„Duero” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a egyért. |
Javítás Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Folyó infobox |
||
|név = Duero / Douro |
|||
[[Fájl:Rio douro.svg|200px|bélyegkép|right|Duero]] |
|||
|országok = {{Spanyolország}}<br />{{Portugália}} |
|||
⚫ | |||
|torkolat = [[Atlanti-óceán]] ([[Porto|Portónál]]) |
|||
⚫ | |||
|térkép= SpainDueroBasin.png |
|||
[[Fájl:Perfil del Duero.gif|200px|bélyegkép|right|A Duero hosszszelvénye]] |
|||
|térképaláírás = A folyó vízgyűjtő területe |
|||
[[Fájl:Duero fronterizo.png|200px|bélyegkép|right|A Duero középső és alsó folyása]] |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
A '''Duero''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]], [[Nemzetközi fonetikai ábécé|kiejtése]] [ˈdwɛro], [[portugál nyelv|portugálul]] '''Douro''', kiejtése [ˈdoɾu]) [[Spanyolország]] és [[Portugália]] egyik nagy [[folyó]]ja. |
|||
Völgye a [[miocén]] korban kezdett bevágódni a [[Mezeta]] fennsíkjába.<ref>[http://borrajongo.blog.hu/2012/06/25/ribera_del_duero_2 Borrajongó: Ribera del Duero II.]</ref> |
|||
== Neve == |
|||
⚫ | Nevének eredete a [[latin nyelv|latin]] ''Durius [flumen]''. Ez valószínűleg egy latinizált [[kelta nyelv|kelta]] kifejezés — a mai [[walesi nyelv]]en a ''dŵr'' és [[ír nyelv|írül]] a ''dobhar'' egyaránt vizet jelent. Eredeti portugál és spanyol történetek, legendák sokasága szól a folyó nevének eredetéről. Mondják, hogy a spanyol hegyekben valamikor [[arany]]at mostak ''(ouro)'', ezért eredhet ebből a szóból a neve: ''D'ouro''. A másik verzió az víz csillogása: „...mikor a nap rásüt úgy csillog mint az arany...” – mondták. |
||
== Folyása, vízjárása == |
== Folyása, vízjárása == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{Több kép |
|||
| irány = függőleges |
|||
| kép1 = Douro (fleuve).png |
|||
| szélesség1 = 250 |
|||
| szöveg1 = A Duero futása térképen |
|||
| kép2 = Perfil del Duero.gif |
|||
| szélesség2 = 250 |
|||
| szöveg2 = A Duero hosszszelvénye |
|||
}} |
|||
[[Fájl:El Duero por Salduero.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Híd [[Salduero|Saldueróban]]]] |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
Az [[Ibériai-félsziget]] (a [[Tajo]] és az [[Ebro]] után) harmadik leghosszabb folyója [[Duruelo de la Sierra]] környékén ered Spanyolország [[Soria (tartomány)|Soria]] tartományában, az [[Ibériai-hegységrendszer]] nyugati oldalán, és |
Az [[Ibériai-félsziget]] (a [[Tajo]] és az [[Ebro]] után) harmadik leghosszabb folyója [[Duruelo de la Sierra]] környékén ered Spanyolország [[Soria (tartomány)|Soria]] tartományában, az [[Ibériai-hegységrendszer]] nyugati oldalán, és [[Portugália|Portugáliában]] [[Porto|Portónál]] ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. Völgye a [[miocén]] korban kezdett bevágódni a [[Mezeta]] fennsíkjába.<ref>[http://borrajongo.blog.hu/2012/06/25/ribera_del_duero_2 Borrajongó: Ribera del Duero II.]</ref> [[Soria]] az első jelentősebb városa. Lejjebb következik [[Almazán]], [[Aranda de Duero]], a [[tordesillasi szerződés|szerződésről]] ismert [[Tordesillas]] és [[Zamora]] Spanyolországban, majd [[Miranda do Douro]], [[Foz Côa]], [[Peso da Régua]], [[Lamego]], [[Vila Nova de Gaia]] és [[Porto]] Portugáliában (utóbbi kettő a folyó tölcsértorkolatában). |
||
Teljes hossza a különböző források szerint 920,<ref>{{MNL|6|818}}</ref> 897,<ref>[https://www.flickr.com/photos/xavier33300/14962280582/ hacienda-la-colora.com: River Douro Valley Portugal]</ref> illetve 1092 km.<ref>Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó |
Teljes hossza a különböző források szerint 920,<ref>{{MNL|6|818}}</ref> 897,<ref>[https://www.flickr.com/photos/xavier33300/14962280582/ hacienda-la-colora.com: River Douro Valley Portugal]</ref> illetve 1092 km.<ref>Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): ''Európa I.'' (Gondolat Kiadó, 1968) 74. o.</ref> Középső szakaszán, a különböző források szerint 106, illetve 112 km hosszan [[Portugália]] és [[Spanyolország]] határfolyója. |
