Görömbölytapolcai-kőfülke

Görömbölytapolcai-kőfülke
Hossz	27 m
Mélység	0,5 m
Magasság	7,6 m
Függőleges kiterjedés	8,1 m
Tengerszint feletti magasság	170 m
Ország	Magyarország
Település	Miskolc
Földrajzi táj	Bükk-vidék
Barlangkataszteri szám	5392-32
Lelőhely-azonosító	16770

A Görömbölytapolcai-kőfülke a Bükki Nemzeti Park területén található megkülönböztetetten védett barlang, amelyből régészeti leletek kerültek elő. Turista útikalauzokban is ismertetve van.

Leírás

2006-ban volt először Görömbölytapolcai-kőfülke néven említve a barlang az irodalmában. Előfordul Görömbölyi-kőfülke (Kordos 1984), Görömbölyi kőfülke (Kadić 1952), Görömböly-Tapolcai barlang (Vértes 1965), Görömbölytapolcai-kőfülke (Bertalan, Schőnviszky 1976), Görömböly-tapolcai-kőfülke (Kordos 1984), Görömbölytapolcai kőfülke (Schőnviszky 1937), Görömbölytapolcai-sziklaüreg (Dely 1970), Görömböly-tapolcai-sziklaüreg (Ringer, Regős 2008), Görömböly-Tapolcai sziklaüreg (Vértes 1965), Görömböly–Tapolcai sziklaüreg (Mottl 1939), Miskolctapolcai-kőfülke (Dely 1970), Száraz-barlang (Bertalan 1976) és Szentkereszthegyen lévő kis barlang (Bertalan 1976) neveken is irodalmában.

Kutatástörténet

Az 1929. évi Turistaság és Alpinizmusban közölve lett, hogy Tapolca-fürdő felett a mészkőben Pollaágh Béla vendéglős eddig ismeretlen barlangra akadt. A barlangot Megay Géza, a Miskolci Múzeum kiküldöttje is bejárta és őskori cserepeket, valamint emberi csontokat talált benne. Eddig nem történt szakszerű kutatás a barlangban. Az 1934. évi Barlangvilágban az olvasható, hogy 1931-ben a Borsod-Miskolci Múzeum megásatta Görömbölytapolcán, a Szentkereszt-hegy gerince alatt lévő barlangot. Az üreg jégkori rétegéből előkerült kőeszközök Hillebrand Jenő és Leszih Andor szerint a későaurignaci és a protosolutréi korra utalnak. Egy emberi nyakszirtcsont is előkerült a jégkori rétegből, amelyet valószínűleg Bartucz Lajos vizsgál.

A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában meg van említve, hogy a Görömbölytapolcai kőfülke Görömbölytapolcán, közvetlenül a tavas barlang egyik kürtője mellett található. Néhány paleolit kőeszköz került elő a jelentéktelennek tűnő üregből. Az 1938. évi Geologica Hungarica Series Palaeontologica című kiadvány szerint a miskolci múzeum 1931. évi ásatásai emberi csontleletet eredményeztek. Ekkor Megay Géza zavartalan diluviális rétegben emberi nyakszirtcsont pikkelyének (squama occipitalis) nagyobb darabjára bukkant. A nyakszirtcsontdarab, amelyet Bartucz Lajos is vizsgált, patinája és megtartási állapota alapján is diluviálisnak tűnik. Régiek sérülései. A pikkely felső (interparietalis) része feltűnően alacsony, görbült, viszonylag keskeny, tehát hosszúfejű (dolichocephal) koponyához tartozik. Primitív jellegű a felső tarkóvonal (Linea nuchae sup.). A kultúrréteget késői aurignaciennek tartja Hillebrand Jenő.

Kadić Ottokár 1952-es kéziratában röviden ismertetve van Görömbölyi kőfülke néven a barlang, amely a görömbölytapolcai fürdőtelep területén, a tavasbarlang egyik kürtője mellett helyezkedik el. A jelentéktelennek látszó kőfülke ásatásakor néhány paleolit kőeszközt találtak. Az 1961-ben napvilágot látott Lillafüred barlangjai szerint világviszonylatban is ritka leletek a pleisztocénből származó és a barlangok kitöltésében megőrzött emberi csontok. Ilyen csontleletet találtak a kutatók a Miskolc-tapolcai Kőfülke nevű barlangban.

