„Légvédelmi rakéta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
A '''légvédelmi rakéta''' vagy '''föld-levegő rakéta''' olyan [[irányított rakéta]], melyet légi célok, elsősorban [[repülőgép]]ek, ritkábban [[helikopter]]ek és [[rakéta|rakéták]] elleni harcra használnak. Az első légvédelmi rakétákat a [[második világháború]]s [[Németország]]ban fejlesztették ki a szövetséges bombázások megakadályozására, de a háború végéig nem sikerült használható fegyverhez jutniuk. |
A '''légvédelmi rakéta''' vagy '''föld-levegő rakéta''' olyan [[irányított rakéta]], melyet légi célok, elsősorban [[repülőgép]]ek, ritkábban [[helikopter]]ek és [[rakéta|rakéták]] elleni harcra használnak. Az első légvédelmi rakétákat a [[második világháború]]s [[Németország]]ban fejlesztették ki a szövetséges bombázások megakadályozására, de a háború végéig nem sikerült használható fegyverhez jutniuk. |
||
Az [[Nukleáris fegyver|atomfegyverket]] hordozó [[Bombázó|nehézbombázó repülőgépek]] megjelenése a fejlesztéseknek új lökést adott, és az [[1950-es évek]] második felében megjelentek és elterjedtek az első használható ilyen fegyverek. Az akkori elvárásoknak megfelelően a honi légvédelmi rakéták a kiemelt fontosságú, [[stratégiai cél]]okat védték, ennek megfelelően fix telepítésű fegyverrendszerek voltak, meglehetősen nagy méretű és tömegű rakétákkal és berendezésekkel. A legkorábbi rakéták irányítórendszere [[parancsközlő távirányítás]] volt, de ez a távolság növekedésével egyre pontatlanabbul működött, így nem ritkán atomtöltet kellett az ellenséges repülőgépek biztos megsemmisítéséhez, ezért hamar átadta helyét a félaktív lokátoros önirányításnak, amely ma is a légvédelmi rakéták egyik alapvető irányítási módszere. Az [[1960-as évek]] végére a rakéták legkisebb méretét sikerült alapvetően lecsökkenteni, megjelentek a csapatlégvédelmi rakéták, melyek indítóállványait és kiszolgáló berendezéseit [[páncélozott harcjármű]]vekre telepítették, így ezek folyamatosan követni tudták a harcoló csapatok mozgását. A legkisebb légvédelmi rakéták kategóriája, a [[kézi légvédelmi rakéta|kézi légvédelmi rakéták]] ( |
Az [[Nukleáris fegyver|atomfegyverket]] hordozó [[Bombázó|nehézbombázó repülőgépek]] megjelenése a fejlesztéseknek új lökést adott, és az [[1950-es évek]] második felében megjelentek és elterjedtek az első használható ilyen fegyverek. Az akkori elvárásoknak megfelelően a honi légvédelmi rakéták a kiemelt fontosságú, [[stratégiai cél]]okat védték, ennek megfelelően fix telepítésű fegyverrendszerek voltak, meglehetősen nagy méretű és tömegű rakétákkal és berendezésekkel. A legkorábbi rakéták irányítórendszere [[parancsközlő távirányítás]] volt, de ez a távolság növekedésével egyre pontatlanabbul működött, így nem ritkán atomtöltet kellett az ellenséges repülőgépek biztos megsemmisítéséhez, ezért hamar átadta helyét a félaktív lokátoros önirányításnak, amely ma is a légvédelmi rakéták egyik alapvető irányítási módszere. Az [[1960-as évek]] végére a rakéták legkisebb méretét sikerült alapvetően lecsökkenteni, megjelentek a csapatlégvédelmi rakéták, melyek indítóállványait és kiszolgáló berendezéseit [[páncélozott harcjármű]]vekre telepítették, így ezek folyamatosan követni tudták a harcoló csapatok mozgását. A legkisebb légvédelmi rakéták kategóriája, a [[kézi légvédelmi rakéta|kézi légvédelmi rakéták]] (MANPADS) is ekkortájt jelentek meg. |
||
A NATO három kategóriát különböztet meg hatótávolság tekintetében:<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=6NwO098v3zM |title=Air Defense in Ukraine - Watch This First |accessdate=2022-03-24}}</ref> |
A NATO három kategóriát különböztet meg hatótávolság tekintetében:<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=6NwO098v3zM |title=Air Defense in Ukraine - Watch This First |accessdate=2022-03-24}}</ref> |
A lap 2022. március 24., 22:54-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A légvédelmi rakéta vagy föld-levegő rakéta olyan irányított rakéta, melyet légi célok, elsősorban repülőgépek, ritkábban helikopterek és rakéták elleni harcra használnak. Az első légvédelmi rakétákat a második világháborús Németországban fejlesztették ki a szövetséges bombázások megakadályozására, de a háború végéig nem sikerült használható fegyverhez jutniuk.
Az atomfegyverket hordozó nehézbombázó repülőgépek megjelenése a fejlesztéseknek új lökést adott, és az 1950-es évek második felében megjelentek és elterjedtek az első használható ilyen fegyverek. Az akkori elvárásoknak megfelelően a honi légvédelmi rakéták a kiemelt fontosságú, stratégiai célokat védték, ennek megfelelően fix telepítésű fegyverrendszerek voltak, meglehetősen nagy méretű és tömegű rakétákkal és berendezésekkel. A legkorábbi rakéták irányítórendszere parancsközlő távirányítás volt, de ez a távolság növekedésével egyre pontatlanabbul működött, így nem ritkán atomtöltet kellett az ellenséges repülőgépek biztos megsemmisítéséhez, ezért hamar átadta helyét a félaktív lokátoros önirányításnak, amely ma is a légvédelmi rakéták egyik alapvető irányítási módszere. Az 1960-as évek végére a rakéták legkisebb méretét sikerült alapvetően lecsökkenteni, megjelentek a csapatlégvédelmi rakéták, melyek indítóállványait és kiszolgáló berendezéseit páncélozott harcjárművekre telepítették, így ezek folyamatosan követni tudták a harcoló csapatok mozgását. A legkisebb légvédelmi rakéták kategóriája, a kézi légvédelmi rakéták (MANPADS) is ekkortájt jelentek meg.
A NATO három kategóriát különböztet meg hatótávolság tekintetében:[1]
- Rövid hatótávolságú rendszerek: 0-20 km
- Közepes hatótávolságú rendszerek: 20-90 km
- Nagy hatótávolságú rendszerek: több mint 90 km
Kapcsolódó szócikkek
- Dani Zoltán A székely hős, aki „levette” a lopakodót – ATV.hu, 2009. április 25.; Aki leszedte a lopakodót – Index, 2009. május 9.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Air Defense in Ukraine - Watch This First. (Hozzáférés: 2022. március 24.)