Görömbölytapolcai-kőfülke

Görömbölytapolcai-kőfülke
Hossz	27 m
Mélység	0,5 m
Magasság	7,6 m
Függőleges kiterjedés	8,1 m
Tengerszint feletti magasság	170 m
Ország	Magyarország
Település	Miskolc
Földrajzi táj	Bükk-vidék, Keleti-Bükk
Típus	langyos és meleg karsztvíz hozta létre
Barlangkataszteri szám	5392-32
Lelőhely-azonosító	16770

A Görömbölytapolcai-kőfülke a Bükki Nemzeti Park területén található megkülönböztetetten védett barlang, amelyből régészeti leletek kerültek elő. Turista útikalauzokban is ismertetve van.

Leírás

A Miskolctapolcai-tavasbarlang felett lévő Vár-hegy meredek oldalának sziklái között, az erdőben található vízmű zárt területén helyezkedik el a barlang. Sziklás rész aljában, a hegy K-i kinyúlásának letörési pereme közelében van a vízszintes tengelyirányú főbejárata. Négy bejárata létezik. Van egy lejtő tengelyirányú és két függőleges tengelyirányú bejárata is. Ez utóbbiak a barlang felszínre nyíló kürtői.

Az elágazó és kétszintes barlang felső triász mészkőben jött létre. A barlang falán látható az egykori kitöltési szintet jelölő festett vonal. A Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek a barlang felső rétegeiben talált bükki kultúrájú cseréptöredékek és kovapengék. A zavart helyzetben lévő késő jégkori üledékekből 3 kisméretű penge és 3 átfúrt szarvasszemfog került elő, amelyeket a kutatók a késő aurignaci kultúrába, vagy máshol a gravetti kultúrába tartozónak ismertetnek. Az alsó rétegekben talált gerezdkaparó és néhány szilánk a mousteri kultúrába sorolható.

A különlegesség egy 70×80 mm-es emberi tarkócsont-darab. Thoma Andor végezte el a lelet antropológiai feldolgozását. Az agylenyomatból megállapította, hogy a 20 éves korában elhunyt nő balkezes volt. A csontdarab a formája, kövesedettsége és vastagsága alapján a mai ember (Homo sapiens) ősi, archaikus formájához tartozik. Szénizotópos kormeghatározással megállapítva kora (BP) 30 500 év. Rituális kannibalizmusra utalnak az öreglyuk kitágításának kétségtelen nyomai.

1976-ban volt először Görömbölytapolcai-kőfülke néven említve a barlang az irodalmában. Előfordul Görömbölyi-kőfülke (Kordos 1984), Görömbölyi kőfülke (Kadić 1952), Görömböly-Tapolcai barlang (Vértes 1965), Görömböly-tapolcai-kőfülke (Kordos 1984), Görömböly-Tapolcai kőfülke (Vértes 1965), Görömbölytapolcai kőfülke (Schőnviszky 1937), Görömbölytapolcai-sziklaüreg (Dely 1970), Görömböly-tapolcai-sziklaüreg (Ringer, Regős 2008), Görömböly-Tapolcai sziklaüreg (Vértes 1965), Görömböly–Tapolcai sziklaüreg (Mottl 1939), Miskolctapolcai-kőfülke (Dely 1970), Száraz-barlang (Bertalan 1976), Szentkereszthegyen lévő kis barlang (Bertalan 1976), Tapolcai sziklafülke (Regős 2002) és Tapolcavárhegyi kőfülkés zsombolyok (Regős 2002) neveken is irodalmában.

Kutatástörténet

Az 1929. évi Turistaság és Alpinizmusban közölve lett, hogy Tapolca-fürdő felett a mészkőben Pollaágh Béla vendéglős eddig ismeretlen barlangra akadt. A barlangot Megay Géza, a Miskolci Múzeum kiküldöttje is bejárta és őskori cserepeket, valamint emberi csontokat talált benne. Eddig nem történt szakszerű kutatás a barlangban. Az 1934. évi Barlangvilágban az olvasható, hogy 1931-ben a Borsod-Miskolci Múzeum megásatta Görömbölytapolcán, a Szentkereszt-hegy gerince alatt lévő barlangot. Az üreg jégkori rétegéből előkerült kőeszközök Hillebrand Jenő és Leszih Andor szerint a későaurignaci és a protosolutréi korra utalnak. Egy emberi nyakszirtcsont is előkerült a jégkori rétegből, amelyet valószínűleg Bartucz Lajos vizsgál.

