Bojkott

A bojkott a kapcsolatok megtagadása egy személlyel, szervezettel, vállalattal, állammal. Az erőszakmentes gazdasági és/vagy politikai küzdelem eszköze. A gazdasági bojkott leggyakoribb módszere a bizonyos országok vagy cégek termékeinek, szolgáltatásainak megvásárlásától való tartózkodás. A bojkott a fejlett demokráciákban általában törvényes eszköz.

A bojkott okai lehetnek erkölcsi, társadalmi, környezetvédelmi jellegűek. Célja gazdasági és/vagy erkölcsi hátrány okozása a kiválasztott szervezetnek, gazdasági egységnek, igyekezve elérni a kifogásolt viselkedés megváltoztatását.

A bojkott a polgári engedetlenség mellett ellenzéki politikai eszköz lehet irányított demokrácia esetében.

Fogalma

A bojkott valaminek a többek által összehangolt módon történő visszautasítása, általában a helytelenítés kifejezésére, vagy bizonyos feltételek kierőszakolására. Tipikusan valakivel, rendszerint bolttal, céggel vagy szervezettel szemben való nyomás gyakorlását célozza.

Változatai:

• Gazdasági bojkott, mely gyakran a monopóliumok megtörését tűzi ki célul. Gazdasági szereplők között a bojkott tisztességtelen eljárás, emiatt a versenyjog tiltja.
• Választási bojkott, mellyel egy politikai rend vagy eljárás miatt távolmaradással vagy ellehetetlenítéssel tiltakoznak.

A szó eredete

Charles C. Boycott (1832. március 12. – 1897. június 19.) az ír Mayo grófságbeli Earl of Erne jószágigazgatója volt. Az earl egyike volt azoknak a nem helyben lakó földesuraknak, akik csoportjának a kezében volt Írország legnagyobb része. 1880 őszén Boycottot választották ki arra, hogy a Charles Parnell, földreformot kívánó ír politikus által támogatott új politikát kipróbálják rajta. Parnell támogatói úgy határoztak, hogy nem fognak együttműködni egyetlen olyan földesúrral sem, aki nem adja olcsóbban bérbe a földjét, vagy olyan bérlővel, aki egy felhagyott bérlemény farmját átveszi. Boycott nem volt hajlandó alacsonyabb földbérleti díjat elfogadni, és kidobta a bérlőit. Ezért a Parnell által vezetett Ír Nemzeti Föld Liga és követői megszakítottak minden kapcsolatot Boycottal valamint családjával, nem engedelmeskedtek nekik a szolgák, nem dolgoztak nekik a mezőgazdasági munkások, a bolti eladók vagy a postás. Boycott nevét hamar felkapták az efféle bánásmód jellemzésére, és a bojkottálni ige más nyelven is elterjedt.

Történeti példák

Polgárjogi bojkottok

Az 1933-ban megjelent Júdea hadat üzen Németországnak bulvárcikk később indok volt a „Judenboykott”, azaz a zsidó kereskedők elleni korlátozások bevezetésére.

1955 márciusában egy 15 éves fekete kislány, Claudette Colvin nem volt hajlandó átadni a buszon a fehérek számára fenntartott helyét egy fehér férfinak, ezért letartóztatták. Ez a példa egy általános bojkottá szélesedett, és a Montgomery buszbojkott néven vált ismertté. A városi szintű tiltakozás kézben tartására Montgomery Haladás Egyesületet (Montgomery Improvement Association) hoztak léte, vezetőjükként az éppen a városba érkező Martin Luther Kinget választották.

Gazdasági bojkott

Mahátma Ghandi saját ruhája szövésével a politikai függetlenségért való gazdasági bojkottot szimbolizálta a (Swadeshi, Swaraj fogalmak)

Az 1905-1911 között az indiai "A mi hazánk" (Swadeshi) mozgalom jelentős mérföldkő volt az ország függetlenségi folyamatában. A közemberek bojkottálták a brit termékeket: jellemzően a drága szövetek helyett kézzel szőtt helyi viseletet kezdtek hordani. Az Indiai függetlenségi mozgalom neves alakja, Mahátma Ghandi közéleti tevékenységének vezérfonala, hogy végül az igazság ereje győz, így erőszakmentes, passzív ellenállással kell elérni a kitűzött célokat. így a gazdasági bojkott számtalan változatát alkalmazta élete során: éhség-sztrájkolt, 1930-ban a monopóliumot megtörő sómenetet szervezett, tömeggyűléseken buzdított ellenszegülésre. Johannesburg közelében nincstelenekkel egy önfenntartó mintatelepülést hozott létre Phoenix elnevezéssel. Itt kísérletezett Tolsztoj kései elképzeléseinek megvalósításával, így a közösség később a Tolsztoj-farm nevet kapta. Ghandi később Indiában megalapította a Szabarmati vagy másképp a Szatjágraha ásramot, melynek feladata a függetlenségi mozgalomban részt vevő aktivisták kiképzése volt.

Bojkott a sportban

Az első olimpiai bojkott az 1956-os melbourne-i játékokhoz kapcsolódik. Ekkor három különböző politikai esemény állt a tiltakozás e határozott formája mögött: a szuezi válság és a magyar forradalom miatt több ország (például: Hollandia, Spanyolország, Svájc) mondta le a részvételt; Tajvan (Farmoso néven) nevezése és részvétele miatt a Kínai Népköztársaság távol maradt.

Az 1980-as moszkvai olimpiát a Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt (1979. december 26.) a nyugati államok és sportolóik bojkottálták. Az amerikai kormány nyomására az USOC - az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága - és más országok olimpiai bizottságai is a részvétel ellen döntöttek. Csupán 81 nemzet sportolói vettek részt, és 65 ország maradt távol a csonka olimpiától. Több nyugati ország sportolói közös olimpiai csapatban indultak a megmérettetésen.

Válaszul a Los Angelesben megrendezett 1984. évi nyári olimpiai játékok bojkottjára is sor került, ezúttal a Szovjet tömbbe tartozó országok részéről. Ez az 1984 – A kettétört olimpia könyvben került részletes feldolgozásra.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Boycott című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5  
• ↑ Magyar Larousse: Magyar Larousse. Budapest: Akadémiai. 1991. ISBN 963 05 5856 4  
• Sharp, Gene: Diktatúrából demokráciába: Elvi útmutatás a demokráciához Kossuth Kiadó, 2020
• Markó Anita: Az utolsó adu - Választási bojkott a világban Magyar Narancs, 2013
• A polgári engedetlenség helye az alkotmányos demokráciákban Twins Konferencia-Füzetek 2.1991