Ugrás a tartalomhoz

„Robert Fico” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
rendezés
a tataroz
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
1. sor: 1. sor:
{{Friss esemény}}
{{Friss esemény}}
{{tataroz}}
{{Vezető infobox
{{Vezető infobox
| név =
| név =

A lap 2024. május 15., 17:11-kori változata

Robert Fico
2024-ben
2024-ben
Szlovákia miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2023. október 25.
Köztársasági elnökZuzana Čaputová
ElődÓdor Lajos
Hivatali idő
2012. április 4. – 2018. március 22.
Köztársasági elnökIvan Gašparovič (2012-2014)
Andrej Kiska (2014-2018)
ElődIveta Radičová
UtódPeter Pellegrini
Hivatali idő
2006. július 4. – 2010. július 8.
Köztársasági elnökIvan Gašparovič
ElődMikuláš Dzurinda
UtódIveta Radičová

Született1964. szeptember 15. (60 éves)[1]
Nagytapolcsány
PártIrány – Szociáldemokrácia (1999–, jelenleg érvényes érték)

HázastársaSvetlana Ficová (1988–)
Foglalkozáspolitikus
Iskolái
  • Comenius Egyetem Jogtudományi Kar
  • UCL School of Slavonic and East European Studies
Vallásvallását nem gyakorló katolikus

DíjakFehér Oroszlán-rend (2014. október 28., Miloš Zeman)

Robert Fico aláírása
Robert Fico aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Fico témájú médiaállományokat.

Robert Fico (Nagytapolcsány, 1964. szeptember 15. –) szlovák jogász, politikus, a kommunista gyökerű, baloldali populista[2][3][4] Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt elnöke. 2006. július 4. és 2010. július 8. között, 2012. április 4-től 2018. március 22-ig,[5] illetve 2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke.

Kormányzása alatt számos magyarellenes intézkedést hozott.

Pályája

Pozsonyban, a Comenius Egyetem jogi karán végzett, majd a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa lett. 1987-ben belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba. 1990 januárjától, épp a bársonyos forradalom után, egy rövid időszakot tanulmányi célból az Egyesült Államokban töltött.

1992-ben a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) tagja lett. A párt alelnöki posztjáig emelkedett, parlamenti képviselő lett, a szlovák igazságügyi minisztérium jogi intézetének helyettes vezetője és Szlovákia képviselője az Emberi Jogok Európai Bíróságán (1994–2006).

1999-ben az SDĽ szétszakadt, és ekkor Fico megalapította a Smert.

Karizmatikus politikus, aki a választási győzelem előtt éveken keresztül fáradhatatlanul járta az országot. Sokat épített az elégedetlenségre a Dzurinda-kormány intézkedéseinek az életszínvonalra gyakorolt hatása miatt, és gyakran pengetett kisebbségellenes húrokat.

A korábbi miniszterelnök Vladimír Mečiarhoz fűződő viszonya ellentmondásos volt. Volt olyan időszak, amikor közeledni próbált Mečiar pártjához – amely 2006-ban is a törvényhozásba került –, de estek köztük súlyos megjegyzések is (például egy ízben Mečiar reménytelen karrieristának nevezte Ficót.)

Első kormányzása (2006–2010)

Pártja a 2002-es 13,5%-os eredmény után a szavazatok 29,1%-át nyerte el a 2006. június 17-én tartott választáson és ezzel 50 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben, 11 százalékponttal megelőzve Mikuláš Dzurinda miniszterelnök kormánypártját.

Malina Hedviget 2006-ban ismeretlenek megverték Nyitrán, mert magyarul beszélt mobiltelefonjába az utcán. Az eset után alig két héttel Robert Fico akkori miniszterelnök és Robert Kaliňák akkori belügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendőrség leállítja a nyomozást, mert állításuk szerint a lány kitalálta az egész történetet.[6] Később újságírók áttanulmányozták a nyomozás anyagait, és kiderítették, hogy Kaliňák olyan „bizonyítékokat” hozott fel, amelyek a kihallgatási jegyzőkönyvben egyáltalán nem szerepelnek. 2007 májusában vádat emeltek Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt, mely miatt akár öt év szabadságvesztésre is számíthatott.[7] Malina Hedvig 2016 februárjában kérvényezte, hogy ügyét magyarországi bíróságnak adják át, amely két évvel később felmentette őt a rágalmak alól. Az elkövetőket, akik megverték őt, soha nem fogta el a szlovák rendőrség.[8]

