„Veurne” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 15. sor: | 15. sor: | ||
[[Fájl:Veurne - 1641.jpeg|bélyeg|Veurne a 17. század első felében]] |
[[Fájl:Veurne - 1641.jpeg|bélyeg|Veurne a 17. század első felében]] |
||
[[1831]]-ben Veurne volt az első belgiumi |
[[1831]]-ben Veurne volt az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, [[I. Lipót belga király|I. Lipótot]]. |
||
1906-ban [[Rainer Maria Rilke]] német költő hosszabb idő töltött a városban. Az [[első világháború]] idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A [[második világháború]]ban a kisváros csak csekély károkat szenvedett. |
|||
Thans is Veurne een kleine provinciestad, met een centrumfunctie voor de Noordelijke [[Westhoek (Frans-Belgische regio)|Westhoek]] en de Westkustgemeenten. Er is een station met elk uur een trein naar [[De Panne]] en naar [[Brussel (stad)|Brussel]]. Ook is Veurne een knooppunt van buslijnen. Daarnaast is er een Gerechtshof, een algemeen ziekenhuis en zijn er een aantal kleuter-, lagere en middelbare scholen aanwezig in de stad. Veurne heeft ook twee winkelstraten met een divers aanbod aan winkels. De wekelijkse markt op woensdag trekt nog altijd veel volk. Verder ontwikkelt Veurne zich steeds meer als toeristische uitvalsbasis in de Westhoek en Westkust. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2022. július 26., 09:38-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Veurne | |||
 | |||
| Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Székhely | Veurne | ||
| Polgármester | Peter Roose | ||
| Irányítószám | 8630 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 295 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 97,21 km² | ||
| Időzóna | UTC+01:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°EKoordináták: é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°E | |||
 | |||
| Veurne weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.
Története
A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből számazik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.
870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.
A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.
A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, Grote Markt kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). 1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.
1831-ben Veurne volt az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.
1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.