Ugrás a tartalomhoz

„Duero” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyért.
Javítás
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
{{folyó infobox}}
{{Folyó infobox
|név = Duero / Douro
[[Fájl:Rio douro.svg|200px|bélyegkép|right|Duero]]
|országok = {{Spanyolország}}<br />{{Portugália}}
[[Fájl:Puente de Pino.JPG|200px|bélyegkép|left|A Duero hídja '''Pino''' mellett [[Kasztília és León]] [[Zamora tartomány]]ában]]
|torkolat = [[Atlanti-óceán]] ([[Porto|Portónál]])
[[Fájl:Rio douro.jpg|200px|bélyegkép|left|Teraszos földművelés a Douro völgyében]]
|térkép= SpainDueroBasin.png
[[Fájl:Perfil del Duero.gif|200px|bélyegkép|right|A Duero hosszszelvénye]]
|térképaláírás = A folyó vízgyűjtő területe
[[Fájl:Duero fronterizo.png|200px|bélyegkép|right|A Duero középső és alsó folyása]]
}}
[[Fájl:Douro-river-oliv.jpg|200px|bélyegkép|left|A Douro alsó szakasza]]
[[Fájl:DouroPorto.jpg|200px|bélyegkép|left|[[I. Lajos portugál király|Lajos király]] hídja [[Porto|Portóban]]]]
A '''Duero''' ([[Nemzetközi fonetikai ábécé|kiejtése]] [ˈdwɛro]), [[portugál nyelv|portugálul]] '''Douro''' (kiejtése [ˈdoɾu]) [[Spanyolország]] és [[Portugália]] egyik nagy folyója. Nevének eredete a [[latin nyelv|latin]] ''Durius [flumen]''. Ez valószínűleg egy latinizált kelta kifejezés — a mai [[walesi nyelv]]en a ''dŵr'' és [[ír nyelv|írül]] a ''dobhar'' egyaránt vizet jelent. Eredeti portugal és spanyol történetek, legendák sokasága szòl a folyò nevének eredetéről. Mondják hogy a spanyol hegyekben valamikor aranyat mostak (ouro) ezért eredhet ebből a szòbòl a neve. D'ouro. A másik verzió az vìz csillogása,....mikor a nap rásüt ugy csillog mint az arany....mondták.


A '''Duero''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]], [[Nemzetközi fonetikai ábécé|kiejtése]] [ˈdwɛro], [[portugál nyelv|portugálul]] '''Douro''', kiejtése [ˈdoɾu]) [[Spanyolország]] és [[Portugália]] egyik nagy [[folyó]]ja.
Völgye a [[miocén]] korban kezdett bevágódni a [[Mezeta]] fennsíkjába.<ref>[http://borrajongo.blog.hu/2012/06/25/ribera_del_duero_2 Borrajongó: Ribera del Duero II.]</ref>

== Neve ==
Nevének eredete a [[latin nyelv|latin]] ''Durius [flumen]''. Ez valószínűleg egy latinizált [[kelta nyelv|kelta]] kifejezés — a mai [[walesi nyelv]]en a ''dŵr'' és [[ír nyelv|írül]] a ''dobhar'' egyaránt vizet jelent. Eredeti portugál és spanyol történetek, legendák sokasága szól a folyó nevének eredetéről. Mondják, hogy a spanyol hegyekben valamikor [[arany]]at mostak ''(ouro)'', ezért eredhet ebből a szóból a neve: ''D'ouro''. A másik verzió az víz csillogása: „...mikor a nap rásüt úgy csillog mint az arany...” – mondták.


== Folyása, vízjárása ==
== Folyása, vízjárása ==
[[Fájl:Puente de Pino.JPG|bélyegkép|balra|200px|A Duero hídja [[Pino del Oro|Pino]] mellett [[Kasztília és León]] [[Zamora (tartomány)|Zamora tartományában]]]]
[[Fájl:Rio douro.jpg|bélyegkép|balra|200px|Teraszos földművelés a Douro völgyében]]

{{Több kép
| irány = függőleges
| kép1 = Douro (fleuve).png
| szélesség1 = 250
| szöveg1 = A Duero futása térképen
| kép2 = Perfil del Duero.gif
| szélesség2 = 250
| szöveg2 = A Duero hosszszelvénye
}}
[[Fájl:El Duero por Salduero.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Híd [[Salduero|Saldueróban]]]]
[[Fájl:Douro-river-oliv.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A Douro alsó szakasza]]
[[Fájl:DouroPorto.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[I. Lajos portugál király|Lajos király]] hídja [[Porto|Portóban]]]]


