„Follinus János” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. január 4., 08:31-kori változata

Follinus János (kiscsernai) (Szolnok, 1818. április 19. - Budapest, 1881. május 29.) színész, fordító

Élete

Iskoláit Pesten végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában Nagyabonyban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, Bécsben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát Stájerországot és Olaszországot. 1848–1849-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszinész megfordult több vidéki városban, nevezetesen Aradon, Kolozsvárt, hol 1860–1866 közt mint igazgató szerepelt, igy Aradon is 1866–1873-ban; később még Pécsett és Pozsonyban is működött.

Munkái

Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszinész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti című humoreszkje s Legouvé után fordított novellája (Aradi Hiradó 1859.) sat. Fordított szinművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon kerültek színre.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Follinus János''' ([[kiscserna]]i) ([[Szolnok]], [[1818]] - [[Budapest]], [[1881]]. [[május 29.|május 29]].) színész
+'''Follinus János''' ([[kiscserna]]i) ([[Szolnok]], [[1818]]. [[április 19]]. - [[Budapest]], [[1881]]. [[május 29]].) színész, fordító
 ==Élete==
+Iskoláit [[Pest]]en végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában [[Nagyabony]]ban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, [[Bécs]]ben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. [[1847]]-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta [[Ausztria|Ausztriát]] [[Stájerország]]ot és [[Olaszország]]ot. [[1848]]–[[1849]]-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszinész megfordult több vidéki városban, nevezetesen [[Arad]]on, [[Kolozsvár]]t, hol [[1860]]–[[1866]] közt mint igazgató szerepelt, igy Aradon is [[1866]]–[[1873]]-ban; később még [[Pécs]]ett és [[Pozsony]]ban is működött.
-Iskoláit [[Pest]]en végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában [[Nagyabony]]ban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, [[Bécs]]ben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. [[1847]]-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta [[Ausztria|Ausztriát]] [[Stájerország]]ot és [[Olaszország]]ot. [[1848]]–[[1849]]-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszinész megfordult több vidéki városban, nevezetesen [[Arad]]on, [[Kolozsvár]]t, hol [[1860]]–[[1866]] közt mint igazgató szerepelt, igy Aradon is 1866–[[1873]]-ban; később még [[Pécs]]ett és [[Pozsony]]ban is működött.
 ==Munkái==
 Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszinész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti című humoreszkje s Legouvé után fordított novellája (Aradi Hiradó 1859.) sat. Fordított szinművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon kerültek színre.
 ==Források==
 {{szinnyei}}
+* http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
 [[Kategória:Magyar színészek]]