„Kimekek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: tr:Kimekler, zh:基马克 |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A '''kimekek''' kifejezés alatt egyes források kizárólag az '''imekeket''' értik. A kimek kifejezés ugyanakkor [[Joseph Marquart]] feltételezése szerint az ''iki imek'', azaz „két imek” kifejezésből ered, utalva a kipcsakokra és imekekre. <ref name=vasary_kunok /> Ez bevett módja volt ebben az időben a török törzsszövetségek elnevezésének, lásd például ''onogur'' („tíz ogur”), ''tokuz oguz'' („kilenc oguz”), ''ücs karluk'' („három karluk”), ''otuz tatar'' („harminc tatar”). [[Róna-Tas András]] szerint viszont a szó eleji „k” eltűnése kipcsakos nyelvi sajátosság. [[Gardézi]] szerint nem két, hanem hét törzsük volt: ''imi'', ''imek'', ''tatar'', ''blandr'', ''kifcsak'', ''lanikaz'', ''adzslad''. A lanikaz valószínűleg – az eredeti arab forrásban nincsenek magánhangzók – ''alan-i-kazar'', vagyis a „kazár” alán. A blandr, azaz „blndr” lehet blandur, vlandur, amely az [[onogundurok]] nevéből alakult. <ref name=ronatas> {{RónaTasHonfoglaló}} </ref> |
A '''kimekek''' kifejezés alatt egyes források kizárólag az '''imekeket''' értik. A kimek kifejezés ugyanakkor [[Joseph Marquart]] feltételezése szerint az ''iki imek'', azaz „két imek” kifejezésből ered, utalva a kipcsakokra és imekekre. <ref name=vasary_kunok /> Ez bevett módja volt ebben az időben a török törzsszövetségek elnevezésének, lásd például ''onogur'' („tíz ogur”), ''tokuz oguz'' („kilenc oguz”), ''ücs karluk'' („három karluk”), ''otuz tatar'' („harminc tatar”). [[Róna-Tas András]] szerint viszont a szó eleji „k” eltűnése kipcsakos nyelvi sajátosság. [[Gardézi]] szerint nem két, hanem hét törzsük volt: ''imi'', ''imek'', ''tatar'', ''blandr'', ''kifcsak'', ''lanikaz'', ''adzslad''. A lanikaz valószínűleg – az eredeti arab forrásban nincsenek magánhangzók – ''alan-i-kazar'', vagyis a „kazár” alán. A blandr, azaz „blndr” lehet blandur, vlandur, amely az [[onogundurok]] nevéből alakult. <ref name=ronatas> {{RónaTasHonfoglaló}} </ref> |
||
A [[kipcsakok]] tehát részei voltak a kimekek törzsszövetségének, [[10. század]]ban a [[Tobol]] és az [[Isim]] vidékén éltek, a '''kimekek''' többi részének szállásterülete kiterjedt az [[Irtis]] mellékére és az [[Altáj]] nyugati szomszédságára. <ref name=selmeczi /> |
A [[kipcsakok]] tehát részei voltak a kimekek törzsszövetségének, [[10. század]]ban a [[Tobol]] és az [[Isim]] vidékén éltek, a '''kimekek''' többi részének szállásterülete kiterjedt az [[Irtis]] mellékére és az [[Altáj]] nyugati szomszédságára. A kimek-kipcsakok délnyugati szomszédaik ekkor az [[Aral-tó]], [[Volga]] és [[Ural]] közötti területen az [[oguzok]] voltak. <ref name=selmeczi /> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2009. április 4., 13:31-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A kimekek török nyelvű törzszövetség voltak a szibériai-kazak erdős sztyeppén az 1. évezred végén. A kipcsakok és az imekek alkották két nagy törzsi csoportjukat. [1] [2]
Szálláshelyük és törzsi összetételük
A kimekek kifejezés alatt egyes források kizárólag az imekeket értik. A kimek kifejezés ugyanakkor Joseph Marquart feltételezése szerint az iki imek, azaz „két imek” kifejezésből ered, utalva a kipcsakokra és imekekre. [2] Ez bevett módja volt ebben az időben a török törzsszövetségek elnevezésének, lásd például onogur („tíz ogur”), tokuz oguz („kilenc oguz”), ücs karluk („három karluk”), otuz tatar („harminc tatar”). Róna-Tas András szerint viszont a szó eleji „k” eltűnése kipcsakos nyelvi sajátosság. Gardézi szerint nem két, hanem hét törzsük volt: imi, imek, tatar, blandr, kifcsak, lanikaz, adzslad. A lanikaz valószínűleg – az eredeti arab forrásban nincsenek magánhangzók – alan-i-kazar, vagyis a „kazár” alán. A blandr, azaz „blndr” lehet blandur, vlandur, amely az onogundurok nevéből alakult. [3]
A kipcsakok tehát részei voltak a kimekek törzsszövetségének, 10. században a Tobol és az Isim vidékén éltek, a kimekek többi részének szállásterülete kiterjedt az Irtis mellékére és az Altáj nyugati szomszédságára. A kimek-kipcsakok délnyugati szomszédaik ekkor az Aral-tó, Volga és Ural közötti területen az oguzok voltak. [1]
Jegyzetek
- ↑ a b http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0004/0007-14d.html Selmeczi László utószava (1992) Gyárfás István jász-kun történetéhez (1870)
- ↑ a b http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-40
- ↑ Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4