Ugrás a tartalomhoz

Sámsonháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2020. május 24., 11:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Polgármesterei: időközi 2000)
Sámsonháza
Első világháborús emlékmű, háttérben a templom tornya.
Első világháborús emlékmű, háttérben a templom tornya.
Sámsonháza címere
Sámsonháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterBajnokné Képes Gyöngyi (független)[1]
Irányítószám3074
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség243 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 13″, k. h. 19° 43′ 25″47.987040°N 19.723510°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 13″, k. h. 19° 43′ 25″47.987040°N 19.723510°E
Sámsonháza (Nógrád vármegye)
Sámsonháza
Sámsonháza
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Sámsonháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sámsonháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sámsonháza (szlovákul: Šámšonház) község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése

Salgótarjántól délnyugatra, Bátonyterenyétől nyugatra fekvő település, Tar és Nagybárkány között, a Cserhát keleti szélén. Közúton a 21 135-ös számú mellékúton érhető el, amely Tar külterületén ágazik ki a 21-es főútból, kevéssel annak 36. kilométere előtt, észak-északnyugat felé; Sámsonháza az elágazástól mintegy 3 kilométernyire fekszik.

Nevének eredete

Nevét a hagyomány szerint Sámson nevű egykori birtokosáról kapta.

Története

Sámsonháza Árpád-kori település. Nevét 1132-ben említették először. Első birtokosa Sámson nevű főúr volt, aki a helység feletti várat is építtette. Sámson II. Bélával szemben állt, a trónkövetelő Borisz híve volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának ajándékozta Sámsonházát a várral együtt. Sámson várát, mely két részből: egy elővárból és egy fellegvárból állt egy 1409-es keltezésű okirat még említette, 1472-ben pedig már romokban hevert. A település a Kis-Zagyva áradásaitól az elmúlt évszázadok során sokat szenvedett. 1808-ban egy tűzvész során az egész falu leégett, nem kímélte a szalmatetős, fából épült evangélikus templomot sem. A leégett templom helyére az árvizek miatt az új templomot 1870-ben már dombra építették.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Képes Gyuláné (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Petró Gyula (független)[4]
  • 1998–1999: Petró Gyula (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP-MDNP-MKDSZ)[5]
  • 2000–2002: Ifj. Szpisák János (Fidesz)[6][7]
  • 2002–2006: Szpisák János (független)[8]
  • 2006–2010: Bajnokné Képes Gyöngyi (független)[9]
  • 2010–2014: Bajnokné Képes Gyöngyi (független)[10]
  • 2014–2019: Bajnokné Képes Gyöngyi (független)[11]
  • 2019-től: Bajnokné Képes Gyöngyi (független)[1]

A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
270
278
265
238
247
243
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 50%-a szlovák, 40%-a magyar, 7%-a cigány és 3%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,8% németnek, 30,1% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17%, református 1,2%, evangélikus 61%, felekezeten kívüli 8,5% (12% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei

Geopark az egykori kőfejtőben
  • Evangélikus templom
  • Természetvédelem alatt álló kőfejtő
  • Fejérkő várát Sámson váraként is említik. Utóbbi elnevezés egy Sámson nevű főúrra utal, aki az Árpád-kori település - Sámsonháza - melletti kővárat építtette. (Korábban itt egy egyszerűbb, fából emelt erősség állhatott.) A vár egy elővárból és egy fellegvárból állt.
  • Nógrád megyei - vár már igen korán, az 1400-as években elpusztult (talán a huszitákkal vívott harcokban).

Híres emberek

Jegyzetek

  1. a b Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. a b A 2000. március 26-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. március 26. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  11. Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  12. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Sámsonháza Helységnévtár

További információk