Tenk
| Tenk | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Kistérség | Hevesi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szopkó Tamás[1] | ||
| Irányítószám | 3359 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1126 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 94,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 39′ 22″, k. h. 20° 20′ 28″47.656000°N 20.341000°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 22″, k. h. 20° 20′ 28″47.656000°N 20.341000°E | |||
 Tenk
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Tenk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tenk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tenk község Heves megye Hevesi kistérségében.
Földrajzi fekvése
Tenk község Heves megye déli részén terül el. Az M3-as autópálya közelsége (10 km) és a települést átszelő 31-es számú főközlekedési út bekapcsolja a községet az ország vérkeringésébe.
A településen található gyönyörű ősparkok, és a portákat, utakat elárasztó virágok jellemzik a település arculatát. A tenki emberek portájuk rendben tartásával, gondozásával és virágosításával aktívan közreműködnek a településkép kialakításában. Jelenleg 1262-en élnek itt, gyarapodó lélekszámmal.
Története
Tenk első írásos említése 1310-ből származik Thenky névalakban, de valószínűleg a település már jóval korábban is lakott volt. A török megszállás alatt szinte folyamatosan élelem- és hadianyag- szállítási útvonal volt. A hódoltság megszűnése után a Szentmáriay család birtoka lett a kiváló adottságokkal rendelkező terület. A védtelen jobbágyfalu nem vonzotta a letelepedni vágyókat, így az 1600-as évek végén Buttler János tulajdonában lévő lakatlan puszta volt. Jelentős változás az újranépesítés terén csak a XVIII. század végén történt. Az 1780-as években már 369-en éltek a településen.
A XIX. században jelentős szerepet játszottak Pusztatenk (ekkor így nevezték) életében a Csoma, a Gyulay, a Soldos és a Papp-Szász nemesi családok. A település szerkezetét meghatározták a középbirtokok és a hozzájuk kapcsolódó nemesi kastélyok elhelyezkedései. Pusztatenk utolsó földes urai a pazonyi Elekek voltak 1952-ig. A falu 1947-ig Erdőtelek község pusztája, majd 1947-ben alakul Tenk önálló településsé (kb. 600 fővel).
A településen 1950-ben, a járásban elsők közt alakult meg a tsz, ahová 1959-ben a község minden dolgozója belépett. A földosztás és a hatvanas évek nagy építkezései során teljesen átalakult a falu képe. Az 1968/70-es években villamosították a községet. A legtöbb portára vezetékes ivóvíz került, valamint befejeződött a művelődési ház építése.
Tenk a rendszerváltás előtti negyven évben megőrizte feudális jellegét: az egykori nemesi kastélyokat, kúriákat alakították át iskolává, óvodává, községházzá. E faluképet a helyi vezetésnek köszönhetően az utóbbi tíz évben sikerült felszámolni.
Műemlék jellegű épülete a volt Papp-Szász kúria, mely 1870 körül épült késő klasszicista, kora neoreneszánsz stílusban. Jelenleg ebben az épületben foglal helyet a polgármesteri hivatal. A községben napjainkban négy kastély található, kettő erősen átépített formában (az ötödiket, a Holler kastélyt elbontották).
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Gazdasági élet
Számottevő munkaerőt foglalkoztató, a település fejlődésére kiható ipar nem létesült a községben. A rendszerváltás után a község első jelentős eredménye az önálló orvosi körzet megszerzése, amely egy nagyszerű fejlesztéssel, az 1993. október 17-én felavatott egészségügyi központtal vált teljessé, ahol helyet kapott az anya- és csecsemővédelmi szakellátás, valamint 2000-ben ugyanitt került kialakításra a gyógyszertár is. Az első ciklus további eredményei: kiépült a gáz- és a telefonhálózat, megépült a ravatalozó, átadtak három szolgálati lakást, illetve a tűzoltószertárat, elkészült az iskola kézilabda pályája, valamint a II. világháborús hősi emlékmű stb.
Az elkövetkező évek nagy beruházása az 1996. szeptember 15-én, a honfoglalás emlékére megépített tornaterem volt (az iskola három új tanteremmel is gyarapodott). A község csatlakozott a jászsági regionális szeméttároló megépítéséhez. Az elmúlt években készült el a millenniumi emlékpark, ahol helyet kapott a település első köztéri szobra (Józsa Lajos szobrászművész alkotása Tenki madonna címmel). Ugyancsak az elmúlt években kapott új tetőszerkezetet az óvoda, tovább javult az oktatási- és közintézmények informatikai ellátottsága stb.
A településen élők főleg kertészkedésből élnek, de néhány kisebb ipari üzem is munkát ad a községben élőknek (a Zalabaromfi feldolgozóüzem és a Delta faipari cég).
Tenk községben jó minőségű, átlag 25 aranykorona értékű föld várja a befektetőket.
Nevezetességei
Elek-kastély, Gyulai-kastély (a mai óvoda épülete), Papp-Szász-kastély (ma polgármesteri hivatal), egykori kastélyok és a hozzájuk tartozó épen maradt épületek; Római katolikus templom; Millenniumi emlékpark; Sportpálya, ahol egykoron az NB III-ban állt helyt a tenki csapat.
Jegyzetek
- ↑ Tenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora