Grafológia
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2005 októberéből) |
A grafológia görög eredetű szó, mely a grafo (=írás), valamint a logosz (=tudomány) szavak összetételéből keletkezett, jelentése: írással foglalkozó tudomány, valójában azonban nem tekinthető tudománynak. Tárgya az emberi kéz által létrehozott grafikum: rajz, firka, de leginkább a kézírás.[1][1]
A grafológia a kézírás egyéni jellegzetességeit vizsgálja, s a tanult sztenderdtől való eltérések alapján von le következtetéseket a személyiségre nézve. A grafológiát alkalmazók szerint az íráselemek nagysága, egymáshoz és az írástömb egészéhez viszonyított aránya, elhelyezkedése, az őket létrehozó mozdulat iránya, sebessége, nyomatéka stb., információval szolgál az író személy gondolkodás- és munkamódjáról, energiakészletéről, érzelemvilágáról, valamint önmagához való viszonyáról.
"A betű mutatja a lelket, aki betűkkel ír, az valósággal benyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét." (Phalerensi Demetrius athéni szónok, Kr.e. 4. sz.)[2][2]
A kézírás és a személyiség közötti az összefüggést az ókorban is feltételezték. Maga az írástudás azonban a XV. századtól kezdett csak szélesebb körben terjedni, így az emberek által leírt betűk különbözőségének is ettől a kortól szentelnek nagyobb figyelmet. Az első könyv, amely a kézírás elemezhetőségét felveti 1611-ben "Idengraphicus nuntius" címen jelent meg. A mű szerzője a nápolyi Prosper Aldorisius, aki a kézírás és a temperamentum között kapcsolatot feltételezett.
Lendületet adott a grafológiával való foglalkozásnak Jean Hippolyte Michon (1806 – 1881) francia abbé könyve, akit a grafológia "atyjaként" tartanak számon szerte a világban. Maga az elnevezés is az ő nevéhez fűződik.
"A grafológiát általában áltudománynak tekintik, mert tudományosan megalapozott kutatások nem igazolták a grafológia kijentéseit.[3]"
Nemzetközi kutatások és összegző kutatások (meta-analízisek) szerint a grafológia következetesen alkalmatlannak bizonyult a személyiség és munka-alkalmasság tesztelésére, kimutatására [4][5][6][7].
Magyarországon ennek ellenére 2003. őszén a világon elsőként nyilvánította államilag elismert szakmává az Oktatási Minisztérium.
Mai magyar irányzatok
A grafológiában napjainkra kialakult a vizsgálati módszerek alapját jelentő egységes sztenderd, amely magában foglalja a különböző irányzatok kutatási eredményeit.
A rendszerszemléletű grafológia a hangsúlyt az írás statikus, dinamikus és globális jellemzőinek feltárására fekteti, figyelembe véve a teljes írás és a betűk egyedi torzulásának módozatait és ezek szimbolikai értelmezését. A módszer kidolgozásában nagy szerepe van dr. Agárdi Tamásnak. Szintén az ő nevéhez köthető a számítógépes, digitális táblával végzett vizsgálat kidolgozása, amely elsősorban a hazugság jeleinek feltárására irányul.
A francia grafológiai irányzat képviselőiként W.Barna Erika és Demeter Anikó a vonalvizsgálatra, az írás nyomatékára, sebességére, ritmusára helyezik a fő hangsúlyt. Ennél a módszernél a kapott eredmények értelmezését pszichogramok, diagramok és görbék segítik.
A holisztikus irányzat kidolgozása Gulyás Jenő István nevéhez fűződik. A módszer segítségével a test – lélek – szellem egysége és egymásra hatása modellezhető. Alkalmazásával feltárható az egyes területeken kialakult problémák gyökere, az oksági és időrendi kapcsolatok. Információt ad a lehetséges beavatkozási módokra, amely a személyiség harmóniájának helyreállítását segíti.
A méréseken és mérések értelmezésén alapuló Rezonometria módszer Dr. Szidnai László nevéhez köthető. A hagyományos tudást kiegészíti, rávilágít a tudatalatti működésre. Új fogalmakat vezet be, melyek segítenek következtetni az egyén képességei és valós viselkedése közötti eltérésekre, ellentmondásokra.
A grafológia alkalmazási területei
Magán célra
- Önismeret fejlesztése
- Képességek, rejtett tartalékok feltárása
- Pályaválasztási tanácsadás
- Párkapcsolati tanácsadás
Közületi célra
- Vezető kiválasztás
- Munkaerő kiválasztás
- Csapatépítés
- Pályaalkalmasság vizsgálata
- Tárgyalási stratégiák kidolgozása
Hivatkozások
- ↑ Fazekasné Visnyei I.:(2005) Pedagógiai grafológia 1/ Regiografó/ Komló/
- ↑ Hamperger A.- Nemes A.- T. Zuggó Tünde (2003): A betűk históriája /Grafológiai Intézet kft. /Bp.
- ↑ Furnham, Adrian; Barrie Gunter (1987). Graphology and Personality: Another Failure to Validate Graphological Analysis. Personality and Individual Differences 8: 433–435. doi:10.1016/0191-8869(87)90045-6
- ↑ Roy N. King and Derek J. Koehler (2000), "Illusory Correlations in Graphological Inference", Journal of Experimental Psychology: Applied 6 (4): 336–348, DOI 10.1037/1076-898X.6.4.336
- ↑ Fluckiger, Fritz A, Tripp, Clarence A & Weinberg, George H (1961), "A Review of Experimental Research in Graphology: 1933 - 1960", Perceptual and Motor Skills 12: 67–90, DOI 10.2466/PMS.12.1.67-90
- ↑ Lockowandte, Oskar (1976), "Lockowandte, Oskar Present status of the investigation of handwriting psychology as a diagnostic method", Catalog of Selected Documents in Psychology (no. 6): 4–5
- ↑ Nevo, B Scientific Aspects Of Graphology: A Handbook Springfield, IL: Thomas: 1986
Külső hivatkozások
- Grafológia
- Országos Írásszakértõ Intézet
- Magyar Írástanulmányi Társaság
- Grafológiai Intézet
- Linkgyűjtemény
- Grafoportál
|
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
