Ugrás a tartalomhoz

„M/M/1-típusú sorbanállás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Meghatározás: Hiv. beszúr
 
2. sor: 2. sor:
==Meghatározás==
==Meghatározás==
A sorbanállás sztochasztikus folyamat, melynek állapottere {0,1,2,3...}, ahol a rendszerben lévő sorbanállók száma megfelel a számoknak.
A sorbanállás sztochasztikus folyamat, melynek [[állapottér|állapottere]] {0,1,2,3...}, ahol a rendszerben lévő sorbanállók száma megfelel a számoknak.
*Az érkezési sebesség λ, a Poisson-folyamatnak megfelelően történik, és az ''i'' - ''i''+1 átmenet jelzi, hogy új sorbanálló tag érkezett,
*Az érkezési sebesség λ, a Poisson-folyamatnak megfelelően történik, és az ''i'' - ''i''+1 átmenet jelzi, hogy új sorbanálló tag érkezett,
*A kiszolgálási idő exponenciális eloszlású, μ paraméterrel,
*A kiszolgálási idő exponenciális eloszlású, μ paraméterrel,
16. sor: 16. sor:
\end{pmatrix}</math>
\end{pmatrix}</math>
Ez ugyanaz a mátrix, mint amivel a [[születés-halálozás folyamat]]ot írják le.
Ez ugyanaz a mátrix, mint amivel a [[születés-halálozás folyamat]]ot írják le.
Az [[állapottér]] {0,1,2,3,...}.
Az állapottér {0,1,2,3,...}.
[[Fájl:MM1 queue state space.svg]]
[[Fájl:MM1 queue state space.svg]]

==Az átmenet képlete==
==Az átmenet képlete==
Az M/M/1-típusú sorbanállási modellnél a ''t'' időtől függő [[valószínűségi tömegfüggvény]] írja le, hogy a modell egy adott állapotban van. Tegyük fel, hogy a sorbanállási folyamat a kezdetben ''i'' állapotban van, és a ''p''<sub>''k''</sub>(''t'') valószínűség ''t'' időben , és ''k'' állapotban:<ref>{{cite book | title = Queueing Systems Volume 1: Theory | first1=Leonard | last1=Kleinrock | authorlink = Leonard Kleinrock | isbn = 0471491101 | year=1975 | page=77}}</ref>
Az M/M/1-típusú sorbanállási modellnél a ''t'' időtől függő [[valószínűségi tömegfüggvény]] írja le, hogy a modell egy adott állapotban van. Tegyük fel, hogy a sorbanállási folyamat a kezdetben ''i'' állapotban van, és a ''p''<sub>''k''</sub>(''t'') valószínűség ''t'' időben , és ''k'' állapotban:<ref>{{cite book | title = Queueing Systems Volume 1: Theory | first1=Leonard | last1=Kleinrock | authorlink = Leonard Kleinrock | isbn = 0471491101 | year=1975 | page=77}}</ref>

A lap jelenlegi, 2024. április 28., 08:03-kori változata

A sorbanállási elméletben az M/M/1-típusú sorbanállásra jellemző, hogy egy kiszolgáló van, a rendszerbe érkezések a Poisson-folyamat szerint történnek, és a kiszolgálási idő exponenciális eloszlású. A megnevezés (M/M/1) a Kendall-féle jelölés szerint történt. Ez a típus a legegyszerűbb modell.[1]

Meghatározás[szerkesztés]

A sorbanállás sztochasztikus folyamat, melynek állapottere {0,1,2,3...}, ahol a rendszerben lévő sorbanállók száma megfelel a számoknak.

  • Az érkezési sebesség λ, a Poisson-folyamatnak megfelelően történik, és az i - i+1 átmenet jelzi, hogy új sorbanálló tag érkezett,
  • A kiszolgálási idő exponenciális eloszlású, μ paraméterrel,
  • A sor elején egy kiszolgáló látja el a beérkezőket, a FCFS szerint (aki elsőnek jött, elsőnek lesz kiszolgálva); Amikor a kiszolgálás megtörtént, az ügyfél (entitás) elhagyja a rendszert, és eggyel csökken a rendszerben az ügyfelek száma,
  • A tároló (a kiszolgálás helye) végtelen nagy, így nincs korlátja a belépő ügyfelekre nézve.

