Ugrás a tartalomhoz

„Kérődzők” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
50. sor: 50. sor:


== Források ==
== Források ==

*[http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/168a.html Brehm: Az állatok világa]
*[http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/168a.html Brehm: Az állatok világa]


{{Taxonbar}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
{{Portál|Biológia}}
{{DEFAULTSORT:Kero~dzo~k}}


[[Kategória:Párosujjú patások]]
{{DEFAULTSORT:Kero~dzo~k}}
[[Kategória:Párosujjú patások| ]]
[[Kategória:Emlősalrendek]]
[[Kategória:Emlősalrendek]]

A lap 2020. augusztus 17., 12:14-kori változata

Kérődzők
Evolúciós időszak: Késő eocén - jelen
Odocoileus virginianus
Odocoileus virginianus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kérődzők témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kérődzők témájú kategóriát.

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

Leírásuk

Szarvasmarha gyomra

Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a taxon a nevét kapta, a kérődzés. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.

E táplálkozási mód során a bélcsatorna átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recésgyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus). Végül az igazi, oltógyomor (abomasus).

Elnevezéseik

A kérődzők többségének hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ünő, a szarvasmarhánál pedig üsző) és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a tülkösszarvúak és a szarvasfélék egyes fajai. A kecskeformáknál a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske), illetve a kos, nőstény és bárány (régiesen olykor jerke) nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh). Az őzek hímje a bak, nősténye a suta és a fiatal egyedeinek neve a gida.

Rendszerezés

Az alrendbe az alábbi családok tartoznak

Források