„Kimekek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Korai Magyar Történeti Lexikon → Korai magyar történeti lexikon |
a Sablon:Korai magyar történeti lexikon forrássablon beszúrása |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
== Történetük == |
== Történetük == |
||
A kimekek eredetileg a nyugati türkök befolyása alatt éltek, ebben az időben a főnökük a [[sad]] volt. A nyugati türkök [[656]] táján bekövetkező bukása után kezdődött a törzsszövetség kialakulása. A második [[Türk Kaganátus]] [[8. század]] közepi és az [[Ujgur Birodalom]] [[840]] körüli bukása után újabb törzsek csatlakoztak hozzájuk, az ekkor hét törzsből álló törzsszövetségük vezetője már a [[jabgu]] volt. A [[8. század]] végén kiterjesztették uralmukat a [[Balhas-tó]] és [[Dzsungária]] közötti területre is, A birodalmuk akkor alakult meg, amikor az uralkodó a [[9. század]] végén felvette a [[kagán]] címet, ekkor már 12 törzse volt a törzsszövetségnek, és a [[kipcsakok]] révén nyugaton az [[Urál]]ig terjedt a területük.<ref name=kmtl>{{ |
A kimekek eredetileg a nyugati türkök befolyása alatt éltek, ebben az időben a főnökük a [[sad]] volt. A nyugati türkök [[656]] táján bekövetkező bukása után kezdődött a törzsszövetség kialakulása. A második [[Türk Kaganátus]] [[8. század]] közepi és az [[Ujgur Birodalom]] [[840]] körüli bukása után újabb törzsek csatlakoztak hozzájuk, az ekkor hét törzsből álló törzsszövetségük vezetője már a [[jabgu]] volt. A [[8. század]] végén kiterjesztették uralmukat a [[Balhas-tó]] és [[Dzsungária]] közötti területre is, A birodalmuk akkor alakult meg, amikor az uralkodó a [[9. század]] végén felvette a [[kagán]] címet, ekkor már 12 törzse volt a törzsszövetségnek, és a [[kipcsakok]] révén nyugaton az [[Urál]]ig terjedt a területük.<ref name=kmtl>{{KMTörtLex|1}}</ref> |
||
Történetüknek a [[11. század]] elején a [[kitajok]] által elindított népvándorlás vetett véget, aminek következtében a sztyeppe a [[Balhas-tó]]tól az Al-Dunáig az ekkor nyugatra vándolró ázsiai [[kunok]], [[szárik]] ([[sárga ujgurok]]), és a korábban a kimekek törzsszövetségébe tartozó [[kipcsakok]] új kipcsak-szári-kun törzsszövetség uralma alá nem került.<ref name=kmtl /> A kimek név ezután eltűnik a forrásokból, a [[11. század]]ban [[Kásgári]] csak imekekről és kipcsakokról beszél.<ref name=vasary_kunok /> |
Történetüknek a [[11. század]] elején a [[kitajok]] által elindított népvándorlás vetett véget, aminek következtében a sztyeppe a [[Balhas-tó]]tól az Al-Dunáig az ekkor nyugatra vándolró ázsiai [[kunok]], [[szárik]] ([[sárga ujgurok]]), és a korábban a kimekek törzsszövetségébe tartozó [[kipcsakok]] új kipcsak-szári-kun törzsszövetség uralma alá nem került.<ref name=kmtl /> A kimek név ezután eltűnik a forrásokból, a [[11. század]]ban [[Kásgári]] csak imekekről és kipcsakokról beszél.<ref name=vasary_kunok /> |
||
A lap 2010. január 18., 23:27-kori változata
A kimekek török nyelvű törzszövetség voltak a szibériai-kazak erdős sztyeppén az 1. évezred végén. A kipcsakok és az imekek alkották két nagy törzsi csoportjukat.[1][2]
Szálláshelyük és törzsi összetételük
A kimek kifejezés Joseph Marquart feltételezése szerint a „két imek” kifejezésből ered.[2] Ez bevett módja volt ebben az időben a török törzsszövetségek elnevezésének, lásd például onogur („tíz ogur”), tokuz oguz („kilenc oguz”), ücs karluk („három karluk”), otuz tatar („harminc tatar”). Róna-Tas András szerint a szó eleji „k” eltűnése kipcsakos nyelvi sajátosság. Gardézi szerint hét törzsük volt: imi, imek, tatar, blandr, kifcsak, lanikaz, adzslad.[3] A kimek név, mint „két imek”, az imi és imek törzsekre vonatkozik, akik az Imi folyóról kapták a nevüket.[4] A lanikaz valószínűleg – az eredeti arab forrásban nincsenek magánhangzók – alan-i-kazar, vagyis a „kazár” alán. A blandr, azaz „blndr” lehet blandur, vlandur, amely az onogundurok nevéből alakult.[3]
A kipcsakok tehát részei voltak a kimekek törzsszövetségének, 10. században a Tobol és az Isim vidékén éltek, a kimekek többi részének szállásterülete kiterjedt az Irtis mellékére és az Altáj nyugati szomszédságára. A kimek-kipcsakok délnyugati szomszédaik ekkor az Aral-tó, Volga és Ural közötti területen az oguzok voltak.[1] A Hudúd al-álam leírja a kimekekről, hogy ha békében éltek az oguzokkal, akkor télen lementek hozzájuk délre.[3]
Történetük
A kimekek eredetileg a nyugati türkök befolyása alatt éltek, ebben az időben a főnökük a sad volt. A nyugati türkök 656 táján bekövetkező bukása után kezdődött a törzsszövetség kialakulása. A második Türk Kaganátus 8. század közepi és az Ujgur Birodalom 840 körüli bukása után újabb törzsek csatlakoztak hozzájuk, az ekkor hét törzsből álló törzsszövetségük vezetője már a jabgu volt. A 8. század végén kiterjesztették uralmukat a Balhas-tó és Dzsungária közötti területre is, A birodalmuk akkor alakult meg, amikor az uralkodó a 9. század végén felvette a kagán címet, ekkor már 12 törzse volt a törzsszövetségnek, és a kipcsakok révén nyugaton az Urálig terjedt a területük.[5]
Történetüknek a 11. század elején a kitajok által elindított népvándorlás vetett véget, aminek következtében a sztyeppe a Balhas-tótól az Al-Dunáig az ekkor nyugatra vándolró ázsiai kunok, szárik (sárga ujgurok), és a korábban a kimekek törzsszövetségébe tartozó kipcsakok új kipcsak-szári-kun törzsszövetség uralma alá nem került.[5] A kimek név ezután eltűnik a forrásokból, a 11. században Kásgári csak imekekről és kipcsakokról beszél.[2]
Jegyzetek
- ↑ a b http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0004/0007-14d.html Selmeczi László utószava (1992) Gyárfás István jász-kun történetéhez (1870)
- ↑ a b c http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-40
- ↑ a b c Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
- ↑ Ü. Zuev, Early Türks: Sketches of History and Ideology, Almaty, Dayk-Press, 2002, pp. 133-134, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 9985-441-52-9
- ↑ a b Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9