„A forradalom díszfegyvere” változatai közötti eltérés

	A forradalom díszfegyvere; Почётное революционное оружие
	A pisztoly és a kard.; A pisztoly és a kard.
	A pisztoly és a kard.; A pisztoly és a kard.
	Adományozza a Szovjetunió
Típus	szálfegyver
Indoklás	A Vörös Hadsereg kiemelkedő katonai vezetői.
	Statisztikák
Alapítás dátuma	1919. augusztus 8.
Első kitüntetés dátuma	Szergej Szergejevics Kamenyev
Utolsó kitüntetés dátuma	1930. április 23.
Kitüntetések száma	21

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. január 22., 17:23-kori változata

A forradalom díszfegyvere (oroszul: Почётное революционное оружие) a Vörös Hadseregnek a legmagasabb elismerési formája volt 1919 – 1930 között. Azok a szovjet katonai vezetők kapták, meg akiket a Központi Végrehajtó Bizottság, az Elnökség és a Forradalmi Katonai Tanács érdemesnek talált odaítélésére.

Az elismertek java részét később a sztálinista rendszer ellenségnek nyilvánította és likvidálta. A huszonegy jutalmazott közül négyen Bugyonnij, Vorosilov, Tyimosenko és Vinnikov-Besszmertnyij élték túl ezt a vészkorszakot és öten még a tisztogatások előtt meghaltak.

Az elismerésről

A díszfegyver névre szóló gravírozással lehetett pisztoly és kard is. A fegyvereket kézművesek készítették és aranyozott mintákat helyeztek el rajta. A harcoló hadseregparancsnokoknak adományozták és ez volt abban az időben az egyik legmagasabb kitüntetés. A "Vörös Lobogó" érdemrend jelével ellátott díszkard és pisztoly különösen nagy elismerés volt és azt jelentette, hogy az adott katonai vezető élvezi a politikai elit bizalmát. Később több jutalmazott vesztét is okozta, hiszen többen közülük kivívták Sztálin ellenszenvét és irigységét, lehet azért is mert ő ezt az elismerést ő nem kapta meg.^[1]^[2]

Az elismerésben részesültek:

Sorszám	Név	Adományozás
1.	Szergej Szergejevics Kamenyev (1881–1936)	1919-08-08
2.	Vaszilij Ivanovics Szorin (1870–1938)	1919-08-08
3.	Szemjon Mihajlovics Bugyonnij (1883–1973)	1919-11-20
4.	Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij (1893–1937)	1919-12-17
5.	Ieronim Petrivics Uborevics (1896–1937)	1920-04-08
6.	Mihail Vasziljevics Frunze (1885–1925)	1920-04-08
7.	Kliment Jefremovics Vorosilov (1881–1969)	1920-11-25
8.	Filip Kuzmics Mironov (1872–1921)	1920-11-25
9.	August Ivanovics Kork (1887–1937)	1920-11-25
10.	Nyikolaj Dimitrijevics Kashirin (1888–1938)	1920-11-25
11.	Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko (1895–1970)	1920-11-28
12.	Vlagyimir Sztyepanovics Neszterovics (1895–1925)	1921-01-05
13.	Jakov Filipovics Blahanov (1892–1935)	1921-02-02
14.	Vaszilij Lavrentyijevics Vinnikov-Besszmertnyij (1892–1946)	1921-02-02
15.	Alekszander Iljics Jegorov (1883–1939)	1921-02-17
16.	Jevgenyij Szergejevics Kaszanszkij (1896–1937)	1921-06-03
17.	Grigorij Ivanovics Kotovszkij (1881–1925)	1921-09-20
18.	Voldemar Rudolfovics Rose (1897–1939)	1921-12-12
19.	Grigorij Davidovics Kacsanjan (1896–1939)	1921-12-12
20.	Iván Szemjonovics Kutyakov (1897–1938)	1922-04-28
21.	Sztyepán Szergejevics Vosztrezov (1883–1932)	1930-04-23

Források

↑ ПОЧЕТНЫМ РЕВОЛЮЦИОННЫМ ОРУЖИЕМ (orosz nyelven). kubera.narod.ru. (Hozzáférés: 2011. január 22.)
↑ Почётное революционное оружие (orosz nyelven). slovari.yandex.ru. (Hozzáférés: 2011. január 22.)

Külső hivatkozások

Боевые награды РСФСР (orosz nyelven). bibliotekar.ru. (Hozzáférés: 2011. január 21.)

[1] ПОЧЕТНЫМ РЕВОЛЮЦИОННЫМ ОРУЖИЕМ (orosz nyelven). kubera.narod.ru. (Hozzáférés: 2011. január 22.)

[2] Почётное революционное оружие (orosz nyelven). slovari.yandex.ru. (Hozzáférés: 2011. január 22.)

[1]

[2]

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 '''A forradalom díszfegyvere''' (oroszul: ''Почётное революционное оружие'') a [[Vörös Hadsereg]]nek a legmagasabb elismerési formája volt 1919 – 1930 között. Azok a [[Szovjetunió|szovjet]] katonai vezetők kapták, meg akiket a Központi Végrehajtó Bizottság, az Elnökség és a Forradalmi Katonai Tanács érdemesnek talált odaítélésére.
-Az elismertek java részét később a [[sztálinizmus|sztálinista rendszer]] ellenségnek nyilvánította és likvidálta. A huszonegy jutalmazott közül négyen ([[Szemjon Mihajlovics Bugyonnij|Bugyonnij]], [[Kliment Jefremovics Vorosilov|Vorosilov]], [[Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko|Tyimosenko]] és [[Vaszilij Lavrentyijevics Vinnikov-Besszmertnyij|Vinnikov-Besszmertnyij]]) élték túl ezt a vészkorszakot és öten még a tisztogatások előtt meghaltak.
+Az elismertek java részét később a [[sztálinizmus|sztálinista rendszer]] ellenségnek nyilvánította és likvidálta. A huszonegy jutalmazott közül négyen [[Szemjon Mihajlovics Bugyonnij|Bugyonnij]], [[Kliment Jefremovics Vorosilov|Vorosilov]], [[Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko|Tyimosenko]] és [[Vaszilij Lavrentyijevics Vinnikov-Besszmertnyij|Vinnikov-Besszmertnyij]] élték túl ezt a vészkorszakot és öten még a tisztogatások előtt meghaltak.
 == Az elismerésről ==