Az [[Ibériai-félsziget]] (a [[Tajo]] és az [[Ebro]] után) harmadik leghosszabb folyója [[Duruelo de la Sierra]] környékén ered Spanyolország [[Soria (tartomány)|Soria]] tartományában, az [[Ibériai-hegységrendszer]] nyugati oldalán, és portugáliában ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. [[Soria]] az első jelentősebb városa. Lejjebb következik [[Almazán]], [[Aranda de Duero]], a [[tordesillasi szerződés|szerződésről]] ismert [[Tordesillas]] és [[Zamora]] Spanyolországban, majd [[Miranda do Douro]], [[Foz Côa]], [[Peso da Régua]], [[Lamego]], [[Vila Nova de Gaia]] és [[Porto]] Portugáliában (utóbbi kettő a folyó tölcsértorkolatában).
Az [[Ibériai-félsziget]] (a [[Tajo]] és az [[Ebro]] után) harmadik leghosszabb folyója [[Duruelo de la Sierra]] környékén ered Spanyolország [[Soria (tartomány)|Soria]] tartományában, az [[Ibériai-hegységrendszer]] nyugati oldalán, és [[Portugália|Portugáliában]] [[Porto|Portónál]] ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. Völgye a [[miocén]] korban kezdett bevágódni a [[Mezeta]] fennsíkjába.<ref>[http://borrajongo.blog.hu/2012/06/25/ribera_del_duero_2 Borrajongó: Ribera del Duero II.]</ref> [[Soria]] az első jelentősebb városa. Lejjebb következik [[Almazán]], [[Aranda de Duero]], a [[tordesillasi szerződés|szerződésről]] ismert [[Tordesillas]] és [[Zamora]] Spanyolországban, majd [[Miranda do Douro]], [[Foz Côa]], [[Peso da Régua]], [[Lamego]], [[Vila Nova de Gaia]] és [[Porto]] Portugáliában (utóbbi kettő a folyó tölcsértorkolatában).


Teljes hossza a különböző források szerint 920,<ref>{{MNL|6|818}}</ref> 897,<ref>[https://www.flickr.com/photos/xavier33300/14962280582/ hacienda-la-colora.com: River Douro Valley Portugal]</ref> illetve 1092&nbsp;km.<ref>Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. p. 74.</ref> Középső szakaszán, a különböző források szerint 106, illetve 112&nbsp;km hosszan [[Portugália]] és [[Spanyolország]] határvize.
Teljes hossza a különböző források szerint 920,<ref>{{MNL|6|818}}</ref> 897,<ref>[https://www.flickr.com/photos/xavier33300/14962280582/ hacienda-la-colora.com: River Douro Valley Portugal]</ref> illetve 1092&nbsp;km.<ref>Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): ''Európa I.'' (Gondolat Kiadó, 1968) 74. o.</ref> Középső szakaszán, a különböző források szerint 106, illetve 112&nbsp;km hosszan [[Portugália]] és [[Spanyolország]] határfolyója.


Az [[Ibériai-félsziget]] legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97&nbsp;000&nbsp;km² (ebből 79&nbsp;000&nbsp;km² spanyol területen). Vízjárása a [[mediterrán éghajlat]]ra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel.
Az [[Ibériai-félsziget]] legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97&nbsp;000&nbsp;km² (ebből 79&nbsp;000&nbsp;km² spanyol területen). Vízjárása a [[mediterrán éghajlat]]ra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel.
21. sor: 37. sor:
Forrása közelében az Északi-[[Mezeta]] hullámos [[tönkfelszín]]ének kopár [[mészkő (kőzet)|mészkőtáblái]] közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az [[Észak-Portugál-fennsík]]on azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az [[agyagpala|agyagpalába]] mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó [[Porto|Portónál]], [[tölcsértorkolat]]tal ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. A zuhatagok miatt a portugál részen sokáig csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza volt hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán.
Forrása közelében az Északi-[[Mezeta]] hullámos [[tönkfelszín]]ének kopár [[mészkő (kőzet)|mészkőtáblái]] közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az [[Észak-Portugál-fennsík]]on azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az [[agyagpala|agyagpalába]] mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó [[Porto|Portónál]], [[tölcsértorkolat]]tal ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. A zuhatagok miatt a portugál részen sokáig csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza volt hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán.


