Kjongbokkung
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Kjongbokkung () (경복궁) | |
 | |
| A Kundzsongdzson (), a trónterem | |
| Ország |  Dél-Korea |
| Település | Szöul |
| Alapterület | 400 000[1] m² |
| Épült | 1392–1395[2][1] |
| Építtető | Thedzso () király |
| Tervező | Csong Dodzson ()[3] |
| Stílus | koreai palotaépítészet |
| Család | I-dinasztia |
| Rekonstrukciók évei | 1897; 1990– |
| Jelenlegi funkció | múzeum |
| Tulajdoni helyzet | állami tulajdon |
| Fenntartó | Kjongbokkung () Palotairoda (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal)[4] |
| Látogatható | kedd kivételével minden nap |
| Cím | 161, Szadzsik-ro (), Csongno-ku (), Szöul |
| Elhelyezkedése | |
 Kjongbokkung ()
Pozíció Szöul térképén
| |
 é. sz. 37° 34′ 43″, k. h. 126° 58′ 38″37.578611°N 126.977222°EKoordináták: é. sz. 37° 34′ 43″, k. h. 126° 58′ 38″37.578611°N 126.977222°E | |
 | |
| Kjongbokkung () weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kjongbokkung () témájú médiaállományokat. | |
A Kjongbokkung (hangul: 경복궁, handzsa: 景福宮, RR: Gyeongbokgung) Szöul öt királyi palotájának egyike, mely 1395-re készült el. nevének jelentése „A mennyek által megáldott”.[1] A japán invázió idején, a 16. században elpusztult, 1897-ben építették újjá.[2] A többi palotához viszonyított elhelyezkedése miatt „északi palotának” is nevezték.[5]
Története
Amikor Thedzso () király Szöult tette meg Csoszon () fővárosává, új palota építését rendelte el. Mint minden épületet ebben a korban, a palota helyszínét is a geomancia (fengsuj) segítségével választották ki. A város szívében kapott helyet, főkapuja a Kvanghvamun () kapu, mely előtt a Hat minisztérium utcája húzódott, ma ez a Szedzsongno () nevet viseli. A Tojotomi Hidejosi vezette japán invázió idején a palotát porrá égették, így a királyi család és az udvar kénytelen volt a Cshangdokkung () palotába költözni. A Kjongbokkung ()ot csak 1897-ben állították helyre, és jelentősen, mintegy 500 épülettel bővítették. A 20. század elején a japán megszállás alatt a helyreállított épületek 93%-át lebontották, a Kvanghvamun () kaput keletre helyezték át, és egy japán kormányzói épületet emeltek a palota elé. 1990 óta folyik a palota helyreállítása, több épületet és kaput építettek újjá azóta, a főkaput pedig visszahelyezték eredeti helyére. A japán épületet 1968-ban lebontották.[5][1][3]
Épületei
Kapuk
Kvanghvamun ()
A Kvanghvamun () a palota főkapuja. Más paloták kapuival ellentétben a Kjongbokkung () kapuit a koreai erődök kapui után mintázták, ami jelezte, hogy a palotát a fő királyi rezidenciának szánták. Magas kőalapokon nyugszik, három ívelt nyílással, a középsőt használta a király, a másik kettőt pedig a koronaherceg, illetőleg a hivatalnokok. A kapuhoz harang is tartozott, amivel az időt jelezték. Az 1920-as években a kaput a japánok áthelyezték keletre, a koreai háború idején pedig a bombatalálatok miatt jelentősen megsérült. 1968-ban állították helyre betonból, 2010-ben pedig eredeti állapotára állították vissza, gránit és fa felhasználásával.[6]
Koncshunmun ()
A Koncshunmun () a palota keleti kapuja, nevének jelentése „a tavasz kezdete”. Eredetileg a trónörökös és a vele dolgozó hivatalnokok használták. A kaput 1895-ben állították helyre.[6]
Jongcshumun ()
A nyugati kapu nevének jelentése „üdvözöljük az őszt”, mivel a hagyomány szerint a nyugati égtájat az ősszel azonosítják (ahogy a keletet a tavasszal). A kaput főképp hivatalnokok használták; 1975-ben állították helyre.[6]
Sinmunmun
Az északi kaput 1475-ben emelték, amikor az északi falrészt is építették, a ma látható kaput az 1895-ös változat alapján restaurálták.[6]
-
A Kvanghvamun () kapu 1900 körül -
A Kvanghvamun () 2010-ben, a helyreállítás után -
A Koncshunmun () kapu -
A Sinmumun kapu
.jpg)
Palotaépületek, csarnokok, pavilonok
Kundzsongdzson ()
A Kundzsongdzson () a palota trónterme volt, ahol a király a hivatalos meghallgatásokat tartotta, mint ilyen, a palota legnagyobb csarnoka. Nevének jelentése „a szorgalom segíti a kormányzást”. A miniszterekkel való heti üléseket a király nem itt, hanem a tróntermet is magába foglaló palotarészbe vezető Kundzsongmun () kapu termében tartotta, délnek ülve. A hivatalos ceremóniákat a trónterem előtti udvaron tartották, ahol a hivatalnokok helyét rangjuk szerint megjelölt kövek jelezték. A trónteremben a Főnixtrón, azaz a koreai király trónja az északi oldal közepén kapott helyett. A trónterem tetejét koreai sárkányok díszítik.[7]
-
A trón -
A hivatalnokok helyét jelző rangkövek -
A trónterem kétszintes teteje
Kangnjongdzson ()
A Kangnjongdzson () a király lakosztálya volt, de időközönként hivatalos eseményeket és ünnepségeket is tartottak itt. A fűtést ondolrendszer biztosította, mely a padlófűtés koreai változata. A dinasztia történelme során háromszor égett le, a Changdokkung ()ban kiütött tűz idején, 1918-ban pedig lebontották, hogy átszállítsák a helyreállításokhoz a faanyagot. A jelenleg látható épületet 1995-ben emelték.[8]
-
-
Cshindzsamrje ()-ceremónia újrajátszása az épület előtt
Kjothedzson ()
Kjothedzson () a királyné lakosztálya volt, mely a király lakrésze mögött, külön épületben helyezkedett el. A Kangnjongdzson ()hoz hasonlóan ezt is lebontották 1918-ban a faanyag szükségessége miatt. A lakrész mögött mesterséges domb terül el virágágyásokkal.[8]
Csagjongdzson ()
A Csagjongdzson () Sindzsong () királyné (1808–1890), Kodzsong () király mostohaanyja[9] számára építették, de nem sokkal később leégett. 1888-ban állították helyre.[10]
Források
- ↑ a b c d Introduction. Gyeongbokgung Palace Office. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
- ↑ a b The 5 Palaces of Seoul. Chosun Ilbo, 2012. január 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
- ↑ a b Gyeongbok Palace, Seoul, Korea, South. Oriental Architecture. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
- ↑ Organizational Chart. Cultural Heritage Administration. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
- ↑ a b Gyeongbokgung Palace. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
- ↑ a b c d Palace Walls and Gates. Gyeongbokgung Palace Office. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
- ↑ Geunjeongjeon. Gyeongbokgung Palace Office. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
- ↑ a b Living Quarters. Gyeongbokgung Palace Office. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
- ↑ Pae-yong Yi. Women in Korean History 한국 역사 속의 여성들. Ewha Womans University Press, 288. o. (2008). ISBN 9788973007721
- ↑ Jagyeongjeon Hall compound. Gyeongbokgung Palace Office. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
