Bootleg

A bootleg elsősorban a rock és dzsesszzenében használatos kifejezés, a rajongói körökben terjedő felvételekre.

Általában a saját készítésű, nem hivatalos koncertfelvételeket értik alatta. Emellett használatos az elnevezés az olyan próbatermi vagy stúdiófelvételekre is, amelyek hivatalosan kiadatlanok maradtak, de valamilyen módon kikerülve mégis napvilágot láttak.

Mivel Magyarországon a szocialista rendszer idején a monopol helyzetben lévő állami lemezkiadó (MHV) bizonyos együttesek lemezhez jutását erősen korlátozta, a rajongók gyakran a koncerteken felvették saját „nagylemezüket”. Általában erre utal, ha a felvétel csak magukat a dalokat tartalmazza, kihagyva a konferanszokat.

Napjainkban a technikai fejlődés nyomán egyre gyakoribbak a kamerával készült videó-bootlegek is.

A bootleg-terjesztés egyik íratlan szabálya, hogy nem használható anyagi haszonszerzésre, ezért a felvételeket többnyire csereanyagként másolják. Ezáltal kiküszöbölik azt, hogy a bootlegek terjedése a hivatalos kiadványoknak konkurenciát jelentsen. A tapasztalatok egyébként is azt mutatják, hogy a legszenvedélyesebb bootleg-gyűjtők éppen azok a rajongók, akiknek fontos az is, hogy kedvenc előadójuktól megvegyék az eredeti kiadványokat. A bootlegek az idő előrehaladtával egyre inkább hasznos források az adott előadó, illetve az akkori könnyűzene történetének megismeréséhez.

Van példa arra is, hogy egy eredetileg bootleg-felvételt később az előadó jóváhagyásával hivatalosan is megjelentetnek (official bootleg).

Külső hivatkozás

Magyarországi bootlegeket dokumentáló oldal