Robert Fico kormánya az önkormányzatok finanszírozását úgy változtatta meg, hogy az egyes önkormányzatoknak jutó állami támogatás mértékét befolyásolja az adott település tengerszint feletti magassága. Szlovákiában a magyarok döntően az ország déli, nagyrészt alacsonyan fekvő területén élnek, míg a szlovákok jellemzően az északabbi, hegyvidéki területeken, így a magyar többségű települések jelentősen kisebb bevételre jogosultak a szlovák többségű településeknél.[9]

A 2006-os év egyik legismertebb „Google-bombája” volt, amikor a „populista” szó keresését valaki úgy irányította át, hogy Fico honlapjára mutasson.[10]

2008-ban Dunaszerdahelyen egy mérkőzésen ok nélkül brutálisan megverték a rendőrök a DAC futballcsapat szurkolóit, közülük többen életveszélyes állapotba kerültek.[11][12] 2009-ben kitiltották Szlovákiából Sólyom László akkori köztársasági elnököt.[13] 2010-ben a pozsonyi várudvaron I. Szvatopluk morva fejedelmet ábrázoló szobrot állítottak fel, melyen a zsidók deportálásában részt vevő, nácibarát Hlinka-gárda szimbóluma látható. Az szobrot Ján Kulich szobrászművész készítette, aki a kommunista diktatúra idején a párt udvari művésze volt.[14]

Robert Fico pártjának, a Smernek a kormányzása alatt számos magyarellenes, szlovákosító intézkedést vezettek be: betiltották a felvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét,[15] a szlovák nyelvtörvény módosításával jelentősen korlátozták a magyarok anyanyelvhasználatát,[16] megerősítették a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumokokat,[17] a szlovákiai magyar iskolákban használt tankönyvekbe szlovákul kerültek be a helységnevek,[18] emellett történelemhamisító állítások kerültek be a történelemtankönyvekbe.[19][20]

Pártja az első helyen végzett a 2010. június 12-én tartott választáson és június 14-én Ivan Gašparovič köztársasági elnök Ficót bizta meg kormányalakítással.[21] Fico a megbízást elvállalta, de nem sikerült biztosítania a parlamenti többséget, így végül ellenzékbe vonult.

Második kormányzása (2012–2016)

2014-ben indult az elnökválasztáson A legtöbb szavazattal jutott az első fordulóból a másodikba, ott viszont jelentős vereséget szenvedett riválisától, Andrej Kiska független jelölttől.[22]

Harmadik kormányzása (2016–2018)

Fico lemondása Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró halála utáni belpolitikai válságnak tudható be. Kuciak, aki adócsalásokat tárt fel főleg, Fico pártjának, a Smer-SD és az olasz maffiának a kapcsolatát feltáró cikken dolgozott, amikor 2018. február végén meggyilkolták őt és menyasszonyát nagymácsédi otthonukban. Ennek hatására tüntetéssorozat tört ki Szlovákiában, és március 13-án először Robert Kaliňák belügyminiszter, majd két nappal később, március 15-én maga Fico is benyújtotta lemondását.[5]

Negyedik kormányzása (2023−)

2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke.

2024-es merénylet

2024. május 15-én, Nyitrabányán meglőtték a miniszterelnököt, amit követően kórházba szállították.[23][24] Az elkövetőt a helyszínen letartóztatta a rendőrség. A szemtanúk sebeket a miniszterelnök mellkasán és fején láttak.[23] A belügyminisztérium megerősítette, hogy a lövöldözés egy merénylet volt.[25] Helyi idő szerint 16:00 körül Fico Facebook-oldalán megjelent egy poszt, hogy a miniszterelnök életveszélyes állapotban van és, hogy helikopterrel Besztercebányára szállítják.[26]

„Észszerű historizmus”

