Ugrás a tartalomhoz

„Pontesei-tó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Fekvése: the Gát
11. sor: 11. sor:


A [[Maè (patak)|Maè]] patak völgyét 1955–57 között völgyzárógáttal rekesztették el, a kialakult tó felduzzasztásával vízerőművet működtettek. A létesítményt a nemzetközi hírű [[Carlo Semenza]]{{wd|Q3659848}} építőmérnök (1893–1961) tervezte, aki számos hasonló műtárgyat tervezett Olaszországban és külföldön is. (1926 és 1958 között ő dolgozta ki a [[Vajont (patak)|Vajont]]{{wd|Q1805233}} patak 250 méter magas [[Vajont-völgyzárógát|völgyzárógátjának]]{{wd|Q22335}} tervének egymást követő változatait is. Ez utóbbi gát építését közvetlenül a Maè-gát befejezése után, [[1957]]-ben kezdték el [[Longarone]] város fölött.)
A [[Maè (patak)|Maè]] patak völgyét 1955–57 között völgyzárógáttal rekesztették el, a kialakult tó felduzzasztásával vízerőművet működtettek. A létesítményt a nemzetközi hírű [[Carlo Semenza]]{{wd|Q3659848}} építőmérnök (1893–1961) tervezte, aki számos hasonló műtárgyat tervezett Olaszországban és külföldön is. (1926 és 1958 között ő dolgozta ki a [[Vajont (patak)|Vajont]]{{wd|Q1805233}} patak 250 méter magas [[Vajont-völgyzárógát|völgyzárógátjának]]{{wd|Q22335}} tervének egymást követő változatait is. Ez utóbbi gát építését közvetlenül a Maè-gát befejezése után, [[1957]]-ben kezdték el [[Longarone]] város fölött.)

A gátépítés befejezése után elkezdték a Maè fokozatos duzzasztását, az új mesterséges Pontesei-tó feltöltését. Az eredeti tervek szerint nagyobb területet árasztottak volna el, Pónt di Péez település területén a víz elérte volna a Maresón patak betorkollását.

A lap 2019. december 28., 10:41-kori változata

A Pontesei-tó (olaszul: Lago di Pontesei) egy kis mesterséges duzzasztott tó az észak-olaszországi Dolomitok keleti peremén, a Zoldo-völgyben (Val Zoldana). Az itt folyó Maè patakra épített völgyzárógát 1955–1957 között épült. A völgy vízzel való feltöltése során, 1959. március 22-én földcsuszamlás következett be, mely részben feltöltötte a tó medrét, és emberéletet is követelt.

Fekvése

Zoldo-völgy középső északkelet-délnyugati lejtésű szakaszán, a Maè(wd) patak völgyében, (807 m tszf.) A völgy északi a szakaszát a Monte Pelmo csoportja, délen a Schiara-hegység határolja. A tóból kilépve a patak és völgye a Schiara-hegycsoportot megkerülve déli irányba fordul, jobb (keleti) partja fölött a Bosconero-hegység emelkedik.

Helyzeténél fogva két részre osztja a Zoldo-völgyet(wd). A tó fölötti völgyszakaszt, a Maè patak felső folyását inkább a Maè forrásvölgyének tekintik és Canal del Maè-nek nevezik. A tó alatti völgyszakasz a szorosabb értelemben vett Zoldo-völgy (Val Zoldana). A tó neve a pontesièi vagy ponticelli helyi kifejezésből származik, amely azokra régi építésű átereszekre és hidakra utal, amelyek révén a meredek hegyfalak közé zárt Zoldo-völgy veszélyes gyalogösvényein és málhás útjain közlekedni lehetett, a szilárd burkolatú országút (SP251) megépítése előtt.[1] A tó partjai mentén pisztrángot lehet horgászni.

A völgyzárógát

A Maè patak völgyét 1955–57 között völgyzárógáttal rekesztették el, a kialakult tó felduzzasztásával vízerőművet működtettek. A létesítményt a nemzetközi hírű Carlo Semenza(wd) építőmérnök (1893–1961) tervezte, aki számos hasonló műtárgyat tervezett Olaszországban és külföldön is. (1926 és 1958 között ő dolgozta ki a Vajont(wd) patak 250 méter magas völgyzárógátjának(wd) tervének egymást követő változatait is. Ez utóbbi gát építését közvetlenül a Maè-gát befejezése után, 1957-ben kezdték el Longarone város fölött.)

A gátépítés befejezése után elkezdték a Maè fokozatos duzzasztását, az új mesterséges Pontesei-tó feltöltését. Az eredeti tervek szerint nagyobb területet árasztottak volna el, Pónt di Péez település területén a víz elérte volna a Maresón patak betorkollását.

  1. Paolo Bonetti, Paolo Lazzarin. La val di Zoldo. Itinerari escursionistici. Verona: Cierre Edizioni, 129. o. (1997)