Kvének
| Kvenek (Kveeni) | |
 | |
| Régiók | |
| Norvégia (Finnmark, Troms) | |
| Nyelvek | |
| kven/finn[1], norvég | |
| Vallások | |
| Evangélikus | |
| Rokon népcsoportok | |
| finnek, tornedaliak és más finn népcsoportok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kvenek (Kveeni) témájú médiaállományokat. |
A kven (más írásmódok szerint Cwen, Kven, Kvæn, Kveeni, Quen) finn eredetű kisebbség Norvégia északi részében, főleg Troms és Finnmark megyékben. Mintegy hatvanezren vallják magukat kven eredetűnek, a nyelvet azonban csak egy részük beszéli. Ez utóbbiak száma bizonytalan, lehet, hogy csak néhány ezer, de lehet ennél jóval több is.
A kveneket sokáig etnikai diszkrimináció sujtotta, a nyelvük hivatalos használatát 1936-ban betiltották, de 1997 óta ismét tanítják az iskolákban. (A jelentkezők magas száma meglepte a norvég hatóságokat, akik a kvent csaknem kihaltnak hitték.)
A kven nyelv a finn és különösen a meänkieli nyelv közeli rokona, de sok saját szavuk van és kölcsönöztek a norvég nyelvből is. A finnek jórészt megértik a kvent, amelynek északnyugati és keleti dialektusa van.
Történetük
A kvenek a 18. században és a 19. században Svédországból és Észak-Finnországból Észak-Norvégiába vándorolt parasztok és halászok leszármazottai.
Már az 1920-as években a finnek úgy tekintettek rájuk, mint egy olyan szórványra, amely az eredeti, "autentikus" finn kultúrát és nyelvet őrizte meg. (Hasonló ez a magyarok és a csángók közti viszonyhoz.)
Paulaharju anyaga
A finn Samuli Paulaharju és felesége 1925 és 1934 között öt alkalommal látogatott el a kvenekhez és hatalmas etnográfiai, nyelvészeti és történeti anyagot halmoztak fel. Paulaharju 1928-ban "Ruijan Suomalaisia" ("Ruija finnjei"), 1924-ben "Ruijan äärimmäisillä" ("Ruija egyik legtávolibb szigetén") cimmel publikált róluk. Ezen kívül több mint 1200 fotót készített köztük.
Források
- ↑ Finnish, Kven, Ethnologue.com (letöltve: 2007.03.14.)