A lelet egyetlen, vaskos, nagyon kövült ősemberi nyakszirtcsont. Ez átfúrt, ékszerként használt szarvasfogakkal és pattintott kőeszközökkel került elő, és az aurignaci kultúrába tartozik. Megay Géza feltárása. Az 1962-ben kiadott Bükk útikalauzban az van írva, hogy a miskolctapolcai sziklaüregből aurignacien kormeghatározó leletek kerültek elő. 1964-ben az MKBT Bibliográfiai Szakbizottság összeállította a Miskolc-, (Görömböly) tapolcai kőfülke irodalomjegyzékét. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, Miskolcon található a Görömbölytapolcai kőfülke, amelynek további nevei Száraz-barlang, Görömbölyi kőfülke és Szentkereszthegyen lévő kis barlang.

Közvetlenül a Miskolctapolcai-tavasbarlang egyik kürtője mellett helyezkedik el. Ősemberi nyakszirtcsont került elő belőle. A kézirat barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bükk hegységben lévő barlang Görömbölytapolcai-kőfülke néven és a barlangot említő 11 irodalmi mű megjelölésével. Az 1977-ben kiadott Bükk útikalauz szerint a Miskolctapolcai-tavasbarlang feletti hegyoldalban, közel a tavasbarlang felszínre nyíló egyik kürtőjéhez helyezkedik el a Görömbölytapolcai-sziklaüreg, másik nevén Miskolctapolcai-kőfülke.

Megay Géza itt végzett ásatásakor az alsó, ősi kultúrrétegből barlangi medve, bölény és barlangi kutya csontmaradványai mellől késő moustérien kőeszközök, a felső, fiatalabb, minden bizonnyal felső paleolit kultúrrétegből három kőpenge és egy emberi tarkócsontdarab került elő. Talált három átfúrt szarvasfogat is, amelyeket régen valószínűleg ékszerként használtak. Néhány lelet a gravetti kultúrába sorolható. A tarkócsont Homo sapiens jellegű, tehát már a ma élő ember alakköréhez tartozik. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Görömböly-tapolcai-kőfülke néven Száraz-barlang, Görömbölyi-kőfülke és Szentkereszthegyen lévő kis barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve.

1985-ben Juhász Márton mérte fel és a felmérés alapján Juhász Márton szerkesztett alaprajz térképet 2 keresztszelvénnyel. Az 1990. évi Karszt és Barlangban publikálva lett, hogy Görömbölyön, Tapolcától É-ra fekszik egy meredek kősziklából és több üregből álló hegy, amelynek neve Kis Köves. A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia szerint a Görömbölytapolcai kőfülke Miskolctapolcán van és a barlangfürdő mögött emelkedő Vár-hegy védett természeti értéke. Főbejárata 2 m magas, 3,5 m széles és 170 m tszf. magasságban helyezkedik el. 27 m hosszú a triász mészkőben lévő barlang. 1888-ból származik első említése.

A Megay Géza által 1929–1931-ben végzett ásatáskor talált emberi tarkócsont a felső paleolitikumból származik. A Hellebrand Magdolna által 1977-ben végzett kutatások anyagának többsége pedig a Kyjatice-kultúra hagyatékába sorolható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Bükk hegységben elhelyezkedő, 5392/32 kataszteri számú Görömbölytapolcai-kőfülke. A 2008-ban kiadott A Suba-lyuk barlang című könyvben van egy térkép a Bükk fontosabb régibb kőkori lelőhelyeiről, amelyen látható a barlang elhelyezkedése, A barlang az egyik jelentős barlangi lelőhely. A térképet Ludányi Csaba készítette Ringer Árpád és Regős József adatai alapján. A térkép szerint tipikus mousteri és aurignacien leletek kerültek elő belőle.