I. Szvatopluk morva fejedelemnek a 2010-es választás előtt felállított lovasszobra a pozsonyi várban

Miután Robert Fico meghirdette az „észszerű historizmus” koncepcióját, a szlovák történelemkönyveket egyre gyorsabb ütemben írták újra, és egyre inkább a nemzeti büszkeség szellemében.[27][28] Ez Krekovič, Mannová és Krekovičová szerint semmi más, mint a történelem hamisítása.[28] Az ilyen új találmányok például Nagymorávia, mint a „(ős)-szlovák” állam, vagy az „ős-szlovák” kifejezés maga,[28] sok olyan „hagyománynak” a felelevenítésével együtt, amelyek valójában nem is léteztek, vagy nem szlovákok voltak azelőtt.[28] A koncepció kritikát kapott Szlovákiában is, ahol rámutattak, hogy a proto-szlovák, azaz az ős-szlovák kifejezés nem található meg semmilyen komoly kiadványban, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen tudományos alapja.[29] Miroslav Kusý kifejtette, hogy az ilyen tudományosan megkérdőjelezhető retorika használatával Fico célja a nemzeti öntudat erősítése a történelem meghamisításán keresztül[30] Ennek következtében az „észszerű historizmus” koncepció keretében tanított szlovák történelem jelentősen eltér a többi európai országban elfogadott történelemtől. Az így kialakított nemzeti érzés szellemében tanított verziója a szlovák történelemnek negatívan hatott a kétoldalú kapcsolatokra és akadályozza a közös történelemkönyv megszületését, ahogy az a francia-német esetben történt.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Report on Panel #1 / Mapping European Populism: Populist Authoritarian Tendencies in Central and Eastern Europe, and Challenges to the EU – ECPS (amerikai angol nyelven), 2022. április 26. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
  3. (2015. augusztus 1.) „The Case of Smer Party in Slovakia”. ECPR General Conference. 
  4. Direction – Slovak Social Democracy party (Smer-SD). Clean Energy Wire, 2021. június 30. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
  5. a b Lemondott Fico - index, 2018.03.15.
  6. Ficoék szerint nem volt magyarverés Nyitrán Archiválva 2013. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszabadság, 2006. szeptember 13.
  7. Vádat emeltek Malina Hedvig ellen (magyar nyelven). origo.hu, 2007. május 14.
  8. Nagy a felháborodás, pedig mi tudjuk, semmi új a nap alatt (magyar nyelven). ma7.sk, 2020. szeptember 3.
  9. Eldőlt: kisemmizik a déli településeket (magyar nyelven). bumm.sk, 2006. november 23.
  10. Google bomb – Answers.com (angolul)
  11. Győriek a dunaszerdahelyi pokolban. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
  12. Amatőr felvételek a meccsről: a kommandós ok nélkül ütött?. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
  13. Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 21.
  14. Becsomagolták a nácinak tartott szlovák szobrot (magyar nyelven). index.hu, 2010. július 20.
  15. Villámgyorsan válaszoltak a szlovákok (magyar nyelven). index.hu, 2010. május 26.
  16. Jóváhagyták a bírált szlovák nyelvtörvényt (magyar nyelven). index.hu, 2009. június 30.
  17. Döntött a szlovák parlament: érinthetetlenek a Benes-dekrétumok (magyar nyelven). infostart.hu, 2007. szeptember 20.
  18. A miniszter ellenáll: a tankönyvekbe nem kerülnek be a magyar helységnevek (magyar nyelven). infostart.hu, 2008. szeptember 23.
  19. Matica Slovenská cancels history textbook, Slovak Spectator
  20. Krekovič, Mannová & Krekovičová 2005
  21. Gašparovič Ficónak adott kormányalakítási megbízást. [2010. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  22. Iván András: Fico hatalmas pofonba szaladt bele. Index, 2014. március 29. (Hozzáférés: 2014. március 30.)
  23. a b Slovak PM Robert Fico in hospital after shooting (brit angol nyelven). www.bbc.com. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  24. Vinograd, Cassandra. „Slovakia’s Prime Minister Is Wounded in Attack”, The New York Times, 2024. május 15. (Hozzáférés: 2024. május 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  25. Slovakia PM shooting live: Robert Fico in hospital after being shot (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  26. PM in a 'life-threatening condition' (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  27. Matica Slovenská cancels history textbook, Slovak Spectator, July 31, 1996
  28. a b c d Eduard Krekovič, Elena Mannová, Eva Krekovičová: Mýty naše slovenské, Bratislava, AEPress, 2005, ISBN 8088880610
  29. Népszabadság Online: Fico: Szvatopluk volt első királyunk. [2008. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
  30. MN Magyar Nemzet. [2011. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)

További információk

Előző
Iveta Radičová
Szlovákia miniszterelnöke
2012. április 4. – 2018. március 22.
Következő
Peter Pellegrini
Előző
Mikuláš Dzurinda
Szlovákia miniszterelnöke
2006. július 4. – 2010. július 8.
Következő
Iveta Radičová