||
Az [[Ibériai-félsziget]] legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen). Vízjárása a [[mediterrán éghajlat]]ra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel. |
Az [[Ibériai-félsziget]] legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen). Vízjárása a [[mediterrán éghajlat]]ra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel. |
||
21. sor: | 37. sor: | ||
Forrása közelében az Északi-[[Mezeta]] hullámos [[tönkfelszín]]ének kopár [[mészkő (kőzet)|mészkőtáblái]] közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az [[Észak-Portugál-fennsík]]on azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az [[agyagpala|agyagpalába]] mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó [[Porto|Portónál]], [[tölcsértorkolat]]tal ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. A zuhatagok miatt a portugál részen sokáig csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza volt hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán. |
Forrása közelében az Északi-[[Mezeta]] hullámos [[tönkfelszín]]ének kopár [[mészkő (kőzet)|mészkőtáblái]] közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az [[Észak-Portugál-fennsík]]on azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az [[agyagpala|agyagpalába]] mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó [[Porto|Portónál]], [[tölcsértorkolat]]tal ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. A zuhatagok miatt a portugál részen sokáig csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza volt hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán. |
||
A közös szakasz portugál oldalán jelölték ki a [[Douro Nemzeti Park]]ot, a spanyol oldalon, Zamorától nem messze az [[Arribes del Duero Nemzeti Park]] van. |
A közös szakasz portugál oldalán jelölték ki a [[Douro Nemzeti Park]]ot, a spanyol oldalon, [[Zamora|Zamorától]] nem messze az [[Arribes del Duero Nemzeti Park]] van. |
||
== Mellékvizei == |
== Mellékvizei == |
||
Legfontosabb mellékfolyói: |
Legfontosabb mellékfolyói: |
||
* [[Pisurga]] a spanyol szakaszon, jobb oldali, [[Valladolid (Spanyolország)|Valladolid]] felől |
* [[Pisurga]] a spanyol szakaszon, jobb oldali, [[Valladolid (Spanyolország)|Valladolid]] felől |
||
* [[Esla]] a spanyol szakaszon, jobb oldali, 250 km hosszú, [[Zamora]] felől |
* [[Esla]] a spanyol szakaszon, jobb oldali, 250 km hosszú, [[Zamora]] felől |
||
* [[Tormes]] a közös szakaszon, bal oldali, [[Salamanca (Spanyolország)|Salamanca]] felől |
* [[Tormes]] a közös szakaszon, bal oldali, [[Salamanca (Spanyolország)|Salamanca]] felől |
||
* [[Águeda (folyó)|Águeda]] a portugál szakaszon |
* [[Águeda (folyó)|Águeda]] a portugál szakaszon |
||
A portugál részen számos kis folyócska, illetve nagyobb patak ömlik bele. A fontosabbak: |
A portugál részen számos kis folyócska, illetve nagyobb patak ömlik bele. A fontosabbak: |
||
41. sor: | 57. sor: | ||
* [[Sousa (folyó)|Sousa]] — ezek egyike sem hajózható. |
* [[Sousa (folyó)|Sousa]] — ezek egyike sem hajózható. |
||
A |
A Dourótól északra az [[Észak-Portugál-fennsík]] ''Tras-on-Montes''nek nevezett, magasabb részét (legmagasabb pontja, a Marão 1415 m magas) találjuk, délre pedig a [[Kasztíliai-választóhegység]] keleti nyúlványait a [[Serra da Estrela]] ''(Sierra da Estrela)'' 2000 m-t is elérő csúcsaival. |
||
== Gazdasági jelentősége == |
== Gazdasági jelentősége == |
||
47. sor: | 63. sor: | ||
A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő [[szőlő]]ből készítik a híres [[portói bor]]t. Alsó folyásán jelölték ki a [[Vinho Verde borvidék]]et. Az [[Alto Douro borvidék]] Portótól mintegy 70 km-re kezdődik, és a spanyol határig tart. A határ spanyol oldalán a bortermő terület [[Ribeira del Duero borrégió]]ban folytatódik. A közös szakasz spanyol oldalán az [[Arribes borvidék]] terül el; ezt fölfelé haladva a [[Tierra del Vino de Zamora borvidék]], a [[Toro borvidék]], végül a [[Rueda borvidék]] követi. |