2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5392-32 kataszteri számú Görömbölytapolcai-kőfülke. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, miskolci, 5392-32 barlangkataszteri számú és 16770 lelőhely-azonosítójú Görömbölytapolcai-kőfülke régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Nyírő Ádám Artúr 2015. évi szakdolgozatában meg van említve, hogy a Görömbölytapolcai-kőfülke azok közé a barlangok közé tartozik, amelyekről a szakirodalom alapján egyértelműen nem megállapítható, hogy késő bronzkori lelőhelyek-e, de eldönthetnék a kérdést további kutatások.

Irodalom

• Bartucz Lajos – Dancza János – Hollendonner Ferenc – Kadić Ottokár – Mottl Mária – Pataki Vidor – Pálosi Ervin – Szabó József – Vendl Aladár: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. (14. Fasc.) 54. old.
• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 185. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 54., 55., 77–78. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1435. old.
• Hazslinszky Tamás: Barlangnevek 1865-ben. Karszt és Barlang, 1990. 2. félév. 178. old.
• Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 51., 52., 76. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
• K. O. (Kadić Ottokár): Még egy új barlang Tapolca fölött. Turistaság és Alpinizmus, 1929. június 1. (19. évf. 6. sz.) 182. old.
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 7. old.
• Kessler Hubert – Megay Géza: Lillafüred barlangjai. (Második, átdolgozott kiadás.) Miskolc, 1961. 37. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 59., 276., 285. old.
• Kuchta Gyula: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Miskolc, 1963. november 24. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Leszih Andor: Ásatási jegyzőkönyv. Kézirat. Miskolc, 1931. november 6. 4 old.
• Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. (Nincs benne említve a barlang.)
• Mottl Mária: A bükki mousterien európai vonatkozásban. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. Egy táblázat a 202. és 203. oldalak között. (Megjegyzés: A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.)
• Mottl Mária: Volt-e aurignacien interstadiális hazánkban? Földtani Közlöny, 1939. (69. köt.) 10–12. sz. 270., 271., 275. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 166. old.
• Nyírő Ádám Artúr: Északkelet-Magyarország barlangi lelőhelyei a késő bronzkor időszakában. Kézirat (szakdolgozat). Pécs, 2015. 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Örvös János szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport Kiadó, 1962. 35. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 738. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
• Regős József: Görömbölytapolcai-kőfülke állapotfelvétel. Kézirat. Szilvásvárad, 2002. július 14. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Ringer Árpád – Regős József: Ember, barlangok, környezet. Az őskőkor régészeti kultúrái a Bükkben. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 78., 79., 81. old. ISBN 9789639817098
• Saád Andor – Gaál István: Előzetes jelentés a Diósgyőri barlangban végzett ásatásokról. Barlangvilág, 1934. (4. köt.) 2. füz. 13. old.
• Schőnviszky László: A Bükk-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. augusztus–szeptember. (49. évf. 8–9. sz.) 277. old.
• Székely Kinga: Kiegészítés a Görömbölytapolcai-kőfülke barlangkataszteri törzslapjához. Kézirat. 1985. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szolyák Péter: A pengetechnológia megjelenési formái a felső paleolitikum idején a Bükk hegység keleti peremterületein és a Bükk-fennsík környezetében. Kézirat, Doktori értekezés. Miskolc, 2018. 25. old.
• Thoma Andor: A Homo Sapiens fossilis nyakszirtcsontjának töredéke a tapolcai sziklafülkéből. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1957. (1. sz.) 60–69. old.
• Vértes László – Kretzoi Miklós – Bertalan Károly: Jungpleistozän funde aus einer Felsnische bei Görömböly-Tapolca. Karszt- és Barlangkutatás, 1962. (4. évf.) 81–86. old.
• Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. 123., 126., 172., 178., 210., 226., 293–294. oldalak és a 23., 70. táblák
• –: Beszámoló az MKBT Szakosztályainak és Szakbizottságainak 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 1–2. füz. 36. old.

