„Szalárd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 59. sor: | 59. sor: | ||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
||
* [[http://issuu.com/vertigoro/docs/woodenchurches Bihar megye fatemplomai]] |
|||
* [[http://issuu.com/vertigoro/docs/bihoratractiituristice Bihar megyei turisztikai latvanyosagok]] |
|||
* [[http://issuu.com/vertigoro/docs/carte_oradea_issue Nagyvaradi muemlekek]] |
|||
* [[http://issuu.com/vertigoro/docs/bihormonografie Bihar megye monografiaja]] |
|||
[[Kategória:Bihar megye települései|Szalard]] |
[[Kategória:Bihar megye települései|Szalard]] |
||
A lap 2010. október 9., 08:54-kori változata
| Szalárd (Sălard) | |||
 | |||
| Szalárd, Adorján -vár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Község | Szalárd | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Nagy Miklós | ||
| Irányítószám | 417450 | ||
| Körzethívószám | 0259 | ||
| SIRUTA-kód | 31020 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3011 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 1585 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 26″, k. h. 22° 01′ 42″47.223981°N 22.028414°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 26″, k. h. 22° 01′ 42″47.223981°N 22.028414°E | |||
| Szalárd weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szalárd (románul Sălard) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól 24 km-re északkeletre a Berettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá.
Nevének eredete
Valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne. A szalárd szó másik lehetséges szófejtése a futár megfelelője: fut-futó-futár; szalad-szaladó-szalárd.
Története
A falu feletti várhegyen látható az egykori Adorján-vár maradványa az öregtorony romjai.
A várat a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte építeni, 1242 és 1276 és között épült fel, majd e Pál fia Miklósé lett, aki fellázadt IV. László ellen.
1277-ben IV. László királyi seregei a várat ostrommal foglalták el, majd Borsa nemzetségbeli Tamás és fiai kapták meg, akik IV. László, majd III. András ellen fordultak.
1294-ben a lázadó Borsák ellen támadó királyi sereg foglalta el, az ostromnál az erdélyi vajda életét vesztette.
1317-ben ismét a királyi sereg, III. András ostromolta meg és foglalta el a várat.
1598-ban a török rövid időre elfoglalta. Valószínűleg a 19. században rombolták le, köveit széthordták.
1910-ben 2404 lakosából 2349 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Szalárdi járásának székhelye volt.
1992-ben társközségeivel együtt 4088 lakosából 2941 magyar, 921 román, 220 cigány és 1 német volt.
.svg){kind=small}