„Veurne” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
A [[14. század]]ban a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi [[Hondschoote]] település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni. |
A [[14. század]]ban a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi [[Hondschoote]] település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni. |
||
A [[reformáció]] során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai [[képrombolás|képrombolók]] áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, |
A [[reformáció]] során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai [[képrombolás|képrombolók]] áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a ''Grote Markt'' (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot ''(Sint-Niklaasabdij)''. 1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet ''(Boetprocessie)''. |
||
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban]] építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] szereltette le. |
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban]] építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] szereltette le. |
||
A lap 2022. július 26., 10:00-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Veurne | |||
 | |||
| Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Székhely | Veurne | ||
| Polgármester | Peter Roose | ||
| Irányítószám | 8630 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 295 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 97,21 km² | ||
| Időzóna | UTC+01:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°EKoordináták: é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°E | |||
 | |||
| Veurne weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.
Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.
Története
A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből számazik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.
870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.
A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.
A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a Grote Markt (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). 1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.
1831-ben Veurne volt az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.
1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.
-
A főtér részlete -
Jellegzetes utcakép -
Gyakori szokás az egész régióban a szobanövények kihelyezése a városi házak elé is -
A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.