A közös szakasz portugál oldalán jelölték ki a [[Douro Nemzeti Park]]ot, a spanyol oldalon, Zamorától nem messze az [[Arribes del Duero Nemzeti Park]] van.
A közös szakasz portugál oldalán jelölték ki a [[Douro Nemzeti Park]]ot, a spanyol oldalon, [[Zamora|Zamorától]] nem messze az [[Arribes del Duero Nemzeti Park]] van.


== Mellékvizei ==
== Mellékvizei ==


Legfontosabb mellékfolyói:
Legfontosabb mellékfolyói:
* [[Pisurga]] a spanyol szakaszon, jobb oldali, [[Valladolid (Spanyolország)|Valladolid]] felől;
* [[Pisurga]] a spanyol szakaszon, jobb oldali, [[Valladolid (Spanyolország)|Valladolid]] felől
* [[Esla]] a spanyol szakaszon, jobb oldali, 250&nbsp;km hosszú, [[Zamora]] felől;
* [[Esla]] a spanyol szakaszon, jobb oldali, 250&nbsp;km hosszú, [[Zamora]] felől
* [[Tormes]] a közös szakaszon, bal oldali, [[Salamanca (Spanyolország)|Salamanca]] felől;
* [[Tormes]] a közös szakaszon, bal oldali, [[Salamanca (Spanyolország)|Salamanca]] felől
* [[Águeda (folyó)|Águeda]] a portugál szakaszon.
* [[Águeda (folyó)|Águeda]] a portugál szakaszon


A portugál részen számos kis folyócska, illetve nagyobb patak ömlik bele. A fontosabbak:
A portugál részen számos kis folyócska, illetve nagyobb patak ömlik bele. A fontosabbak:
41. sor: 57. sor:
* [[Sousa (folyó)|Sousa]] — ezek egyike sem hajózható.
* [[Sousa (folyó)|Sousa]] — ezek egyike sem hajózható.


A '''Douró'''tól északra az [[Észak-Portugál-fennsík]] ''Tras-on-Montes''nek nevezett, magasabb részét (legmagasabb pontja, a '''Marão''' 1415&nbsp;m magas) találjuk, délre pedig a [[Kasztíliai-választóhegység]] keleti nyúlványait a [[Serra da Estrela]] ''(Sierra da Estrela)'' 2000&nbsp;m-t is elérő csúcsaival.
A Dourótól északra az [[Észak-Portugál-fennsík]] ''Tras-on-Montes''nek nevezett, magasabb részét (legmagasabb pontja, a Marão 1415&nbsp;m magas) találjuk, délre pedig a [[Kasztíliai-választóhegység]] keleti nyúlványait a [[Serra da Estrela]] ''(Sierra da Estrela)'' 2000&nbsp;m-t is elérő csúcsaival.


== Gazdasági jelentősége ==
== Gazdasági jelentősége ==
47. sor: 63. sor:
A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő [[szőlő]]ből készítik a híres [[portói bor]]t. Alsó folyásán jelölték ki a [[Vinho Verde borvidék]]et. Az [[Alto Douro borvidék]] Portótól mintegy 70&nbsp;km-re kezdődik, és a spanyol határig tart. A határ spanyol oldalán a bortermő terület [[Ribeira del Duero borrégió]]ban folytatódik. A közös szakasz spanyol oldalán az [[Arribes borvidék]] terül el; ezt fölfelé haladva a [[Tierra del Vino de Zamora borvidék]], a [[Toro borvidék]], végül a [[Rueda borvidék]] követi.
A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő [[szőlő]]ből készítik a híres [[portói bor]]t. Alsó folyásán jelölték ki a [[Vinho Verde borvidék]]et. Az [[Alto Douro borvidék]] Portótól mintegy 70&nbsp;km-re kezdődik, és a spanyol határig tart. A határ spanyol oldalán a bortermő terület [[Ribeira del Duero borrégió]]ban folytatódik. A közös szakasz spanyol oldalán az [[Arribes borvidék]] terül el; ezt fölfelé haladva a [[Tierra del Vino de Zamora borvidék]], a [[Toro borvidék]], végül a [[Rueda borvidék]] követi.


