Ugrás a tartalomhoz

„Veurne” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor: 17. sor:
[[1831]]-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, [[I. Lipót belga király|I. Lipótot]].
[[1831]]-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, [[I. Lipót belga király|I. Lipótot]].


1906-ban [[Rainer Maria Rilke]] német költő hosszabb idő töltött a városban. Az [[első világháború]] idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A [[második világháború]]ban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.
1906-ban [[Rainer Maria Rilke]] német költő hosszabb idő töltött a városban. Az [[első világháború]] idején a városban volt a [[Belgium hadereje|belga hadsereg]] főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A [[második világháború]]ban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.


<gallery class="center" widths=180 heights=200>
<gallery class="center" widths=180 heights=200>

A lap 2022. július 27., 06:14-kori változata

Veurne
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Veurne címere
Veurne címere
Veurne zászlaja
Veurne zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
SzékhelyVeurne
PolgármesterPeter Roose
Irányítószám8630
Körzethívószám058
Népesség
Teljes népesség12 295 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület97,21 km²
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°EKoordináták: é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°E
Veurne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.

Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.

Története

A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből számazik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.

Veurne a 17. század első felében

870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.

A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.

A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a Grote Markt (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). 1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).

1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.

1831-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.

1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.

Veurne részközségeinek területe és lakossága

# Név Terület km2 Lakosság (18/08/2015)
I Veurne 22,67 8.635
II Booitshoeke 3,35 97
III Avekapelle 4,58 313
IV Zoutenaaie 2,07 18
V Eggewaartskapelle 4,90 163
VI Steenkerke 11,79 381
VII Bulskamp 8,03 695
VIII Wulveringem 9,37 337
IX Vinkem 5,27 320
X Houtem 12,71 636
XI De Moeren 11,58 106
Forrás: Veurne hivatalos honlapja

Veurne városa és a község környező települései. A sárgával jelölt területek városi jellegűek

Veurne a következő falvakkal és községekkel határos:

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.