„Szén-dioxid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
a szén-dioxid nem létezik ez csak egy fixci amelyben az emberek terrorizálását oltja ki a tűzcsap seggével |
|||
{{Vegyület infobox |
|||
| ImageFileL1= Carbon-dioxide-2D-dimensions.svg |
|||
| ImageSizeL1= 200px |
|||
| ImageFileR1= Carbon-dioxide-3D-vdW.png |
|||
| ImageSizeR1= 150px |
|||
| IUPACNév = Szén-dioxid |
|||
| MásNév = Szénsav (vízben oldott)<br />Szárazjég (szilárd) |
|||
| Rövidítés = |
|||
| CASNo = 124-38-9 |
|||
| EINECS = 2046-96-9 |
|||
| PubChem = |
|||
| SMILES = |
|||
| InChI = |
|||
| RTECS = FF6400000 |
|||
| MeSHNév = |
|||
| ChEBI = |
|||
| KEGG = |
|||
| ATCCODE = V03AN02 |
|||
| INN = carbon dioxide |
|||
| Képlet = [[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>2</sub> |
|||
| MolárisTömeg = 44,01 g/mol |
|||
| Megjelenés = Színtelen,<br />szagtalan gáz |
|||
| Sűrűség = 1,98 kg/m³, gáz (273 K)<br />1600 kg/m³, szilárd |
|||
| Olvadáspont = −78 °C (195 K), szublimál |
|||
| Forráspont = −57 °C (216 K), nyomás alatt |
|||
| Oldhatóság = 0,145 g/100 ml (25 °C) |
|||
| MásOldhatóság = |
|||
| Oldószer = |
|||
| pKa = 6,35 és 10,33 |
|||
| pKb = |
|||
| Viszkozitás= 0,07 [[Poise|cP]] −78 °C-on |
|||
| Dipólus= nulla |
|||
| KristálySzerkezet = [[kvarc]]szerű |
|||
| Koordináció = |
|||
| MolAlak = |
|||
| DeltaHf = |
|||
| DeltaHc = |
|||
| Entrópia = |
|||
| Hőkapacitás = |
|||
| EUOsztály = nincsenek veszélyességi szimbólumok<ref name="BGIA GESTIS">[http://biade.itrust.de/biade/lpext.dll?q=%5BF+casnr%3A124-38-9%5D&f=hitlist&t=main-hit-h.htm&tf=doc&tt=document-frame.htm&x=Advanced&c=redirect&s=Contents&h1=Title%5B%2C100%5D A szén-dioxid (BGIA GESTIS)]{{Halott link|url=http://biade.itrust.de/biade/lpext.dll?q=%5BF+casnr%3A124-38-9%5D&f=hitlist&t=main-hit-h.htm&tf=doc&tt=document-frame.htm&x=Advanced&c=redirect&s=Contents&h1=Title%5B%2C100%5D |date=2018-11 }} {{de}}</ref> |
|||
| EUIndex = |
|||
| FőbbVeszély = |
|||
| NFPA-H = 0 |
|||
| NFPA-F = 0 |
|||
| NFPA-R = 0 |
|||
| NFPA-O = |
|||
| RMondat = nincs<ref name="BGIA GESTIS" /> |
|||
| SMondat = {{S9}}, {{S23}}, {{S36}}<ref name="BGIA GESTIS" /> |
|||
| RSMondat = |
|||
| LobbanásPont = nem gyúlékony |
|||
| Öngyulladás = |
|||
| RobHatár = |
|||
| PEL = |
|||
| AzonosKation = |
|||
| AzonosAnion = |
|||
| MásFunkciósCsop = |
|||
| FunkciósCsop = |
|||
| MásVegyület = [[Szén-monoxid]]<br />[[Szénsav]]<br />[[Szén-diszulfid]] |
|||
}} |
|||
A '''szén-dioxid''' ('''CO<sub>2</sub>''', régi magyar nevén '''szénéleg''') légköri nyomáson légnemű, [[gáz]] halmazállapotú [[vegyület]], a [[szén]] egyik oxidja. A tiszta levegő mintegy 0,040% ([[Koncentráció|térfogatszázalék]]) szén-dioxidot tartalmaz. (Korrigált 2016-os átlag: 404 [[Koncentráció|ppm]])<ref>[ftp://ftp.cmdl.noaa.gov/ccg/co2/trends/co2_mm_mlo.txt Mauna Loa CO<sub>2</sub> éves átlagadatok ] az NOAA-tól.</ref> Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 280 [[Koncentráció|ppm]] volt). A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a kutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. A jelenlegi globális felmelegedés 80%-ért az emberi szén-dioxid-kibocsátás okolható. A klímakutatók többsége szerint a 450 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció már visszafordíthatatlan következményekkel járna az éghajlatváltozás szempontjából,<ref>[http://www.guardian.co.uk/environment/climate-consensus-97-per-cent/2013/may/23/matt-ridley-climate-change-scepticism-risk A Guardian cikke]</ref> |