A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi [[Zamora (Spanyolország)|Zamora]] városa alatt a folyó spanyol, illetve közös szakaszán) több víztározót (a legnagyobb, az '''Esla-tározó''' 1200&nbsp;millió&nbsp;m³ víz befogadására alkalmas), illetve vízierőművet is kialakítottak. Itt van [[Portugália]] két legnagyobb teljesítményű vízierőműve:
A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi [[Zamora]] városa alatt a folyó spanyol, illetve közös szakaszán) több víztározót (a legnagyobb, az [[Esla-víztározó]] 1200&nbsp;millió&nbsp;m³ víz befogadására alkalmas), illetve vízierőművet is kialakítottak. Itt van [[Portugália]] két legnagyobb teljesítményű vízierőműve:
* '''Miranba''' – 177 MW,
* Miranba – 177 MW,
* '''Picote''' – 180 MW.
* Picote – 180 MW.


A portugál szakaszon öt víztárolót építettek; ezek egyszerre szolgálják az energiatermelést, a vízkormányzást és a hajózást. A tározóknak köszönhetően az egykor zuhatagos szakaszokon ma már a legfeljebb 83 méter hosszú és legfeljebb 11,4&nbsp;m széles hajók is végighaladhatnak. Közülük a legnagyobb a Carrapatela a maga 35&nbsp;m-es koronamagasságával.
A portugál szakaszon öt víztárolót építettek; ezek egyszerre szolgálják az energiatermelést, a vízkormányzást és a hajózást. A tározóknak köszönhetően az egykor zuhatagos szakaszokon ma már a legfeljebb 83 méter hosszú és legfeljebb 11,4&nbsp;m széles hajók is végighaladhatnak. Közülük a legnagyobb a Carrapatela a maga 35&nbsp;m-es koronamagasságával.
56. sor: 72. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
<references/>


== Források ==
== Források ==


* Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. 575 p.
* Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): ''Európa I.'' (Gondolat Kiadó, 1968) 575 p.
* John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. {{ISBN|963-8475-28-5}}
* John Palmer (szerk.): ''Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás.'' (Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) {{ISBN|963-8475-28-5}}
* {{Pnl}}
* {{Pnl}}
* {{MNL|6|818–819}}
* {{MNL|6|818–819}}
68. sor: 84. sor:
==További információk ==
==További információk ==


* [http://www.bortarsasag.hu/hu/egyeb_cikkek/Toro_-_A_Spanyol_bika?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=content-6&utm_campaign=NL-218-2012-10-HU-01 Bortarsasag.hu: Toro - A spanyol bika]
* [http://www.bortarsasag.hu/hu/egyeb_cikkek/Toro_-_A_Spanyol_bika?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=content-6&utm_campaign=NL-218-2012-10-HU-01 Toro - A spanyol bika] – Bortársaság.hu


{{commonskat|Duero}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz}}
{{portál|földrajz||Spanyol világ||}}


[[Kategória:Portugália folyói]]
[[Kategória:Portugália folyói]]

A lap 2022. augusztus 7., 21:41-kori változata

Duero / Douro
Közigazgatás
Országok Spanyolország
 Portugália
Földrajzi adatok
Hossz897 km
Vízgyűjtő terület97 290 km²
ForrásPicos de Urbión
é. sz. 41° 59′, ny. h. 2° 54′41.983333°N 2.900000°W
TorkolatAtlanti-óceán (Portónál)
é. sz. 41° 08′ 24″, ny. h. 8° 39′ 36″41.140000°N 8.660000°W
Elhelyezkedése
Térkép
A folyó vízgyűjtő területe
A folyó vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Duero / Douro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Duero (spanyolul, kiejtése [ˈdwɛro], portugálul Douro, kiejtése [ˈdoɾu]) Spanyolország és Portugália egyik nagy folyója.

Neve

Nevének eredete a latin Durius [flumen]. Ez valószínűleg egy latinizált kelta kifejezés — a mai walesi nyelven a dŵr és írül a dobhar egyaránt vizet jelent. Eredeti portugál és spanyol történetek, legendák sokasága szól a folyó nevének eredetéről. Mondják, hogy a spanyol hegyekben valamikor aranyat mostak (ouro), ezért eredhet ebből a szóból a neve: D'ouro. A másik verzió az víz csillogása: „...mikor a nap rásüt úgy csillog mint az arany...” – mondták.

