Közvetlen demokrácia

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.

A népszavazás

A népszavazás jogintézménye számos esetben lehetőséget biztosít a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozására.

A népgyűlés

A népgyűlésen a közösség minden tagja megjelenhet és azonos jogai vannak:

• Mindenkinek joga van napirendi javaslatokat tenni.
• Mindenkinek egyenlő szavazata van.
• Mindenkinek joga és lehetősége van a közösen hozott döntésekből tanulni, azokról informálódni, és a döntések előtt időben tudomást szerezni a napirendről.

Története

A történelem első demokráciái (görög poliszok) közvetlen demokráciáknak tekinthetők.

• A polgári demokrácia - Az athéni állam tíz kerületből állt melyek 1 évre 50-50 tagot küldtek az ötszázak tanácsába. A hivatalban fizetést kaptak. Feladatuk volt a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok megvitatása, a határozatok végrehajtása. A hatalom valós birtokosa a népgyűlés, melynek tagja minden teljes korú athéni polgár. Ez hozta a törvényeket, választotta a tisztviselőket, döntött a háború és béke kérdésében. Nem lehetett polgár a nő, a betelepedett idegen és a rabszolga, valójában így kirekesztették őket a hatalomból, ezért a mai fogalmaink szerint nem tekintjük demokratikusnak az Athéni demokráciát.

A közvetlen demokrácia ma

A politikai pártok, melyeknek az ideológiája a közvetlen demokrácia.

- Magyarország

• Az Internetes DEmokrácia pártja

- Svédország

• Aktivdemokrati
• Direktdemokraterna
• Demoex - Democracy Experiment

Forrás

• Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány (demokrácia-kritika)
• Magyar Virtuális Enciklopédia
• Az athéni demokrácia