|||
A [[légkör]]be számos forrásból kerülhet; [[szén]] és széntartalmú anyagok égése, [[állatok]], [[növények]] és mikroorganizmusok [[légzés]]e során keletkezik. Nagy mennyiségben keletkezik ipari folyamatok során is (cement- és acélgyártás, metanol-, ammónia- és momomer szintézis). A nettó CO2-kibocsátás csökkentésének két stratégiai fontosságú pillére, melyek intenzív kutatások tárgyát képezi: egyrészt az említett folyamatok hatékonyságának, szelektivitásának növelése<ref>{{Cite journal|title=The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts|year=2014|journal=J. Catal.|issue=|url=https://pure.mpg.de/rest/items/item_1896844_6/component/file_1896843/content|volume=311|pages=369-385}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Surface chemistry of phase-pure M1 MoVTeNb oxide during operation in selective oxidation of propane to acrylic acid|journal=J. Catal.|url=https://pure.mpg.de/rest/items/item_1108560_8/component/file_1402724/content|year=2012|volume=285|pages=48-60}}</ref><ref>{{Cite book |title=Kinetic studies of propane oxidation on Mo and V based mixed oxide catalysts |url=https://pure.mpg.de/rest/items/item_1199619_5/component/file_1199618/content}}</ref>, másrészt pedig a CO2 konverziója üzemanyagokká<ref>{{Cite journal|title=Plasma-catalytic hybrid process for CO2 methanation: optimization of operation parameters|url=https://doi.org/10.1007/s11144-018-1508-8|journal=Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis|date=2019-04-01|issn=1878-5204|pages=629–643|volume=126|issue=2|doi=10.1007/s11144-018-1508-8|language=en|first=M.|last=Mikhail|author=B.|coauthors=R.}}</ref> illetve szerves vegyületekké<ref>{{Cite journal|title=Regenerative Synthese von chemischen Energiespeichern und Feinchemikalien|url=https://patents.google.com/patent/DE102016203889A1/de|language=en}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.igb.fraunhofer.de/content/dam/igb/en/documents/press-releases/2019/1908_PI_catalysts_en.pdf |title=Catalysts for climate protection |accessdate=2019.12.15}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Low-dimensional catalysts for hydrogen evolution and CO 2 reduction|url=https://www.nature.com/articles/s41570-017-0105|journal=Nature Reviews Chemistry|date=2018-01-10|issn=2397-3358|pages=1–17|volume=2|issue=1|doi=10.1038/s41570-017-0105|language=en|first=Damien|last=Voiry|author=Hyeon Suk|coauthors=Kian Ping}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Carbon dioxide reduction in tandem with light-alkane dehydrogenation|url=https://www.nature.com/articles/s41570-019-0128-9|journal=Nature Reviews Chemistry|date=2019-11|issn=2397-3358|pages=638–649|volume=3|issue=11|doi=10.1038/s41570-019-0128-9|language=en|first=Elaine|last=Gomez|author=Binhang|coauthors=Shyam}}</ref>. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a [[vulkanizmus]] során és a [[tenger]]ek kötött szén-dioxidjából is. |