A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában meg van említve, hogy a Görömbölytapolcai kőfülke Görömbölytapolcán, közvetlenül a tavas barlang egyik kürtője mellett található. Néhány paleolit kőeszköz került elő a jelentéktelennek tűnő üregből. Az 1938. évi Geologica Hungarica Series Palaeontologica című kiadvány szerint a miskolci múzeum 1931. évi ásatásai emberi csontleletet eredményeztek. Ekkor Megay Géza zavartalan diluviális rétegben emberi nyakszirtcsont pikkelyének (squama occipitalis) nagyobb darabjára bukkant. A nyakszirtcsontdarab, amelyet Bartucz Lajos is vizsgált, patinája és megtartási állapota alapján is diluviálisnak tűnik. Régiek sérülései. A pikkely felső (interparietalis) része feltűnően alacsony, görbült, viszonylag keskeny, tehát hosszúfejű (dolichocephal) koponyához tartozik. Primitív jellegű a felső tarkóvonal (Linea nuchae sup.). A kultúrréteget késői aurignaciennek tartja Hillebrand Jenő.

Kadić Ottokár 1952-es kéziratában röviden ismertetve van Görömbölyi kőfülke néven a barlang, amely a görömbölytapolcai fürdőtelep területén, a tavasbarlang egyik kürtője mellett helyezkedik el. A jelentéktelennek látszó kőfülke ásatásakor néhány paleolit kőeszközt találtak. Az 1961-ben napvilágot látott Lillafüred barlangjai szerint világviszonylatban is ritka leletek a pleisztocénből származó és a barlangok kitöltésében megőrzött emberi csontok. Ilyen csontleletet találtak a kutatók a Miskolc-tapolcai Kőfülke nevű barlangban. A lelet egyetlen, vaskos, nagyon kövült ősemberi nyakszirtcsont. Ez átfúrt, ékszerként használt szarvasfogakkal és pattintott kőeszközökkel került elő, és az aurignaci kultúrába tartozik. Megay Géza feltárása.

Az 1962-ben kiadott Bükk útikalauzban az van írva, hogy a miskolctapolcai sziklaüregből aurignacien kormeghatározó leletek kerültek elő. 1964-ben az MKBT Bibliográfiai Szakbizottság összeállította a Miskolc-, (Görömböly) tapolcai kőfülke irodalomjegyzékét. Vértes László 1965-ben napvilágot látott könyve szerint a Suba-lyuk moustérien kultúrájával azonos jellegű a Kecskés-galyai-barlang és a Farkas-kői-sziklaüreg leletanyaga, valamint átmeneti vadásztanyák lehettek ezek a helyek. Valószínűleg ide sorolható a Görömböly-Tapolcai sziklaüreg moustérien rétege. A mai Miskolctapolcán, a tavasbarlang felett lévő kisméretű fülkét a Borsod-Miskolci Múzeum tárta fel 1928 és 1931 között. Megay Géza lett megbízva a munka vezetésével.

Nem lettek publikálva az eredmények, de Hillebrand Jenő összefoglaló munkájában megemlítette a sziklaüreget. Egy emberi koponya kis töredékéről és késői aurignacien kultúráról számolt be. Említette a hiénát, a szarvast, a barlangi medvét és a tarándszarvast a faunából. Budapestre küldte megvizsgálni Megay Géza az ásatáskor gyűjtött rétegmintákat. Ezeket Vértes Lászlóék figyelme elkerülte 1962-ig, ekkor vették észre, hogy az anyagminták között csontmaradványok és régészeti anyag is van. A fauna vizsgálata szerint a barlangban egy korai posztglaciális vagy késői glaciális réteg alatt volt egy idősebb réteg is. Ide tartozik egy jellegzetes gerezdkaparó, és a miskolci gyűjteményben található anyagból néhány bulbusos szilánk is.