A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő [[szőlő]]ből készítik a híres [[portói bor]]t. Alsó folyásán jelölték ki a [[Vinho Verde borvidék]]et. Az [[Alto Douro borvidék]] Portótól mintegy 70 km-re kezdődik, és a spanyol határig tart. A határ spanyol oldalán a bortermő terület [[Ribeira del Duero borrégió]]ban folytatódik. A közös szakasz spanyol oldalán az [[Arribes borvidék]] terül el; ezt fölfelé haladva a [[Tierra del Vino de Zamora borvidék]], a [[Toro borvidék]], végül a [[Rueda borvidék]] követi. |
||
A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi [[ |
A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi [[Zamora]] városa alatt a folyó spanyol, illetve közös szakaszán) több víztározót (a legnagyobb, az [[Esla-víztározó]] 1200 millió m³ víz befogadására alkalmas), illetve vízierőművet is kialakítottak. Itt van [[Portugália]] két legnagyobb teljesítményű vízierőműve: |
||
* |
* Miranba – 177 MW, |
||
* |
* Picote – 180 MW. |
||
A portugál szakaszon öt víztárolót építettek; ezek egyszerre szolgálják az energiatermelést, a vízkormányzást és a hajózást. A tározóknak köszönhetően az egykor zuhatagos szakaszokon ma már a legfeljebb 83 méter hosszú és legfeljebb 11,4 m széles hajók is végighaladhatnak. Közülük a legnagyobb a Carrapatela a maga 35 m-es koronamagasságával. |
A portugál szakaszon öt víztárolót építettek; ezek egyszerre szolgálják az energiatermelést, a vízkormányzást és a hajózást. A tározóknak köszönhetően az egykor zuhatagos szakaszokon ma már a legfeljebb 83 méter hosszú és legfeljebb 11,4 m széles hajók is végighaladhatnak. Közülük a legnagyobb a Carrapatela a maga 35 m-es koronamagasságával. |
||
56. sor: | 72. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
<references/> |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó |
* Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): ''Európa I.'' (Gondolat Kiadó, 1968) 575 p. |
||
* John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft. |
* John Palmer (szerk.): ''Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás.'' (Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) {{ISBN|963-8475-28-5}} |
||
* {{Pnl}} |
* {{Pnl}} |
||
* {{MNL|6|818–819}} |
* {{MNL|6|818–819}} |
||
68. sor: | 84. sor: | ||
==További információk == |
==További információk == |
||
* [http://www.bortarsasag.hu/hu/egyeb_cikkek/Toro_-_A_Spanyol_bika?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=content-6&utm_campaign=NL-218-2012-10-HU-01 |
* [http://www.bortarsasag.hu/hu/egyeb_cikkek/Toro_-_A_Spanyol_bika?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=content-6&utm_campaign=NL-218-2012-10-HU-01 Toro - A spanyol bika] – Bortársaság.hu |
||
{{commonskat|Duero}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|földrajz}} |
{{portál|földrajz||Spanyol világ||}} |
||
[[Kategória:Portugália folyói]] |
[[Kategória:Portugália folyói]] |
A lap 2022. augusztus 7., 21:41-kori változata
Duero / Douro | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() ![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 897 km |
Vízgyűjtő terület | 97 290 km² |
Forrás | Picos de Urbión |
![]() | |
Torkolat | Atlanti-óceán (Portónál) |
![]() | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A folyó vízgyűjtő területe | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Duero / Douro témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Duero (spanyolul, kiejtése [ˈdwɛro], portugálul Douro, kiejtése [ˈdoɾu]) Spanyolország és Portugália egyik nagy folyója.
Neve
Nevének eredete a latin Durius [flumen]. Ez valószínűleg egy latinizált kelta kifejezés — a mai walesi nyelven a dŵr és írül a dobhar egyaránt vizet jelent. Eredeti portugál és spanyol történetek, legendák sokasága szól a folyó nevének eredetéről. Mondják, hogy a spanyol hegyekben valamikor aranyat mostak (ouro), ezért eredhet ebből a szóból a neve: D'ouro. A másik verzió az víz csillogása: „...mikor a nap rásüt úgy csillog mint az arany...” – mondták.
