Ugrás a tartalomhoz

Zsurzs Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Peadar (vitalap | szerkesztései) 2018. június 26., 22:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (sortörés elkerülése, az idősebb lánya meghalt, csak nem tuni mikor, ezért a kérdőjej, így azt ne töröld, mert olyan, mintha még életben lenne)
Zsurzs Éva
SzületettSteinhercz Éva
1925. szeptember 29.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1997. szeptember 6. (71 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaZsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei1. Zsurzs Mária (1946–?)
2. Zsurzs Kati (1955– )
SzüleiSteinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Foglalkozásafilmrendező
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zsurzs Éva (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), születési neve: Steinhercz Éva,[3] Kossuth-díjas filmrendező.

Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című film, melyért Palotai Boris a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai A fekete város, A koppányi aga testamentuma, vagy az AbigélSzabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Filmjei

Jegyzetek

  1. a b c d Freebase-adatdump
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

További információk