Az újonnan előkerült faunában Megaloceros, Bufo, hiéna és barlangi medve mutatja az alsó réteg korát, amely a W 1-re helyezhető. Nem alkalmasak közelebbi besorolásra a moustérien leletek, és csak a gerezdkaparó alapján azonosíthatók a bükki késői moustériennel. Nyilván felső, meghatározhatatlan korú, sárga rétegéből került elő 3 kisméretű, de nem törpe penge és 3 átfúrt szarvasszemfog. Egy tarkócsontot írt le innen Thoma Andor, amely a Homo sapiens csoporthoz tartozik. A könyv 23. tábláján megfigyelhető a Görömböly-Tapolcai barlangból előkerült gerezdkaparó, egy hasítóeszköz és egy széles, bulbusos szilánk. A 70. táblán 3 átfúrt tarándszarvas fog látható, amelyek a Görömböly-Tapolcai kőfülke kitöltéséből kerültek elő. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, Miskolcon található a Görömbölytapolcai kőfülke, amelynek további nevei Száraz-barlang, Görömbölyi kőfülke és Szentkereszthegyen lévő kis barlang.

Közvetlenül a Miskolctapolcai-tavasbarlang egyik kürtője mellett helyezkedik el. Ősemberi nyakszirtcsont került elő belőle. A kézirat barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bükk hegységben lévő barlang Görömbölytapolcai-kőfülke néven és a barlangot említő 11 irodalmi mű megjelölésével. Az 1977-ben kiadott Bükk útikalauz szerint a Miskolctapolcai-tavasbarlang feletti hegyoldalban, közel a tavasbarlang felszínre nyíló egyik kürtőjéhez helyezkedik el a Görömbölytapolcai-sziklaüreg, másik nevén Miskolctapolcai-kőfülke.

Megay Géza itt végzett ásatásakor az alsó, ősi kultúrrétegből barlangi medve, bölény és barlangi kutya csontmaradványai mellől késő moustérien kőeszközök, a felső, fiatalabb, minden bizonnyal felső paleolit kultúrrétegből három kőpenge és egy emberi tarkócsontdarab került elő. Talált három átfúrt szarvasfogat is, amelyeket régen valószínűleg ékszerként használtak. Néhány lelet a gravetti kultúrába sorolható. A tarkócsont Homo sapiens jellegű, tehát már a ma élő ember alakköréhez tartozik. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Görömböly-tapolcai-kőfülke néven Száraz-barlang, Görömbölyi-kőfülke és Szentkereszthegyen lévő kis barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve.

1985-ben Juhász Márton mérte fel és a felmérés alapján Juhász Márton szerkesztett alaprajz térképet 2 keresztszelvénnyel. Az 1990. évi Karszt és Barlangban publikálva lett, hogy Görömbölyön, Tapolcától É-ra fekszik egy meredek kősziklából és több üregből álló hegy, amelynek neve Kis Köves. A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia szerint a Görömbölytapolcai kőfülke Miskolctapolcán van és a barlangfürdő mögött emelkedő Vár-hegy védett természeti értéke. Főbejárata 2 m magas, 3,5 m széles és 170 m tszf. magasságban helyezkedik el. 27 m hosszú a triász mészkőben lévő barlang. 1888-ból származik első említése.

A Megay Géza által 1929–1931-ben végzett ásatáskor talált emberi tarkócsont a felső paleolitikumból származik. A Hellebrand Magdolna által 1977-ben végzett kutatások anyagának többsége pedig a Kyjatice-kultúra hagyatékába sorolható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Bükk hegységben elhelyezkedő, 5392/32 kataszteri számú Görömbölytapolcai-kőfülke. A 2008-ban kiadott A Suba-lyuk barlang című könyvben van egy térkép a Bükk fontosabb régibb kőkori lelőhelyeiről, amelyen látható a barlang elhelyezkedése, A barlang az egyik jelentős barlangi lelőhely. A térképet Ludányi Csaba készítette Ringer Árpád és Regős József adatai alapján. A térkép szerint tipikus mousteri és aurignacien leletek kerültek elő belőle.

2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5392-32 kataszteri számú Görömbölytapolcai-kőfülke. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, miskolci, 5392-32 barlangkataszteri számú és 16770 lelőhely-azonosítójú Görömbölytapolcai-kőfülke régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Nyírő Ádám Artúr 2015. évi szakdolgozatában meg van említve, hogy a Görömbölytapolcai-kőfülke azok közé a barlangok közé tartozik, amelyekről a szakirodalom alapján egyértelműen nem megállapítható, hogy késő bronzkori lelőhelyek-e, de eldönthetnék a kérdést további kutatások.