Ezt a modellt a folytonos idejű Markov-lánccal lehet leírni, átmeneti mátrixxal:

Ez ugyanaz a mátrix, mint amivel a születés-halálozás folyamatot írják le. Az állapottér {0,1,2,3,...}.

Az átmenet képlete[szerkesztés]

Az M/M/1-típusú sorbanállási modellnél a t időtől függő valószínűségi tömegfüggvény írja le, hogy a modell egy adott állapotban van. Tegyük fel, hogy a sorbanállási folyamat a kezdetben i állapotban van, és a pk(t) valószínűség t időben , és k állapotban:[2]

ahol , és Ik a módosított elsőfajú Bessel függvény.

Állandósult eloszlás[szerkesztés]

Csak λ<μ esetben stabil a modell. Ha átlagosan, a beérkezések gyorsabban történnek, mint a kiszolgálások, akkor a sor végtelen nagyra nő, és a rendszernek nem lesz állandósult eloszlása. Az állandósult eloszlás a korlátozó tényező a nagy t-kre.

A rendszerben lévő ügyfelek száma[szerkesztés]

Annak a valószínűsége, hogy az állandósult folyamat i állapotban van (i ügyfelet tartalmaz, beleértve a kiszolgálás alatt lévőket is):[3]

Látható, hogy az ügyfelek száma a geometriai eloszlást követi 1−ρ paraméterrel. Így az ügyfelek átlagos száma: ρ/(1−ρ). .[4]

A kiszolgáló foglaltsági periódusa[szerkesztés]

A kiszolgáló foglaltsági periódusa az az idő, mely az ügyfél – az üres rendszerbe való -beérkezésének pillanatától számít addig, amíg az ügyfél elhagyja a rendszert, mely újra üres lesz. A foglaltsági periódus valószínűségi sűrűségfüggvénye: [5][6][7] ahol I1 a módosított elsőfajú Bessel függvény,Laplace-transzformációt alkalmazva,[8] és invertálva az eredményt.[9] Az M/M/1-típusú sorbanállási modell foglaltsági periódusának Laplace-transzformáltja:[10]

Válaszidő[szerkesztés]

Az átlagos válaszidő (a teljes idő, amit az ügyfél a rendszerben tölt) a Little-törvény segítségével számolható ki, mivel 1/(μλ). Az átlagos várakozási idő: 1/(μ − λ) − 1/μ = ρ/(μ − λ).

Irodalom[szerkesztés]

  • Khintchine, A. Y: Mathematical theory of a stationary queue. (hely nélkül): Matematicheskii Sbornik 39 (4):. 1932. 73–84. o.  
  • Harrison, P. G: Response time distributions in queueing network models. (hely nélkül): Computer Science. 1993.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.win.tue.nl/~iadan/que/h4.pdf
  2. Queueing Systems Volume 1: Theory, 77. o. (1975). ISBN 0471491101 
  3. Harrison, Peter. Performance Modelling of Communication Networks and Computer Architectures. Addison–Wesley, 172–173. o. (1992) 
  4. doi:10.1023/A:1013913827667
  5. doi:10.1007/BF01157854
  6. (1958) „Many server queueing processes with Poisson input and exponential service times”. Pacific J. Math. 8 (1), 87-118. o.  
  7. 2.12 Busy-Period Analysis, Fundamentals of Queueing Theory. Wiley (1974). ISBN 1118211642 
  8. Adan, Ivo: Course QUE: Queueing Theory, Fall 2003: The M/M/1 system. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  9. Stewart, William J.. Probability, Markov chains, queues, and simulation: the mathematical basis of performance modeling. Princeton University Press, 530. o. (2009). ISBN 0-691-14062-6 
  10. Asmussen, Søren. Applied Probability and Queues. Springer, 105. o. (2003). ISBN 0387002111