RMS Carpathia
RMS Carpathia | |
Hajótípus | személyszállító gőzhajó |
Névadó | Kárpátok |
Tulajdonos |
|
Üzemeltető | Cunard Line, Egyesült Királyság |
Útvonal | Transzatlanti: Liverpool - Queenstown - Boston, nyaranként Liverpool - Queenstown - New York, telenként Trieszt - Fiume - New York |
Pályafutása | |
Építő | Swan Hunter & Wigham Richardson |
Építés kezdete | 1902. augusztus 6. |
Vízre bocsátás | 1903. április 22. |
Szolgálatba állítás | 1903. május 5. |
Szolgálat vége | 1918. július 17. |
Honi kikötő | Liverpool |
Sorsa | Elsüllyedt: 1918. július 17. |
Általános jellemzők | |
Hossz | 541 láb (164,58 méter) |
Szélesség | 64,5 láb (18 méter) |
Merülés | 34 feet, 7 inch (10,5 m) |
Összsúly | 8600 tonna t |
Hajtómű | Széntüzelésű kazánok[1] |
Sebesség | 14 - 15 csomó (27,8 km/óra) |
Férőhelyek száma | 1700 fő átépítés után (1905) 2550 fő
|
A Wikimédia Commons tartalmaz RMS Carpathia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az RMS Carpathia gőzös a Cunard Line hajózási társaság személyszállító hajója, amely 1903-tól 1918-as elsüllyesztéséig az Atlanti-óceánon személyszállítási feladatokat végzett. A Titanic 1912. április 15-i elsüllyedésekor mentési feladatokat látott el.
Története
A Cunard Line hajóstársaság 1901. szeptember 10-én adott megbízást a Carpathia gőzös megépítésére. A hajó vízre bocsátására 1902. augusztus 6-án került sor. Ezután történt meg a hajózási felszerelésekkel való ellátása. 1903. május 5-én indult el első útjára. Ez Liverpoolból – Queenstownon keresztül – New Yorkba vezetett.
1903/1904-ben, a téli hónapokban (novembertől májusig) a Trieszt–New York, majd májustól ismét a Liverpool–New York útvonalat járta. A Carpathia a továbbiakban a nyári hónapokban az észak-atlanti úton, a téli hónapokban a New York – Földközi-tenger útvonalon járt.
1905-ben a hajót átépítették. Az átépítés előtt a maximális utaslétszám 1700 fő volt a II. és III. osztályon. Az átépítés után a harmadik osztályon 2550 főt lehetett elhelyezni. A III. osztály átépítésére az volt az utasítás, hogy a kis kajütök (kabinok) helyett egy nagy helyiséget alakítsanak ki, ami hálóhelyként funkcionált.
1909-től 1915-ig előkelő utasokkal a Földközi tengerről utazott New Yorkba. 1915 és 1917 között a Carpathia ismét az észak-atlanti úton hajózott.
Pusztulása
Szállítóhajóként szolgált az első világháborúban és 1918. július 17-én az U 55-ös német tengeralattjáró megtorpedózta a Kelta-tengeren. Két és fél óra alatt elsüllyedt.
Híressé válásának okai
A Titanic hajó katasztrófájának bekövetkezte után (összeütközött egy jégheggyel), riasztották a hajó rádiósait, és azok segélykérő üzeneteket küldtek a környező hajóknak (Amerika, Baltic, Californian, Caronia és a Carpathia). A legközelebbi hajó, a Californian nem vette a vészjelzést, mint ahogy először a Carpathia sem, mert a rádióstisztje éppen nem volt szolgálatban. Lefekvés előtt eszébe jutott, hogy megkérdezi a Titanicot, nem hallottak-e az ottani jéghegyekről? Értesülve a balesetről, a hajó parancsnoka Arthur Henry Rostron kapitány, a Titanic felé fordíttatta a hajóját és a szolgálati sebesség helyett maximális sebességgel (14 csomó/25,5 km/óra helyett 17 csomóval) közeledett felé. Ekkor a két hajó távolsága 93 km volt. A bajbajutott óceánjáró elérése 3,5 órába került. Hajnali 4 órára érkezett a helyszínre. Ekkorra már a Titanic elsüllyedt. A Carpathia fedélzetére 705 utast és tengerészt vett fel.[2]
A hajó magyar származású orvosa, Dr. Lengyel Árpád irányította a túlélők ellátását. Rengeteg sebesült szorult azonnali orvosi segítségre, és nem csupán a hipotermia miatt: sokan vetették kétségbeesésükben vízbe magukat a süllyedő Titanicról. Hamar megtelt a Carpathia kórterme törést és zúzódást szenvedett emberekkel, akiket kollégáival együtt fáradhatatlanul ápoltak New Yorkig. Hősies helytállásáért számos elismerést kapott.
1912. április 18-án este, zuhogó esőben, a megmentett emberekkel - akik a Titanic szerencsétlenül járt utasai és személyzete voltak - érkezett a gőzös New York kikötőjébe. Több ezer ember várta őket a Battery Parkban és a Cunard kikötőstégjénél. Nemsokára a legénység minden tagját, és a tiszteket, mindenhol (minden kikötőben) hősnek tekintették.
Utóélete
A Carpathiát 1918. július 17-én reggel 9 óra 15 körül az ír partoktól délre tengeralattjáró-támadás érte. A hajót összesen három találat érte. Az első két találat valószínűleg nem lett volna végzetes. A hajó 11 óra körül elsüllyedt, de addigra 215 személy már a mentőcsónakokban volt. A gépházban 5 fő a második torpedó után életét vesztette, mindenki más megmenekült. Dél körül egy hadihajó mentette ki a szerencsétlenül járt hajó személyzetét és utasait. A hajóroncsot 1999-ben 200 méteres mélységben megtalálták. A mostani tulajdonosa 2000 áprilisában a hajóroncs kiemelésére alakult társaság részvényeit 1 374 000 US$ értékben vásárolta meg, hogy egy mentőakció keretében a Carpathia felemelésére vállalkozzanak.[3] Ennek keretében a partnercég 3%-os részesedéssel a roncsot fél millió US$ értékben megszerzi.[4] Ezt, a mai piaci viszonyok mellett, a tulajdonos, 16 millió US$ felett tudja lebonyolítani.
Lábjegyzetek
- ↑ túlhevített gőzű 8 hengeres compaund gőzgép, 4-szeres expanzióval, ikercsavarral. Compaund gőzgép=a gőzgép első hengerébe vezetett friss gőzt munkavégzés után nem a szabadba, hanem egy nagyobb átmérőjű, kisebb nyomású hengerbe vezetik, ahol további munkát végez. A négyszeres expanziójú gépnél összesen 4 egyre nagyobb átmérőjű hengereben végez munkát a gőz mielőtt a kondenzátorba kerülne újbóli felmelegítésre.
- ↑ Titanic Inquiry Project" Electronic copies of British and American inquiries into the disaster accessed 2006. augusztus 26.)
- ↑ premier-exhibitions-investors.org
- ↑ premier-exhibitions-investors.org
Irodalom
Külső hivatkozások
- http://www.provenvcts.com/carpathia/gallery.php
- http://ourworld.compuserve.com/homepages/Carpathia/
- http://www.titanic-titanic.com/carpathia_found.shtml
- http://www.encyclopedia-titanica.org/carpathia-sunk-5-crew-killed.html