor "nagy hollywoodi rendezőnő volt". Általános kritikai nézet szerint Cukor képességei "homoszexuális érzékenységéből" eredtek. Ennek ellensúlyozása céljából lett ösztönösen a nők rendezője.[9]
Hanyatlás
A stúdiórendszer felbomlása kedvezőtlenül érintették Cukort. Gene Allen művészeti rendezővel saját produkciós vállalatot alapított 1963-ban, azonban jelentősebb sikereket nem tudtak elérni. Kései filmjei megbuktak mind a kritikusok szemében, mind a mozipénztáraknál. Pályája azzal a rendszerrel hanyatlott le, amelyben felnevelkedett. 83 évesen halt meg.
Filmjei
- Grumpy (film) (1930)
- Virtuous Sin (1930)
- The Royal Family of Broadway (1930)
- Tarnished Lady (1931)
- Girls About Town (1931)
- A Bill of Divorcement (1932)
- Rockabye (1932)
- What Price Hollywood? (1932)
- One Hour with You (1932)
- Vacsora nyolckor (1933)
- Our Betters (1933)
- Little Women (1933)
- David Copperfield (1935)
- No More Ladies (1935)
- Sylvia Scarlett (1935)
- A kaméliás hölgy (1936)
- Rómeó és Júlia (1936)
- A szerelem beleszól (Holiday) (1938)
- Zaza (1939)
- Elfújta a szél (elkezdte, Victor Fleming és Sam Wood fejezte be) (1939)
- The Women (1939)
- Philadelphiai történet (1940)
- Susan and God (1940)
- A kétarcú nő (1941)
- A Woman's Face (1941)
- Her Cardboard Lover (1942)
- Keeper of the Flame (1942)
- Gázláng (1944)
- Winged Victory (1944)
- A Double Life (1947)
- Edward, My Son (1949)
- Ádám bordája (1949)
- Born Yesterday (1950)
- A Life of Her Own (1950)
- The Model and the Marriage Broker (1951)
- The Marrying Kind (1952)
- Pat és Mike (1952)
- The Actress (1953)
- Csillag születik (1954)
- It Should Happen to You (1954)
- Bhowani csomópont (1956)
- A lányok (1957)
- Wild Is the Wind (1957)
- A préri rózsája (1960)
- Let's Make Love – Szeressünk! (1960)
- The Chapman Report (1962)
- My Fair Lady (1964)
- Justine (1969)
- Utazások nagynénémmel (1972)
- A kék madár (1976)
- Rich and Famous (1981)
Jegyzetek
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ George Cukor születési bejegyzése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.) Manhattan
- ↑ Babos Anna: 120 éve született George Cukor. Nemzeti Filmintézet, 2019. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ George Cukor apjának bejegyzése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ Helén Gross születése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.) Anyja születésének bejegyzése, ugyanott a házasságkötés helye és időpontja
- ↑ Family members. familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ Nővérének házassága. familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ Kevin Thomas: Celebrating Cukor. Los Angeles Times. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ Csernik Gréta: Akinek a My Fair Lady-t köszönhetjük. wmn.hu, 2019. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