Folyása, vízjárása

A Duero hídja Pino mellett Kasztília és León Zamora tartományában
Teraszos földművelés a Douro völgyében
A Duero futása térképen
A Duero futása térképen
A Duero hosszszelvénye
A Duero hosszszelvénye
Híd Saldueróban
A Douro alsó szakasza
Lajos király hídja Portóban

Az Ibériai-félsziget (a Tajo és az Ebro után) harmadik leghosszabb folyója Duruelo de la Sierra környékén ered Spanyolország Soria tartományában, az Ibériai-hegységrendszer nyugati oldalán, és Portugáliában Portónál ömlik az Atlanti-óceánba. Völgye a miocén korban kezdett bevágódni a Mezeta fennsíkjába.[1] Soria az első jelentősebb városa. Lejjebb következik Almazán, Aranda de Duero, a szerződésről ismert Tordesillas és Zamora Spanyolországban, majd Miranda do Douro, Foz Côa, Peso da Régua, Lamego, Vila Nova de Gaia és Porto Portugáliában (utóbbi kettő a folyó tölcsértorkolatában).

Teljes hossza a különböző források szerint 920,[2] 897,[3] illetve 1092 km.[4] Középső szakaszán, a különböző források szerint 106, illetve 112 km hosszan Portugália és Spanyolország határfolyója.

Az Ibériai-félsziget legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen). Vízjárása a mediterrán éghajlatra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel.

Forrása közelében az Északi-Mezeta hullámos tönkfelszínének kopár mészkőtáblái közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az Észak-Portugál-fennsíkon azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az agyagpalába mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó Portónál, tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti-óceánba. A zuhatagok miatt a portugál részen sokáig csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza volt hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán.

A közös szakasz portugál oldalán jelölték ki a Douro Nemzeti Parkot, a spanyol oldalon, Zamorától nem messze az Arribes del Duero Nemzeti Park van.

Mellékvizei

Legfontosabb mellékfolyói:

A portugál részen számos kis folyócska, illetve nagyobb patak ömlik bele. A fontosabbak:

A Dourótól északra az Észak-Portugál-fennsík Tras-on-Montesnek nevezett, magasabb részét (legmagasabb pontja, a Marão 1415 m magas) találjuk, délre pedig a Kasztíliai-választóhegység keleti nyúlványait a Serra da Estrela (Sierra da Estrela) 2000 m-t is elérő csúcsaival.

Gazdasági jelentősége

A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő szőlőből készítik a híres portói bort. Alsó folyásán jelölték ki a Vinho Verde borvidéket. Az Alto Douro borvidék Portótól mintegy 70 km-re kezdődik, és a spanyol határig tart. A határ spanyol oldalán a bortermő terület Ribeira del Duero borrégióban folytatódik. A közös szakasz spanyol oldalán az Arribes borvidék terül el; ezt fölfelé haladva a Tierra del Vino de Zamora borvidék, a Toro borvidék, végül a Rueda borvidék követi.

A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi Zamora városa alatt a folyó spanyol, illetve közös szakaszán) több víztározót (a legnagyobb, az Esla-víztározó 1200 millió m³ víz befogadására alkalmas), illetve vízierőművet is kialakítottak. Itt van Portugália két legnagyobb teljesítményű vízierőműve:

  • Miranba – 177 MW,
  • Picote – 180 MW.

A portugál szakaszon öt víztárolót építettek; ezek egyszerre szolgálják az energiatermelést, a vízkormányzást és a hajózást. A tározóknak köszönhetően az egykor zuhatagos szakaszokon ma már a legfeljebb 83 méter hosszú és legfeljebb 11,4 m széles hajók is végighaladhatnak. Közülük a legnagyobb a Carrapatela a maga 35 m-es koronamagasságával.

A spanyol szakaszon a 20. század közepéig hagyományosan hajókon utaztatták a bort. Az 1950-es, illetve 1960-as évektől a tározók ezt ellehetetlenítették; azóta az erőművek fölött termelt bor javát közúton, tartálykocsikban szállítják.

Jegyzetek

  1. Borrajongó: Ribera del Duero II.
  2. Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 818. o. ISBN 963-85773-2-0  
  3. hacienda-la-colora.com: River Douro Valley Portugal
  4. Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. (Gondolat Kiadó, 1968) 74. o.

Források

További információk