Irodalom

• Bartucz Lajos – Dancza János – Hollendonner Ferenc – Kadić Ottokár – Mottl Mária – Pataki Vidor – Pálosi Ervin – Szabó József – Vendl Aladár: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. (14. Fasc.) 54. old.
• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 185. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 54., 55., 77–78. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1435. old.
• Hazslinszky Tamás: Barlangnevek 1865-ben. Karszt és Barlang, 1990. 2. félév. 178. old.
• Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 51., 52., 76. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
• K. O. (Kadić Ottokár): Még egy új barlang Tapolca fölött. Turistaság és Alpinizmus, 1929. június 1. (19. évf. 6. sz.) 182. old.
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 7. old.
• Kessler Hubert – Megay Géza: Lillafüred barlangjai. (Második, átdolgozott kiadás.) Miskolc, 1961. 37. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 59., 276., 285. old.
• Kuchta Gyula: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Miskolc, 1963. november 24. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Leszih Andor: Ásatási jegyzőkönyv. Kézirat. Miskolc, 1931. november 6. 4 old.
• Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. (Nincs benne említve a barlang.)
• Mottl Mária: A bükki mousterien európai vonatkozásban. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. Egy táblázat a 202. és 203. oldalak között. (Megjegyzés: A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.)
• Mottl Mária: Volt-e aurignacien interstadiális hazánkban? Földtani Közlöny, 1939. (69. köt.) 10–12. sz. 270., 271., 275. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 166. old.
• Nyírő Ádám Artúr: Északkelet-Magyarország barlangi lelőhelyei a késő bronzkor időszakában. Kézirat (szakdolgozat). Pécs, 2015. 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Örvös János szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport Kiadó, 1962. 35. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 738. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
• Regős József: Görömbölytapolcai-kőfülke állapotfelvétel. Kézirat. Szilvásvárad, 2002. július 14. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Ringer Árpád – Szolyák Péter – Kordos László – Regős József – Heinzlmann Kinga: A Herman Ottó-barlang és a Herman Ottó-kőfülke paleolit leletanyagának revíziós lehetőségei. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2006. (45. köt.) 5., 10. old.
• Ringer Árpád – Regős József: Ember, barlangok, környezet. Az őskőkor régészeti kultúrái a Bükkben. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 78., 79., 81. old. ISBN 9789639817098
• Saád Andor – Gaál István: Előzetes jelentés a Diósgyőri barlangban végzett ásatásokról. Barlangvilág, 1934. (4. köt.) 2. füz. 13. old.
• Schőnviszky László: A Bükk-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. augusztus–szeptember. (49. évf. 8–9. sz.) 277. old.
• Székely Kinga: Kiegészítés a Görömbölytapolcai-kőfülke barlangkataszteri törzslapjához. Kézirat. 1985. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolyák Péter: A pengetechnológia megjelenési formái a felső paleolitikum idején a Bükk hegység keleti peremterületein és a Bükk-fennsík környezetében. Kézirat, Doktori értekezés. Miskolc, 2018. 25. old.
• Thoma Andor: A Homo Sapiens fossilis nyakszirtcsontjának töredéke a tapolcai sziklafülkéből. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1957. (1. sz.) 60–69. old.
• Vértes László – Kretzoi Miklós – Bertalan Károly: Jungpleistozän funde aus einer Felsnische bei Görömböly-Tapolca. Karszt- és Barlangkutatás, 1962. (4. évf.) 81–86. old.
• Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. 123., 126., 172., 178., 210., 226., 293–294. oldalak és a 23., 70. táblák
• –: Beszámoló az MKBT Szakosztályainak és Szakbizottságainak 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 1–2. füz. 36. old.

