„Tengerszint feletti magasság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''tengerszint feletti magasság''' vagy '''abszolút magasság''' a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték. Alapja általában |
A '''tengerszint feletti magasság''' vagy '''abszolút magasság''' a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték. Alapja általában egy egyezményben rögzített tenger középvízszintje. |
||
Ehhez mérten határoznak meg egyes földrajzi fogalmakat, például az [[Alföld (síkság)|alföld]] 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság. |
Ehhez mérten határoznak meg egyes földrajzi fogalmakat, például az [[Alföld (síkság)|alföld]] 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság. |
||
[[Fájl:Nadap Osjegy.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|A nadapi ősjegy]] |
[[Fájl:Nadap Osjegy.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|A nadapi ősjegy]] |
||
==Magyarországi története== |
==Magyarországi története== |
||
Az első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte [[1873]]-[[1913]] között. Alapszintfelületnek az [[Adriai-tenger]] középszintjét választották, amelyet a [[trieszt]]i Molo Sartorio mércéjén 1875-ben határoztak meg. A szintezés során a következő helyeken határoztak meg magassági fõalappontokat: [[Maria Rast]] a Dráva völgyében, [[Franzenfeste]] Tirolban, [[Lisov]] Csehországban, [[Vöröstorony-szoros]], [[Terebes]] a Felsõ-Tiszánál, [[Ruttka]] a Vág völgyében és [[Nadap]] a Velencei-hegységben. A nagyobb pontossági igények kielégítésére 1921–1944 között újabb méréseket végeztek. <ref name="GK2001/9">[http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2001/09/2.htm Geodézia és Kartográfia 2001/9]</ref> |
Az első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte [[1873]]-[[1913]] között. Alapszintfelületnek az [[Adriai-tenger]] középszintjét választották, amelyet a [[trieszt]]i Molo Sartorio mércéjén 1875-ben határoztak meg. A szintezés során a következő helyeken határoztak meg magassági fõalappontokat: [[Maria Rast]] a Dráva völgyében, [[Franzenfeste]] Tirolban, [[Lisov]] Csehországban, [[Vöröstorony-szoros]], [[Terebes]] a Felsõ-Tiszánál, [[Ruttka]] a Vág völgyében és [[Nadap]] a Velencei-hegységben. A nagyobb pontossági igények kielégítésére 1921–1944 között újabb méréseket végeztek. <ref name="GK2001/9">[http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2001/09/2.htm Geodézia és Kartográfia 2001/9]</ref> |
||
A lap 2010. június 20., 16:17-kori változata
A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték. Alapja általában egy egyezményben rögzített tenger középvízszintje.
Ehhez mérten határoznak meg egyes földrajzi fogalmakat, például az alföld 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság.
Magyarországi története
Az első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873-1913 között. Alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjét választották, amelyet a trieszti Molo Sartorio mércéjén 1875-ben határoztak meg. A szintezés során a következő helyeken határoztak meg magassági fõalappontokat: Maria Rast a Dráva völgyében, Franzenfeste Tirolban, Lisov Csehországban, Vöröstorony-szoros, Terebes a Felsõ-Tiszánál, Ruttka a Vág völgyében és Nadap a Velencei-hegységben. A nagyobb pontossági igények kielégítésére 1921–1944 között újabb méréseket végeztek. [1]
Az ősjegyek közül a mai Magyarország területére csak a nadapi esik, ezért mind az 1921-es, mind pedig az újabb, 1949-ben kezdődött felmérésnél ebből kellett kiindulni. A Nadap főalappont tengerszint feletti magasságát 1888-ban végzett mérés alapján 173,8385 m-ben állapítottak meg. Mivel az Adria középvízszint ismételt mérése 9 cm-rel eltért az 1875 évi méréstől, ezért az Adria középtengerszint helyett bevezették a nadapi alapszintet. Ez azt jelenti, hogy a magasság nem a tengerhez képest, hanem egy képzeletbeli felülethez képest értendő, amely 173,8385 méterrel van a nadapi jel alatt.
Ez a pont az ország geológiai szempontból legállandóbb pontja.
Az 1949-ben egy új hálózatmérés kezdődött ennek során a Nadap főalapponttól kb. 100 m-re új főpontot helyeztek el, valamint az ország más részein további hat új főalappontot határoztak meg (Diszel, Mórágy, Cák, Szarvaskő, Sátoraljaújhely, Máriaremete). A hálózat kialakítása és mérése – melyet Bendefy Lászlóról, aki a főalappontok és a hálózat tervezését végezte, Bendefy-hálózatnak is nevezünk – 1964-ig tartott.
1960-ban rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista országokban az Adriai alapszintről a Balti alapszintre kell áttérni. Ekkor a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (kronstadti) alapszintre, amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint. A Nadap főalappont magassága így 173,1638 m, a balti alapszinthez viszonyítva (B173,1638 m).
Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását követően, az EUREF albizottság 1994-ben hozott határozata értelmében – egységes magassági rendszer hoznak létre Európában. Az az újonnan csatlakozott Közép- és Kelet-Európa országok (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország valamint Bosznia és Hercegovina) szintezési hálózatának az UELN-95-nek az egységes alapszintfelülete az amszterdami vízmagasságmérő nullpontja. Az amszterdami középtengerszint mintegy 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál.
A magyar szintezési hálózatnak az UELN-95-hoz történő kiegyenlítése folyamatban van, jelenleg még hivatalosan a balti alapszintnek megfelelő EOMA-t kell Magyarországon használni.