További irodalom

• Bartucz Lajos: Der Urmensch der Mussolini-Höhle. Geologica Hungarica Series Palaeontologica 14. Fasc. (1939.) 55. old.
• Erdey Gyula – Hubay József – Vigyázó János: Bükk. Budapest, 1932. Turistaság és Alpinizmus RT. 68. old.
• Erdey Gyula: Bükk portyavezető. Budapest, Sport, 1954. 76. old.
• Erdey Gyula: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1956. 177. old.
• Hillebrand Jenő: Magyarország őskőkora. Archaeologica Hungarica, 1935. (17. köt.) 24. old.
• Illyés Bertalan szerk.: Miskolc (Görömböly) Tapolca-fürdő és környéke. Miskolc, 1948. 3. old.
• Kadić Ottokár: Csonkamagyarország barlangjai. Kézirat. Budapest, 1951. 34. old.
• Kessler Hubert – Megay Géza: Lillafüred barlangjai. Miskolc, 1955. 42. old.
• Kessler Hubert – Megay Géza: Lillafüred barlangjai. (Harmadik, átdolgozott kiadás.) Miskolc, 1963.
• Komáromy József: Megay Géza (1904–1963). Borsodi Szemle, 1964. (8. évf.) 1. sz. 72. old.
• Megay Géza: A Turista Szakosztály Barlangkutató Szakbizottságának, valamint a barlangokat felkereső turistáknak feladatai. Diósgyőri Vasas Turisták Túrakönyve, Miskolc, 1950. 71. old.
• Mottl Mária: Az interglaciálisok és interstadiálisok a magyarországi emlősfauna tükrében. (Hozzászólásokkal.) Beszámoló a Magyar Királyi Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól, 1941. (3. évf.) 1. füz. 12., 23. old.
• Mottl Mária: Az interglaciálisok és interstadiálisok a magyarországi emlősfauna tükrében. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1941. (35. köt.) 3. füz. 38. old.
• Mottl Mária: Die Interglazial und Interstadialzeiten im Lichte der ungarischen Säugetierfauna. Mitteilungen aus dem Jahrbuch der kgl. ung. geologischen Reichsanstalt, 1941. (35. köt.) 3. füz. 11., 23. old.
• Mottl Mária: Das Aurignacien in Ungarn. Quartär, 1942. (4. köt.) 103. old.
• Péchy-Horváth Rezső: A kőkorszakbeli ember óriási földvárának bástyafalaira bukkantak a tapolcai Várhegyen. Magyar Jövő, 1931. október 21. (13. évf. 235. sz.) 3. old.
• Péchy-Horváth Rezső: Újabb értékes leleteket fedeztek fel a tapolcai őskori barlangban. Magyar Jövő, 1931. november 4. (13. évf. 246. sz.) 2. old.
• Saád Andor: A miskolckörnyéki ősemberkutatásokról. Természet és Technika, 1951. 11. sz. 701. old.
• Saád Andor: A Bükk-hegység ősembere és az avasi probléma. Borsodi Szemle, 1956. (1. évf.) 2. sz. 105. old.
• Szeghalmy Gyula: Felvidék. Budapest, 1940. 79–101., 102–140. old.
• Vértes László: Paläolithische Kulturen des Würm I/II-Interstadials in Ungarn. Acta Archaeologica, 1955. (5.) 3–4. füz. 265. old.
• –: Tapolca egyik vendéglőse állítása szerint Harsányig elnyúló barlangot fedezett fel. Magyar Jövő, 1928. szeptember 2. (10. évf. 197. sz.) 2. old.
• –: Meglepő leletek a tapolcai 10 kilométeres barlangban. Magyar Jövő, 1928. október 6. (10. évf. 225. sz.) 3. old.
• –: Őskori földvárat ástak ki a Tapolca-fürdő feletti Szent-kereszt hegy tetején. Miskolci Napló, 1931. október 19. (29. évf. 27. sz.) 2. old.
• –: A jégkorszakbeli ősember számos eszközére bukkantak az egyik tapolcai barlangban. Magyar Jövő, 1931. október 25. (13. évf. 239. sz.) 3. old.
• –: Tovább folytatják a tapolcai ásatásokat. Magyar Jövő, 1931. november 5. (13. évf. 247. sz.) 4. old.
• –: A Görömböly-tapolcai sziklakápolnából... Országjárás, 1940. (6. évf. 35. sz.) 5. old.

További információk

• Miskolc, Görömbölytapolcai-kőfülke
• Országos Barlangnyilvántartás