Ugrás a tartalomhoz

„Zsurzs Éva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
134. sor: 134. sor:
[[Kategória:Magyar nők]]
[[Kategória:Magyar nők]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:Jászai Mari-díjasok]]
[[Kategória:1925-ben született személyek]]
[[Kategória:1925-ben született személyek]]
[[Kategória:1997-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1997-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:SZOT-díjasok]]
[[Kategória:SZOT-díjasok]]
[[Kategória:Erzsébet-díjasok]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]]

A lap 2021. január 8., 23:41-kori változata

Zsurzs Éva
SzületettSteinhercz Éva
1925. szeptember 29.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1997. szeptember 6. (71 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaZsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei1. Zsurzs Mária (1946–1979)
2. Zsurzs Kati (1955– )
SzüleiSteinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Karikás Emma
Foglalkozásafilmrendező
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1954)
KitüntetéseiSZOT-díj (1966)
Érdemes művész (1970)
Kossuth-díj (1973)

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva,[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29.Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes művész.

Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Steinhercz Tóbiás (1895-1960)[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.[5] Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című film, melyért Palotai Boris a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai A fekete város, A koppányi aga testamentuma, vagy az AbigélSzabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Filmjei

Díjai[6]

Jegyzetek

További információk