„Palágykomoróc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzés folyamatban] | [ellenőrzés folyamatban] |
belső hivatkozások |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Ukrán település infobox |
{{Ukrán település infobox |
||
|ukrán név =Паладь Комарівці |
|ukrán név = Паладь Комарівці |
||
|magyar név =Palágykomoróc |
|magyar név = Palágykomoróc |
||
|rang = falu |
|rang = falu |
||
|testvértelepülések = |
|testvértelepülések = |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
'''Palágykomoróc''' ({{ukránul|Паладь Комарівці [Palagy Komarivci]}}, [[1995]]-ig Комарівці [Komarivci], {{oroszul|Комаровци [Komarovci]}}) falu [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], az [[Ungvári járás]]ban. |
'''Palágykomoróc''' ({{ukránul|Паладь Комарівці [Palagy Komarivci]}}, [[1995]]-ig Комарівці [Komarivci], {{oroszul|Комаровци [Komarovci]}}) falu [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], az [[Ungvári járás]]ban. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Ungvár]]tól 16 km-re délnyugatra fekszik. |
[[Ungvár]]tól 16 km-re délnyugatra fekszik. |
||
==Nevének eredete== |
== Nevének eredete == |
||
Nevének első része személynévi eredetű, ez a Pál személynév -d helynévképzős változatából származik. Második része a [[szláv nyelvek|szláv]] ''komár'' (= szúnyog) főnévből való. |
Nevének első része személynévi eredetű, ez a Pál személynév -d helynévképzős változatából származik. Második része a [[szláv nyelvek|szláv]] ''komár'' (= szúnyog) főnévből való. |
||
==Története== |
== Története == |
||
Nevét [[1325]]-ben ''Polad'' néven említik először. A [[13. század]]ban az [[Aba nemzetség]] Amadé ágából származó ''Finta'' [[nádor]] kapta királyi adományként a falut. [[1436]]-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfiágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szállt, míg másik része a Bercsényi |
Nevét [[1325]]-ben ''Polad'' néven említik először. A [[13. század]]ban az [[Aba nemzetség]] Amadé ágából származó ''Finta'' [[nádor]] kapta királyi adományként a falut. [[1436]]-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfiágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szállt, míg másik része a [[Bercsényi család]]é lett Répássy Mária révén, aki a [[Palágyi család]] utolsó tagjának özvegye volt. |
||
A mai település [[középkor]]i Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A [[19. század]]ban a falu egy része [[Buttler János]] [[gróf]] birtoka volt, aki a [[templom]] sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth]]: [[Különös házasság (regény)|Különös házasság]] című regényének egyes részletei. [[1910]]-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni béke]]diktátumig [[Ung vármegye]] [[Nagykapos]]i járásához tartozott. |
A mai település [[középkor]]i Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A [[19. század]]ban a falu egy része [[Buttler János]] [[gróf]] birtoka volt, aki a [[templom]] sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth]]: [[Különös házasság (regény)|Különös házasság]] című regényének egyes részletei. [[1910]]-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni béke]]diktátumig [[Ung vármegye]] [[Nagykapos]]i járásához tartozott. |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
2020-ig közös falusi tanácsa volt [[Kisszelmenc]]cel.<ref>[http://gska2.rada.gov.ua:7777/pls/z7502/A008?rdat1=11.06.2009&rf7571=11691 Az Ungvári járás közigazgatási beosztásának adatai az Ukrán Legfelsőbb Tanács portálján]{{Halott link|url=http://gska2.rada.gov.ua:7777/pls/z7502/A008?rdat1=11.06.2009&rf7571=11691 |date=2019-04 }}</ref> |
2020-ig közös falusi tanácsa volt [[Kisszelmenc]]cel.<ref>[http://gska2.rada.gov.ua:7777/pls/z7502/A008?rdat1=11.06.2009&rf7571=11691 Az Ungvári járás közigazgatási beosztásának adatai az Ukrán Legfelsőbb Tanács portálján]{{Halott link|url=http://gska2.rada.gov.ua:7777/pls/z7502/A008?rdat1=11.06.2009&rf7571=11691 |date=2019-04 }}</ref> |
||
== |
== Népessége == |
||
Ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar. |
Ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar. |
||
{{népességdiagram}} |
{{népességdiagram}} |
||
==Látnivalók== |
== Látnivalók == |
||
A falu közepén emelkedő dombon álló [[kálvinizmus|református]] [[templom]]ot a [[13. század]]ban a birtokos Palágyi család építtette Szent [[Mihály arkangyal]] tiszteletére. A [[15. század]]ban [[gótika|gótikus stílusban]] bővítették. [[1575]] óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895 években renoválták. |
A falu közepén emelkedő dombon álló [[kálvinizmus|református]] [[templom]]ot a [[13. század]]ban a birtokos Palágyi család építtette Szent [[Mihály arkangyal]] tiszteletére. A [[15. század]]ban [[gótika|gótikus stílusban]] bővítették. [[1575]] óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895 években renoválták. |
||
A lap 2024. március 15., 06:40-kori változata
Palágykomoróc (Паладь Комарівці) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Szürte község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 11. század |
Irányítószám | 89431 |
Népesség | |
Teljes népesség | 834 fő (2001) +/- |
Népsűrűség | 410,84 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2,03 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 10′ 32″48.524444°N 22.175556°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 10′ 32″48.524444°N 22.175556°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Palágykomoróc témájú médiaállományokat. |
Palágykomoróc (ukránul: Паладь Комарівці [Palagy Komarivci], 1995-ig Комарівці [Komarivci], oroszul: Комаровци [Komarovci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
Ungvártól 16 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
Nevének első része személynévi eredetű, ez a Pál személynév -d helynévképzős változatából származik. Második része a szláv komár (= szúnyog) főnévből való.
Története
Nevét 1325-ben Polad néven említik először. A 13. században az Aba nemzetség Amadé ágából származó Finta nádor kapta királyi adományként a falut. 1436-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfiágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szállt, míg másik része a Bercsényi családé lett Répássy Mária révén, aki a Palágyi család utolsó tagjának özvegye volt.
A mai település középkori Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A 19. században a falu egy része Buttler János gróf birtoka volt, aki a templom sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak Mikszáth: Különös házasság című regényének egyes részletei. 1910-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békediktátumig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
2020-ig közös falusi tanácsa volt Kisszelmenccel.[1]
Népessége
Ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar.
Látnivalók
A falu közepén emelkedő dombon álló református templomot a 13. században a birtokos Palágyi család építtette Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A 15. században gótikus stílusban bővítették. 1575 óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895 években renoválták.
Híres emberek
- Buttler János gróf utolsó éveiben itt élt, s hunyt el 1845-ben
Jegyzetek
Források
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma, 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914 ISBN 963 85683 3 X