Veurne

Veurne
Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom
Veurne címere Veurne zászlaja
Közigazgatás
Ország	Belgium
Székhely	Veurne
Polgármester	Peter Roose
Irányítószám	8630
Körzethívószám	058
Népesség
Teljes népesség	12 295 fő (2022. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Terület	97,21 km²
Időzóna	UTC+01:00
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.0722, 2.6622
Veurne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.

Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely a helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.

Története

A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből számazik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.

870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.

A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.

A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, Grote Markt kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). 1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).

1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.

Veurne a 17. század első felében

1831-ben Veurne volt az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.

1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.