|||
A szén-dioxid −78,5 °C-on fagy meg (kondenzál), [[szilárd halmazállapot|szilárd]] halmazállapotának neve '''szárazjég'''. A szárazjeget a hűtőipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a [[folyadék|folyékony]] [[halmazállapot]] kihagyásával [[gőz]]zé válik, azaz ''szublimál''. |
|||
== Kémiai és fizikai tulajdonságok == |
== Kémiai és fizikai tulajdonságok == |
||
A lap 2020. január 5., 15:18-kori változata
a szén-dioxid nem létezik ez csak egy fixci amelyben az emberek terrorizálását oltja ki a tűzcsap seggével
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Színtelen, kis koncentrációban szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű. Ha a belélegzett levegő a normál koncentráció többszörösét (néhány %-ot) tartalmazza szén-dioxidból, akkor azt enyhén savanykásnak érezzük, ez a koncentráció azonban már veszélyes, mert fulladást okozhat.
A tiszta szén-dioxid nem éghető, az égést nem táplálja, ezt a tulajdonságát használják ki a tűzoltó-készülékeknél, és a gyertyalángos próbánál a pincék ellenőrzésénél: ha a gyertya kialszik, akkor a szén-dioxid veszélyes mennyiségben van jelen a helyiségben. Reakciókban kevésbé vesz részt. Vízben kismértékben oldódik (0,145 g/100 ml), a vízzel gyengén savas szénsavat képez.
A légnemű halmazállapotú vegyület normál légköri nyomás (1 bar) alatt ‒78,5 °C-on fagy meg, a folyékony halmazállapot kihagyásával. 5,1 barnál nagyobb nyomáson előállítható viszont folyékony szén-dioxid is. A gázpalackokban is ilyen állapotban tárolják. A szén-dioxid szilárd halmazállapotát szárazjégnek nevezzük. A sűrűsége standard hőmérsékleten és nyomáson körülbelül 1,98 kg/m³, másfélszer akkora, mint a Föld légköréé. A szén-dioxid molekula (O=C=O) két kettős kovalens kötést tartalmaz és egyenes az alakja. Hiába alkotják eltérő elemek, a szimmetrikus szerkezet okán apoláris. A molekulának alapállapotban nincs elektromos dipólusmomentuma, azonban különböző határszerkezeteknél lehetséges, hiszen a különböző vibrációk[1] során alakja megváltozik - ennek okán soroljuk az üvegházhatárú gázok közé. Nem reaktív és nem gyúlékony.
Felhasználása, gyártása
Jelen van az üdítőkben, szénsavas italok alkotórészeként, tűzoltó palackokban, hegesztésnél aktív védőgázként. Az ipari célokra használt szén-dioxid palackok ISO szabvány szerinti színe szürke.[2]
A koffeint a zöld, nedves kávébabból szuperkritikus extrakcióval vonják ki, amihez oldószernek folyékony szén-dioxidot használnak.[3]
Szilárd formában (szárazjég) mint hűtőanyag, ott, ahol gyors mélyhűtésre van szükség, vagy nem áll rendelkezésre hűtőgép.
A szén-dioxidot nagyobb mennyiségben bányásszák (Magyarországon például 1982-ig a Kisalföldön, Mihályi mellett később), illetve kőolaj- és földgázkutakból tör fel mint melléktermék. Az így kapott gázt tisztítják, majd nagy nyomáson cseppfolyósítják, és ebben a formában tárolják, szállítják. A cseppfolyós szén-dioxid hirtelen nyomáscsökkenésekor történő gyors párolgás (párolgáshő) annyira lehűti az anyagot, hogy az megfagy, és szárazjég keletkezik.
