Ugrás a tartalomhoz

Dobrudzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hkoala (vitalap | szerkesztései) 2020. március 30., 06:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bolgár–román kapcsolatok kategória hozzáadva (a HotCattel))
Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között
Dobrudzsa címere

Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.

Földrajz

Dobrudzsa domborzati térképe
Dobrudzsai táj

Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.

A romániai rész két megyéből áll:

Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Sulina.

A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), amely termékeny, sztyeppeszerű síkság; a Bolgár-tábla része.

Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.

Története

Dobrudzsa felosztásának változása 1878-tól napjainkig

Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.

Az 19131918 és 19191940 között teljes egészében Romániához tartozott.

Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.

Lásd még

További információk

Commons:Category:Dobruja
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobrudzsa témájú médiaállományokat.