„Forgách Pál (püspök)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
váradi püspök |
a Sablon:Szinnyei forrássablon részleges adjusztálása (csak kötetszám és toc-URL) |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
*{{Szinnyei|3||toc/f.htm}} |
|||
{{szinnyei}} |
|||
[[Kategória:18. századi magyar katolikus egyházi személyek]] |
[[Kategória:18. századi magyar katolikus egyházi személyek]] |
A lap 2010. január 30., 17:31-kori változata
Forgách Pál (ghymesi és gácsi gróf) (1696. január 5. - Vác, 1759. augusztus 25.) teológiai doktor, nagyváradi, később váci püspök
Élete
Forgách Pál és Révay Emenrentia fia volt. Bécsben bölcseleti, Rómában pedig 1718-ban teológiai doktor lett. 1720-ban tartotta első miséjét, amelyen apja segédkezett. 1721-ben nagyváradi olvasókanonokká és 1723-ban e káptalan Szent Lászlóról nevezett kis-prépostjává, majd rosoni püspökké s 1733-ban a pozsonyi káptalan nagyprépostjává neveztetett ki. 1747. október 3. nagyváradi püspök lett. 1740. körül Olaszországba zarándokolt a loretói kegyhely megtekintésére s innét Rómába is elrándult. Olaszországból Latamos építőmestert hozta magával és Váradolasziban 1752-ben székesegyházat kezdett építeni, mely 1779-ben készült el. 1757. április 25. a váci püspöki székre helyezték át. Itt a székesegyház építését, melynek alapját gróf Althan Mihály Károly vetette meg, nagyrészt bevégezte és sok kinccsel ajándékozta meg. 1758. március 15. Vácon kelt körlevelében 14 pontra terjedő, beható utasítást adott egyházmegyéje plébánosainak. A hivek áhitatának előmozdítására keresztény tanítmány társulatot (Congregatio Doctrinae Christianae) alapított. Palotájában naponként számos szegény táplálkozott, és 12 tanulót vendégelt meg.
Munkái
Kézirati munkái: Tabularium Diplomatum... de rebus Hungaricis et Transilvanicis és Transumta Diplomatum et Literarum ex Archivo V. Capituli L. R. Magno-Varadiensis
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.