Tatay Sándor (író)
| Tatay Sándor | |
 | |
| Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Élete | |
| Született | 1910. május 6. Bakonytamási |
| Elhunyt | 1991. december 2. (81 évesen) Budapest |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Tatay Lajos Varga Teréz |
| Házastársa | Takács Mária |
| Gyermekei | Tatay Ágota |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | Bakonyi Tamás[1] |
| Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés, regény |
| Első műve | Az eke (1931) |
| Fontosabb művei | A Simeon-ház (1955) Kinizsi Pál (1955) Puskák és galambok (1960) |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1957, 1961, 1979) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970) A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981) Az Év Könyve Jutalom (1986) SZOT-díj (1987) Kortárs-díj (1990) Kossuth-díj (1991) |
 | |
| Tatay Sándor aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tatay Sándor témájú médiaállományokat. | |
Tatay Sándor (Bakonytamási, 1910. május 6. – Budapest, 1991. december 2.) magyar író.
Életút
Tatay Sándor 1910-ben született egy kis hegyvidéki faluban, Bakonytamásiban Tatay Lajos és Varga Teréz gyermekeként.[2]
Apja evangélikus lelkész volt. Gyermekéveit hat testvérével (Róza, Vilma, Gizella, Etelka, Lajos és Tibor [3]) együtt szülőfalujában töltötte el. Gimnáziumi éveit már Tatán, Pápán és Szarvason töltötte el. Ezután a soproni evangélikus hittudományi karra iratkozott be, de pár év után tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának magyar–német szakán folytatta. Ifjúkorában bejárta Európa híres városait. Csavargásaiból hazatérve többféle munkát is vállalt.
Az 1930-as évektől jelentek meg írásai például a pécsi Sorsunkban, 1944-től Badacsonyban élt. Az írást 1954-től tekintette fő hivatásának. Az egyik legismertebb könyve a Kinizsi Pál című regény volt, amellyel már elismert író lett.
Művei Badacsonyban születtek, de minden télen a fővárosba költözött vissza. Kilenc nyelvre fordították műveit: németre, oroszra, csehre, eszperantóra, lengyelre, litvánra, grúzra, kirgizre és ukránra.
1991-ben halt meg Budapesten.
Felesége Takács Mária – a badacsonytördemici Rodostó turistaház gondnoka[4] – volt, egy lányuk született, Ágota (1947),[5] aki keramikus lett.
Művei
- Az eke (regény, 1931)
- Jelek a porban (elbeszélés, 1939)
- Zápor (regény, 1941)
- Csipke (elbeszélés, 1942)
- Húshagyókedd (regény, 1943)
- Ludas Kata (kisregény, 1943)
- Ludas Kata és más elbeszélések (1944)
- Ének a szőlőhegyről (válogatott elbeszélések, 1955)
- Kinizsi Pál (ifjúsági regény, 1955) (1960)[6]
- A második leány (regény, 1956)
- Vulkán (kisregény, 1958)
- Üvegcsengő (mese, 1960)
- Puskák és galambok (ifjúsági regény, 1960)
- Fehér hintó (regény, 1960)
- Kelj fel és járj! (elbeszélés, 1961)
- Szülőföldem, a Bakony (útirajzok, emlékezések, 1967)
- Bujdosásunk története (ifjúsági regény, 1967)
- Diszharmónia (regény, 1968)
- A táltos autó (mesék, 1968)
- A szerelem szőnyege (regény, 1970)
- Eszter és a fajdkakas (regény, 1971)
- Hej, asszonyok, asszonyok (elbeszélések, 1972)
- Meglepetéseim könyve (önéletrajzi regény, 1974)
- Lődörgések kora (önéletrajzi regény, 1977)
- Lyuk a tetőn (önéletrajzi regény, 1977)
- Hét szűk évtized (1983)
- Bakonyi krónika (elbeszélés, 1985)
- Palacsinta apróban (elbeszélés, 1986)
- A szezon vége(elbeszélések, poszthumusz, 1992)
Simeon-család sorozat
- A Simeon-ház (regény, 1955)
- A második leány (regény, 1956)
- Kenyér és virág (regény, 1959)
- A nyugati Kapu (regény, 1962)
- Az ítélet napja (regény, 1964)
Film
A Ház a sziklák alatt című 1958-as nagysikerű alkotás az ő novellája és forgatókönyve alapján készült, Makk Károly rendezésében. [7] A Puskák és galambok című regényéből 1961-ben Keleti Márton rendezésében fekete-fehér, magyar ifjúsági film készült.[8]
Emlékezete
Székesfehérváron róla neveztek el egy alapítványi gimnáziumot, melynek tanulói büszkén tekintenek híres mondására, amit az iskola udvarán található szobor felirata őrzi: „Mestert szerettem volna, akiért érdemes jó tanítványnak lenni!”
Jegyzetek
- ↑ Takáts Gyula: Emlékek életrajza (Tatay Sándorra emlékezve, 112. oldal) - 2002.
- ↑ Születési anyakönyvi kivonata
- ↑ Harangszó 1928 szeptebmer 9., 37. szám, 286. oldal
- ↑ Ludwig Emil: Badacsony: a bujdosók menedékháza + Képriport, Nagyar Nemzet online - 2011. július 12.
- ↑ Takáts Gyula: Tükrök szava – Betűk arca Jegyzetek – Válaszok Vallomások (Tatay Sándor leveleiből, 309. oldal), Digitális Irodalmi Akadémia Petőfi Irodalmi Múzeum - 2011.
- ↑ MEK (1955) Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1 (1960)
- ↑ Részletek a PORT.hu oldalán
- ↑ A Puskák és galambok című film adatlapja a PORT.hu oldalán
Források
- Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban?. Debrecen: Csokonai Kiadóvállalat (1991). ISBN 963260038X
- Kortárs magyar írók, 1945-1997: bibliográfia és fotótár, Almási Éva, F. (ed.), Budapest: Enciklopédia (1998). ISBN 963 8477 37 7
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- A magyar irodalom története 1945-1975 - Tatay Sándor
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Szijártó János: Centenárium - 100 éve született Tatay Sándor, veol.hu - Napló online - 2010. május 10.
További információk
- Merklin Tímea Kislány a paradicsomban - Tatay Sándor író lánya, Ágota emlékezik, Vas Népe - 2010. december 15. (online: a Vas Népe online-on)
- Tatay Sándor emléknapok, Badacsonytördemic – Badacsonylábdihegyi hírmondó XI. évfolyam 4. szám - 2010. április
- Ludwig Emil: Ház a sziklák alatt Emlékkiállítás nyílt Tördemicen Tatay Sándorról, Nagyar Nemzet online - 2010. május 25.
- Tempevölgy folyóirat 2010. szeptember (Tatay Sándor 100 éves, 21-41. oldal) HU ISSN 1789-9265
