Ugrás a tartalomhoz

Kantrovci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Darinko (vitalap | szerkesztései) 2019. május 30., 18:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (új lap)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kantrovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségVelike
Jogállásfalu
Irányítószám34330
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség21 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′ 14″, k. h. 17° 35′ 49″45.454000°N 17.597000°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 14″, k. h. 17° 35′ 49″45.454000°N 17.597000°E
SablonWikidataSegítség

Kantrovci (1981-ig Kantarovci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatzásilag Velikéhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 15, közúton 16 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re nyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, Poljanska és Doljanci között fekszik.

Története

Josip Buturac szerint a település a középkorban a pozsegai káptalan éneklőkanonokjának (canonicus cantor) a birtoka volt, innen származik a neve is. Ekkor valószínűleg még katolikus horvát lakossága volt, de a török uralom idején a horvátokat Boszniából betelepült pravoszláv szerbek váltották fel. Megemlíti az 1545-ben készült török defter is. [2] 1698-ban „Kantarovczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [3] 1702-ben 9, 1705-ben 11, 1740-ben 8 ház állt a településen. [4]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kantarovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kantarovczy” néven szerepel. [5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kantarovczi” néven 24 házzal, 161 ortodox vallású lakossal találjuk. [6] 1857-ben 140, 1910-ben 215 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a szerb nemzetiségű volt. 2001-ben 34 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
140 120 145 186 176 215 190 221 125 136 145 130 120 110 11 34

Jegyzetek

Források

További információk