Egyháztanító
Az egyháztanító vagy egyházdoktor (latinul: doctores Ecclesiae) egy megtisztelő cím, elsősorban a katolikus egyházban, de más egyházi közösségek szintén használják a jelzőt. Azokra a személyekre szoktak így utalni, akik - főként a teológiai vagy hittani dolgokban - különösen jelentősek voltak a kereszténységen belül.
Katolicizmus
A katolikus egyházban azokat a teológusokat illeti meg az egyháztanító cím, akiknél a hagyomány alapján, a következő négy kritérium valósul meg:
- igazhitű tanítás
- személyes szentség
- kiemelkedő tudományos (teológiai, hittani, egyháztörténeti) teljesítmény
- az egyház részéről explicit formában történő elismerés (a pápa vagy egy egyetemes zsinat részéről[1])
A teológiai érvelésben az egyháztanítók tanúságtételei nem sorolhatók az egyházatyák tanúságtételei közé, mert az egyháztanítók nem feltétlenül a patrisztika korából származnak, és nem kevesen közülük a középkorban vagy az újkorban éltek: az ő tanúságtételeik a teológusok tanúságtételei közé tartoznak.
A 8. századtól a latin egyház 4 nagy egyháztanítója Szent Ambrus, Hippói Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely lett. Őket hivatalosan 1298-ban nyilvánították egyháztanítónak. Az egyházatyák közül a bizánci liturgikus könyvekben nagy egyháztanító Nagy Szent Vazul, Nazianzi Szent Gergely és Aranyszájú Szent János volt, akikhez Szent V. Piusz pápa 1568-ban még hozzátette Nagy Szent Atanázt. Ők a keleti egyház nagy egyháztanítói. Mellettük még egyháztanítóvá avatta Aquinói Szent Tamást. Az idők során az egyháztanítók száma 33-ra emelkedett. A 33-ból 17 élt a nagy egyházszakadás előtt, akiket mind nyugaton, mind keleten tisztelnek (Ők a táblázatban *-gal vannak megjelölve). A 33 közül 25 származik nyugatról, és 8 keletről; 18 püspök, 29 pap, 1 diakónus, 2 apáca, 1 világi nő; 24 európai, 3 afrikai, és 6 ázsiai.
A katolikus egyház egyháztanítóinak listája
A hivatalos listán kívül Spanyolországban még egyháztanító címmel illetik Ruspei Fulgentiust és Sevillai Szent Leandert is.
A szír-malabár katolikus egyházban egyháztanító a négy keleti és négy nyugati nagy egyháztanítókon kívül Szíriai Szent Efrém, Antiokhiai Izsák, I. Leó pápa, Damaszkuszi Szent János, Alexandriai Szent Cirill, Jeruzsálemi Szent Cirill, Epiphaniosz, Nüsszai Szent Gergely. A káld katolikus egyházban egyháztanító Szmürnai Szent Polükarposz, Antiochiai Eusztathiosz, Antióchiai Meletius, Jeruzsálemi Szent Sándor, Nagy Szent Atanáz, Nagy Szent Vazul, Alexandriai Szent Cirill, Nazianzoszi Szent Gergely, Nüsszai Szent Gergely, Aranyszájú Szent János, Konstantinápolyi Fravitta, Szíriai Szent Efrém, Nisibisi Jákob, Szerugi Szent Jakab, Örmény Izsák, Ninivei Izsák és Maruthas.
Ortodox kereszténység
A bizánci liturgikus könyvekben nagy egyháztanító Nagy Szent Vazul, Nazianzoszi Szent Gergely, és Aranyszájú Szent János volt. A 9. század óta csak ezt a „három hierarchát és ökumenikus tanítót”, illetve Nagy Szent Atanázt és Alexandriai Kürilloszt nevezik egyháztanítónak.
Örmény egyház
Az örmény egyház egyháztanítói: Szent Hierotheosz, Areopagoszi Szent Dénes, I. Szilveszter pápa, Nagy Szent Atanáz, Alexandriai Kürillosz, Szíriai Szent Efrém, Nagy Szent Vazul, Nazianzoszi Szent Gergely, Nüsszai Szent Gergely, Epiphaniosz, Aranyszájú Szent János, Jeruzsálemi Szent Cirill, és saját szentjeik Meszrop Mastoc, Szent Elizeus, Movszesz Khorenaci, Filozófus Szent Dávid, Nareki Gergely, III. Nerses, Lambroni Nerses.
Asszír Keleti Egyház
Az Asszír Keleti Egyházban egyháztanító: Tarszoszi Diodorosz, Mopszvesztiai Theodorosz, és Nesztoriosz.
Evangélikusok
Az evangélikusok ugyan nem használják az egyháztanító kifejezést, de Martin Lutherre „doktor”-ként utalnak.
Lásd még
Források
- Magyar katolikus lexikon
- Karl Rahner - Herbert Vorgrimler: Teológiai kisszótár, Szent István Társulat, Budapest, 1980. ISBN 963-360-105-3 (Elektronikus változata a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban)
- Wikipedia: Doctor of the Church
Hivatkozások
- ↑ Egyetemes zsinat még nem döntött egyháztanító cím odaítéléséről.