Csang-o–3
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}} (?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
Chang’e-3 嫦娥三号 | |
Ország | Kína |
Űrügynökség | Kínai Nemzeti Űrügynökség |
Küldetés típusa | leszálló egység |
NSSDC ID | 2013-070A |
Küldetés | |
Célégitest | Hold |
Indítás dátuma | 2013. december 1. 17:30 UTC |
Indítás helye | Hszicsangi Űrközpont |
Hordozórakéta | Hosszú Menetelés–2F |
Megérkezés | 2013. december 14. 13:11 UTC |
Időtartam | 1 év (lander), 3 hónap (rover) |
Az űrszonda | |
Tömeg | 1200 kg (lander), 120 kg (rover) |
Energiaellátás | napelem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Chang’e-3 嫦娥三号 témájú médiaállományokat. |
A Chang’e–3 (嫦娥三号, Csang-o szan-hao 3, vagyis Holdistennő-3) a harmadik kínai holdszonda, és a Chang’e-program harmadik űrszondája. Az első két műhold technikai előkészítést biztosított Hold körüli pályára állásával.
Küldetés
A szondát helyi idő szerint 2013. december 2-án 01:30-kor Délnyugat-Kínából egy Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával indították útnak. Az 1200 kilogramm össztömegű kínai holdszonda egy 120 kilogramm tömegű rovert vitt magával. Az űrszonda 112 órás utazás után december 6-án állt Hold körüli pályára. December 14-én körpályájából kilépve 12 perc alatt puhán elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén, a Sinus Iridum középpontjában, a Laplace A kráter közelében.[1]
Ezzel Kína a világ harmadik országa, amelynek sikerült épségben űrszondát a Hold felszínére juttatnia. A kínai holdprogram hosszabb távú célja emberes holdutazás végrehajtása. 2017-ig kőzetmintákat hoznának a Földre, 2024 körül emberes programot hajtanának végre.
Program
A tervezett program
A tervek szerint a Chang’e–3 Yutu nevű hatkerekes, kamerákkal felszerelt, napenergiával hajtott holdautója a robotkarján lévő műszerekkel megvizsgálja az útjában található érdekesebb kőzeteket. Közeli fényképező és felszínt megmunkáló eszközökkel is föl van szerelve a robotkar. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének vizsgálatára. A hordozó egységre felszerelt műszerek adatátvitelt segítenek, biztosítják a Föld- és a csillagok megfigyelését.
A megvalósult program
A Chang’e–3 2013. december 14.-én Hold körüli pályáról kilépve 12 perc alatt a Laplace A kráter közelében elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén. Leszállását kamerái segítségével élőben közvetítette. 37 év után az első sima leszállás koordinátái: nyugati hosszúság 19,51 fok, északi szélesség 44,12 fok. A sima leszállást követően a négylábú robot aktivizálta a napelemeket, hogy a lebocsátáshoz üzemkész állapotba hozza a Yutu nevű (jelentése: Holdi nyuszi) rovert, amely legördülve elindult a holdfelszín vizsgálatára. Sajnos a felmerült problémák miatt a szonda csak kevesebb mint 100 métert tudott megtenni a Holdon.
Az ultraibolya 15 cm-es átmérőjű távcsöve a Hold felszínén két évig működött.[2] Egyik felfedezése volt, hogy a Hold felszínén található kőzetek annál is változatosabbak, mint amit az amerikai Apollo és az orosz Luna programok eredményei mutattak.[3] 2016 nyarán a szondával végleg megszakadt a kapcsolat. Ezzel a kínai holdrover több mint tízszeresen élte túl a tervezett három hónapos élettartamát.[4]
Források
- Csang'o–3. space.com. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
- Csang'o–3. index.hu. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
- Csang'o–3. space.com. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
Hivatkozások