Folyása, vízjárása
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/29/Rio_douro.jpg/200px-Rio_douro.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/El_Duero_por_Salduero.jpg/200px-El_Duero_por_Salduero.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/Douro-river-oliv.jpg/200px-Douro-river-oliv.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/DouroPorto.jpg/200px-DouroPorto.jpg)
Az Ibériai-félsziget (a Tajo és az Ebro után) harmadik leghosszabb folyója Duruelo de la Sierra környékén ered Spanyolország Soria tartományában, az Ibériai-hegységrendszer nyugati oldalán, és Portugáliában Portónál ömlik az Atlanti-óceánba. Völgye a miocén korban kezdett bevágódni a Mezeta fennsíkjába.[1] Soria az első jelentősebb városa. Lejjebb következik Almazán, Aranda de Duero, a szerződésről ismert Tordesillas és Zamora Spanyolországban, majd Miranda do Douro, Foz Côa, Peso da Régua, Lamego, Vila Nova de Gaia és Porto Portugáliában (utóbbi kettő a folyó tölcsértorkolatában).
Teljes hossza a különböző források szerint 920,[2] 897,[3] illetve 1092 km.[4] Középső szakaszán, a különböző források szerint 106, illetve 112 km hosszan Portugália és Spanyolország határfolyója.
Az Ibériai-félsziget legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen). Vízjárása a mediterrán éghajlatra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel.
Forrása közelében az Északi-Mezeta hullámos tönkfelszínének kopár mészkőtáblái közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az Észak-Portugál-fennsíkon azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az agyagpalába mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó Portónál, tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti-óceánba. A zuhatagok miatt a portugál részen sokáig csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza volt hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán.
A közös szakasz portugál oldalán jelölték ki a Douro Nemzeti Parkot, a spanyol oldalon, Zamorától nem messze az Arribes del Duero Nemzeti Park van.
Mellékvizei
Legfontosabb mellékfolyói:
- Pisurga a spanyol szakaszon, jobb oldali, Valladolid felől
- Esla a spanyol szakaszon, jobb oldali, 250 km hosszú, Zamora felől
- Tormes a közös szakaszon, bal oldali, Salamanca felől
- Águeda a portugál szakaszon
A portugál részen számos kis folyócska, illetve nagyobb patak ömlik bele. A fontosabbak:
A Dourótól északra az Észak-Portugál-fennsík Tras-on-Montesnek nevezett, magasabb részét (legmagasabb pontja, a Marão 1415 m magas) találjuk, délre pedig a Kasztíliai-választóhegység keleti nyúlványait a Serra da Estrela (Sierra da Estrela) 2000 m-t is elérő csúcsaival.
Gazdasági jelentősége
A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő szőlőből készítik a híres portói bort. Alsó folyásán jelölték ki a Vinho Verde borvidéket. Az Alto Douro borvidék Portótól mintegy 70 km-re kezdődik, és a spanyol határig tart. A határ spanyol oldalán a bortermő terület Ribeira del Duero borrégióban folytatódik. A közös szakasz spanyol oldalán az Arribes borvidék terül el; ezt fölfelé haladva a Tierra del Vino de Zamora borvidék, a Toro borvidék, végül a Rueda borvidék követi.
A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi Zamora városa alatt a folyó spanyol, illetve közös szakaszán) több víztározót (a legnagyobb, az Esla-víztározó 1200 millió m³ víz befogadására alkalmas), illetve vízierőművet is kialakítottak. Itt van Portugália két legnagyobb teljesítményű vízierőműve:
- Miranba – 177 MW,
- Picote – 180 MW.
A portugál szakaszon öt víztárolót építettek; ezek egyszerre szolgálják az energiatermelést, a vízkormányzást és a hajózást. A tározóknak köszönhetően az egykor zuhatagos szakaszokon ma már a legfeljebb 83 méter hosszú és legfeljebb 11,4 m széles hajók is végighaladhatnak. Közülük a legnagyobb a Carrapatela a maga 35 m-es koronamagasságával.
A spanyol szakaszon a 20. század közepéig hagyományosan hajókon utaztatták a bort. Az 1950-es, illetve 1960-as évektől a tározók ezt ellehetetlenítették; azóta az erőművek fölött termelt bor javát közúton, tartálykocsikban szállítják.
Jegyzetek
- ↑ Borrajongó: Ribera del Duero II.
- ↑ Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 818. o. ISBN 963-85773-2-0
- ↑ hacienda-la-colora.com: River Douro Valley Portugal
- ↑ Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. (Gondolat Kiadó, 1968) 74. o.
Források
- Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. (Gondolat Kiadó, 1968) 575 p.
- John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. (Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) ISBN 963-8475-28-5
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 818–819. o. ISBN 963-85773-2-0
- hacienda-la-colora.com: River Douro Valley Portugal
További információk
- Toro - A spanyol bika – Bortársaság.hu