Ugrás a tartalomhoz

„Zsurzs Éva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
kieg.
5. sor: 5. sor:
| képméret = 200px
| képméret = 200px
| képaláírás =
| képaláírás =
| születési név =
| születési név = Steinhercz Éva
| születési dátum =
| születési dátum =
| születési hely =
| születési hely =
25. sor: 25. sor:
| IMDb =
| IMDb =
}}
}}
'''Zsurzs Éva''' (születési neve: ''Steinhercz Éva''<ref>{{hiv-web |url= https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |cím= ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) |elérés= 2017-8-9 |családnév= |keresztnév= |munka= Nemzeti Cégtár |nyelv= magyar |archívurl= https://web.archive.org/web/20170809090449/https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |archívdátum= 2017-08-09 }}</ref>) ([[Budapest]], [[1925]]. [[szeptember 29.]] – [[Budapest]], [[1997]]. [[szeptember 6.]]), [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] filmrendező, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]].
'''Zsurzs Éva''' (születési neve: ''Steinhercz Éva''<ref>{{hiv-web |url= https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |cím= ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) |elérés= 2017-8-9 |családnév= |keresztnév= |munka= Nemzeti Cégtár |nyelv= magyar |archívurl= https://web.archive.org/web/20170809090449/https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |archívdátum= 2017-08-09 }}</ref>) ([[Budapest]], [[1925]]. [[szeptember 29.]] – [[Budapest]], [[1997]]. [[szeptember 6.]]), [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[filmrendező]], [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]].


Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A [[Magyar Televízió]]nak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, [[Zsurzs Kati]] színésznő.
Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A [[Magyar Televízió]]nak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya [[Zsurzs Kati]] [[színész]]nő.


==Élete==
== Élete ==
Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895–1960)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4X9-SZQ?i=57&cc=1452460 |title=Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW23-XKQ?i=124&cc=1452460 |title=Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> Fiatalkorában [[Budapest XXI. kerülete|Csepelen]] lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott [[Suka Sándor]]ral, [[Donát Lili]]vel és [[Baksa-Soós László]]val.


1950-ben került a [[Magyar Rádió]]hoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint [[Cserés Miklós]] dr., Horváth Tibor, Ispánki János, [[Képessy József (színművész)|Képessy József]], Lányi Andor, [[László Endre (rendező)|László Endre]], Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, [[Török Tamás (rendező)|Török Tamás]]. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is ([[Apáthi Imre]], Dienes Ferenc, Szász Károly, [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]]).
Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895-1960)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4X9-SZQ?i=57&cc=1452460 |title=Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW23-XKQ?i=124&cc=1452460 |title=Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> Fiatal korában [[Budapest XXI. kerülete|Csepelen]] lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott [[Suka Sándor]]ral, [[Donát Lili]]vel és [[Baksa-Soós László]]val.

1950-ben került a [[Magyar Rádió]]hoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint [[Cserés Miklós]], Horváth Tibor, Ispánki János, [[Képessy József (színművész)|Képessy József]], Lányi Andor, [[László Endre (rendező)|László Endre]], Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, [[Török Tamás (rendező)|Török Tamás]]. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is ([[Apáthi Imre]], Dienes Ferenc, Szász Károly, [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]]).


A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között [[Halda Alíz]], Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.
A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között [[Halda Alíz]], Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.
47. sor: 46. sor:
Tevékenységét 1966-ban [[SZOT-díj]]jal, 1970-ben [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] díjjal, 1973-ban [[Kossuth-díj]]jal jutalmazták.
Tevékenységét 1966-ban [[SZOT-díj]]jal, 1970-ben [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] díjjal, 1973-ban [[Kossuth-díj]]jal jutalmazták.


Csaknem 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.
==Filmjei==

== Filmjei ==
{{Oszloplista|2|
{{Oszloplista|2|
* Vitézek és hősök ([[1959]])
* Vitézek és hősök ([[1959]])

A lap 2022. február 21., 13:44-kori változata

Zsurzs Éva
SzületettSteinhercz Éva
1925. szeptember 29.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1997. szeptember 6. (71 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaZsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
GyermekeiZsurzs Mária (1946–1979)
Zsurzs Kati (1955– )
SzüleiSteinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Karikás Emma
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29.Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.

Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895–1960)[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.[5] Fiatalkorában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós dr., Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmje, melynek Palotai Boris volt a foragtókönyvírója, a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott. Legsikeresebb tévéjátéka A fekete város, A koppányi aga testamentuma, valamint Szabó Magda regényének folytatásos sorozata, az Abigél.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Csaknem 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.

Filmjei

Díjai, elismerései [6]

Jegyzetek

További információk