Disszugáz

Az elnevezés a francia nyelvből ered, franciául a „dissous” oldottat jelent. Leggyakrabban az acetilén gázt nevezik dissous gáznak.

Leggyakrabban fémek hegesztéséhez használják. Hosszú, hengeres fémpalackokban hozzák forgalomba.

Az acetilén gáz a nyomás kismértékű emelkedésével, és már viszonylag kis hőmérsékleten (335 °C fölött) robbanásszerű térfogat-növekedés, valamint hőfejlődés mellett alkotóira, hidrogénre és szénre esik szét. Ezt elkerülendő az acetilént acetonban elnyeletik, és a palackokban így kerül forgalomba. 1 liter aceton 1 bar nyomáson 15 °C-on kb. 24 liter acetilén gázt képes elnyelni. Ezt az acetilén és aceton elegyet a palackon belül egy porózus töltőmassza foglalja magába. A töltőmassza feladata a palack robbanásának megakadályozása. A massza lehet kalcium-hidroszilikát, vagy azbeszt, kovaföld és cement keveréke. Acetilén gáz alkalmazáskor nem haladhatja meg a 1,5 bar nyomást, mert különben bomlani kezd, de az előbb leírt palackszerkezet lehetővé teszi a 30 bar-on (3 Mpa) való tárolást. Az így forgalomba hozott acetilén gázt dissous gáznak nevezik.

Egy acetilén palack gáztartalmát közelítően úgy lehet kiszámolni, hogy a palack literben mért űrtartalmát megszorozzuk a palackban mért nyomással, bar-ban leolvasva, és a szorzatot kilenccel megszorozzuk. 40 literes palackban 8 bar nyomáson 40x8x9=2880L=2,9 m³ gáz van közelítően.

Forrás

• Dr. Kovács Mihály – Hegesztés.