További irodalom

• Bartucz Lajos: Der Urmensch der Mussolini-Höhle. Geologica Hungarica Series Palaeontologica 14. Fasc. (1939.) 55. old.
• Erdey Gyula – Hubay József – Vigyázó János: Bükk. Budapest, 1932. Turistaság és Alpinizmus RT. 68. old.
• Erdey Gyula: Bükk portyavezető. Budapest, Sport, 1954. 76. old.
• Erdey Gyula: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1956. 177. old.
• Hillebrand Jenő: Magyarország őskőkora. Archaeologica Hungarica, 1935. (17. köt.) 24. old.
• Illyés Bertalan szerk.: Miskolc (Görömböly) Tapolca-fürdő és környéke. Miskolc, 1948. 3. old.
• Kadić Ottokár: Csonkamagyarország barlangjai. Kézirat. Budapest, 1951. 34. old.
• Kessler Hubert – Megay Géza: Lillafüred barlangjai. Miskolc, 1955. 42. old.
• Kessler Hubert – Megay Géza: Lillafüred barlangjai. (Harmadik, átdolgozott kiadás.) Miskolc, 1963.
• Komáromy József: Megay Géza (1904–1963). Borsodi Szemle, 1964. (8. évf.) 1. sz. 72. old.
• Megay Géza: A Turista Szakosztály Barlangkutató Szakbizottságának, valamint a barlangokat felkereső turistáknak feladatai. Diósgyőri Vasas Turisták Túrakönyve, Miskolc, 1950. 71. old.
• Mottl Mária: Az interglaciálisok és interstadiálisok a magyarországi emlősfauna tükrében. (Hozzászólásokkal.) Beszámoló a Magyar Királyi Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól, 1941. (3. évf.) 1. füz. 12., 23. old.
• Mottl Mária: Az interglaciálisok és interstadiálisok a magyarországi emlősfauna tükrében. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1941. (35. köt.) 3. füz. 38. old.
• Mottl Mária: Die Interglazial und Interstadialzeiten im Lichte der ungarischen Säugetierfauna. Mitteilungen aus dem Jahrbuch der kgl. ung. geologischen Reichsanstalt, 1941. (35. köt.) 3. füz. 11., 23. old.
• Mottl Mária: Das Aurignacien in Ungarn. Quartär, 1942. (4. köt.) 103. old.
• Péchy-Horváth Rezső: A kőkorszakbeli ember óriási földvárának bástyafalaira bukkantak a tapolcai Várhegyen. Magyar Jövő, 1931. október 21. (13. évf. 235. sz.) 3. old.
• Péchy-Horváth Rezső: Újabb értékes leleteket fedeztek fel a tapolcai őskori barlangban. Magyar Jövő, 1931. november 4. (13. évf. 246. sz.) 2. old.
• Saád Andor: A miskolckörnyéki ősemberkutatásokról. Természet és Technika, 1951. 11. sz. 701. old.
• Saád Andor: A Bükk-hegység ősembere és az avasi probléma. Borsodi Szemle, 1956. (1. évf.) 2. sz. 105. old.
• Szeghalmy Gyula: Felvidék. Budapest, 1940. 79–101., 102–140. old.
• Vértes László: Paläolithische Kulturen des Würm I/II-Interstadials in Ungarn. Acta Archaeologica, 1955. (5.) 3–4. füz. 265. old.
• –: Tapolca egyik vendéglőse állítása szerint Harsányig elnyúló barlangot fedezett fel. Magyar Jövő, 1928. szeptember 2. (10. évf. 197. sz.) 2. old.
• –: Meglepő leletek a tapolcai 10 kilométeres barlangban. Magyar Jövő, 1928. október 6. (10. évf. 225. sz.) 3. old.
• –: Őskori földvárat ástak ki a Tapolca-fürdő feletti Szent-kereszt hegy tetején. Miskolci Napló, 1931. október 19. (29. évf. 27. sz.) 2. old.
• –: A jégkorszakbeli ősember számos eszközére bukkantak az egyik tapolcai barlangban. Magyar Jövő, 1931. október 25. (13. évf. 239. sz.) 3. old.
• –: Tovább folytatják a tapolcai ásatásokat. Magyar Jövő, 1931. november 5. (13. évf. 247. sz.) 4. old.
• –: A Görömböly-tapolcai sziklakápolnából... Országjárás, 1940. (6. évf. 35. sz.) 5. old.

További információk

• Miskolc, Görömbölytapolcai-kőfülke
• Országos Barlangnyilvántartás