Az élelmiszeriparban szívesen használják a tankerjesztésű pezsgők erjedése során keletkező szén-dioxidot, ugyanis a pezsgő természetes habzásához kevesebb is elég, mint amennyi abban keletkezik. A felesleget üdítőkhöz, sörgyártásnál használják fel.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Carbonei dioxidum néven hivatalos.
A biogáz egyik jelentős alkotórésze.
A szén körforgása
A földköpeny széntartalma szén-dioxid formájában kerül a légkörbe; döntően a vulkáni, illetve utóvulkáni működés eredményeként.
A növények képesek a levegő szén-dioxidját megkötni, az abból kivont szenet a szervezetükbe beépíteni: ez a folyamat az asszimiláció. A fa égésekor a nagy füstöt nem a szén-dioxid okozza, hanem a sok elpárolgó víz és a nitrogén-oxidok. A legkülönfélébb élőhelyek szén-dioxid-mérlege gyakorlatilag 0: az elpusztuló növények és állatok szerves vegyületeit a mikroorganizmusok lebontják, és a soklépcsős folyamat eredményeként felszabaduló szén-dioxid visszajut a levegőbe. A földtörténetben a bioszféra széntartalma folyamatosan temetődik el. Egy része fosszilis tüzelőanyaggá alakul, legnagyobb része azonban a mészvázú tengeri állatok révén betemetődik és karbonátos kőzetekké alakul. Minden mai mészkő és dolomit előfordulás valamikor légköri széndioxid volt, valamint jelentős mennyiségű karbonáttartalmú ásvány is ismert. A legtöbb szén-dioxidot tehát nem az eltemetett szerves anyag vonja ki a légkörből, hanem a mészvázú állatok: ezek mészváza ugyanis (a tengerekben a karbonátkompenzációs szint felett) eltemetődve mészkővé alakul, azaz mineralizálódik. A széndioxid globális forgalmába az ember nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével avatkozik be, hanem meglehetősen sok szén kivonásával is, amikor a különféle szerves anyagokból növekvő mennyiségben tartós használati tárgyakat (bánya- és talp- és épületfákat, bútorokat, könyveket stb.) készít. Ezek jelentős része a használat után sem kerül vissza a biológiai körforgásba, hanem hulladéklerakókban eltemetjük őket – ezekben idővel, lassan majd mineralizálódnak.
A földtörténeti ókorban zömmel a páfrányok maradványaiból alakultak ki a nagy kalóriatartalmú, a szénbányászatban jelentős feketekőszén-telepek, majd zömmel a földtörténeti újkorban a kevésbé szénült, kisebb kalóriatartalmú barnakőszén-telepek.
Több-kevesebb szén található a kőolaj- és földgázszármazékokban, a legjobb (legkörnyezetbarátabb) arány a metánban (CH4) van: C:H=1:4. Ennél sokkal rosszabb az arány a hosszabb szénláncokban: a cetán (C16H34) esetében már csak C:H=1:2,125. Ezzel tehát jelentősen csökkenthető a CO2-kibocsátás, de már az is jelentős, ha PB gáz (propán (C3H8), bután (C4H10)) helyett metánt (földgáz) használunk.
Üvegházhatás
Lásd itt: üvegházhatás.
Jegyzetek
- ↑ http://www.chemtube3d.com/vibrationsCO2.htm
- ↑ Ipari felhasználású gázok színjelölése[halott link]
- ↑ McHugh, M., Krukonis, V.: Supercritical Fluid Extraction, 2nd ed., Butterworth-Heinemann, Boston, (1994)
Források
- szén-dioxid-kvóták – Túl olcsón adtuk a szén-dioxid-kvótákat? – mno.hu (2007. április 24.)
- 10 százalékos csökkentést kér a magyar szén-dioxid kvótamennyiségből az Európai Bizottság. (2007. április 24.)
- Vita lesz a szén-dioxid-kibocsátási tervről (2007. április 19.)
