Az Arrasban szőtt faliszőnyegek híre néhány száz évvel ezelőtt bejárta Európa minden udvarát. 1435-ben itt kötötték meg az arrasi békét, amely a francia királyok és a burgundiai hercegek Flandria és Artois birtoklásáért vívott harcainak vetett hosszú időre véget. Arrasban látta meg a napvilágot és járt iskolába Maximilien de Robespierre. A város környékékn sok jelzés mutat a közeli hősi temetők felé. Nemcsak francia, hanem brit és amerikai temetők is vannak ezen a vidéken, főként az első, de a második világháborúban vesztették itt életüket a katonák. Arrast is feldúlták a harcok, de később újjáépítették a háborúban károsodott épületeket.
A várost valaha várfal vette körül, helyén ma a centrumot övező körút húzódik.
Place des Héros - a város XVII. századi jellegzetes flamand főtere díszlethez hasonlít, a városháza flamand gótikus épületéből tör az ég felé a csodás harangtorony, a beffroi. A főtér házai szinte egyforma anyagból, azonos módon készültek, tetejükön ugyanolyan az ormozat, mindegyik alatt árkád húzódik. Néhány házon sajátos flandriai szokás szerint egy-egy jellegzetes alak, jelkép látható a bejárat felett, egy szalamandra vagy egy egyszarvú, esetleg egy bálna, vagy éppenséggel egy szirén, ezen alakok a házak névadói.
Hotel de ville - a városházát szétverte, a tornyot ledöntötte 1914-ben a német császári tüzérség. Azóta építették újjá úgy, ahogy azt a XVI. század mesterei alkották meg. Eredetileg a XVI. században épült gótikus stílusban, Jacques Le Caron volt a mestere. Fölé magasodik a 75 méter magas torony, a beffroi, 1463-1554 között emelték. Csúcsán Artois arany oroszlánja tartja zászlórúdon a napkorongot. A földszinten van a gótikus Salle des gardes, itt őrzik az ünnepélyes felvonulások állandó résztvevőit, a város óriásait, Colas és Jacqueline bábját, az óriás figurák ugyancsak jellegzetes flamand népszokást öríznek. Az emeleten van a Salle des Fetes, a díszterem, s az ülésterem is. Az alagsorban a város történetéről tartanak audiovizuális bemutatót. Innen lehet elindulni a hatalmas pincerendszerbe. A középkorban kezdték kialakítanin a lépcsőkkel, szűk átjárókkal összekötött termeket, amelyek bor tárolására és óvóhelyül szolgáltak. Az első világháborúban brit hadikórház volt a pincében. Az alagsorból indul a felvonó a beffroi kilátószintjére, gyalog 326 lépcső.
Grand'Place - 155 árkádos kis épület veszi körül a teret. Csupán a legöregebb ház homlokzata tér el a többitől, nem ívelt, hanem lépcsős. 1467-ből származik, a többi XVII-XVIII. századi. Ezen valamint a főtéren is rendszeresen tartanak vásárokat, színes felvonulásokat. A legjellegzetesebb népünnepély a Pünkösd vasárnapi Fete des Rats.
Abbaye St-Vaast - a VII. században alapított apátság a város első püspökéről kapta nevét, a mai épületeket a XVIII. században emelték a régiek helyén. Főbejárata a place de la Madelaine térről nyílik. Ma a Musée des Beaux-Arts gyűjteménye van benne, mások mellett Delacroix és Jean-Baptiste Camille Corot festményeivel. A volt kolostor refektóriumában hatalmas márványkandalló áll.
Cathédrale - a klasszicista stílusú főtemplom a francia forradalom alatt megsemmisült Notre-Dame templom helyén, 1833-ban készült.
Franciaország
é. sz. 50° 17′ 21″, k. h. 2° 46′ 48″50.289167°N 2.780000°EKoordináták: é. sz. 50° 17′ 21″, k. h. 2° 46′ 48″50.289167°N 2.780000°E
.svg)
.svg){kind=small}
