„Arizona” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Legnagyobb városai: linkjav. |
|||
209. sor: | 209. sor: | ||
== Kulturális hivatkozások == |
== Kulturális hivatkozások == |
||
* |
*A [[Postal 2]] című PC-s játék egy arizonai kisállamban, Paradise-ban játszódik. A játékban többször hivatkozik a főhős az arizonai törvényekre, mint például a szabad fegyverviselésre és le is számol ezekkel. |
||
* |
*Stephenie Meyer ''Twilight saga'' regényeinek főszereplője, Bella Swan Phoenix-ben élt édesanyjával, míg édesapjához nem költözött a Washington állambeli Forks-ba. |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap 2019. december 21., 13:46-kori változata
Arizona | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: The Grand Canyon State The Copper State | |||
Mottó: Ditat deus (latin) – Isten gazdaggá tesz | |||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Phoenix | ||
Legnagyobb város | Phoenix | ||
Kormányzó | Doug Ducey (R) | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Postai rövidítés | AZ | ||
ISO 3166-2 | US-AZ (FIPS-kód 04) | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 48. | ||
dátuma | 1912. február 14. | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 6. | ||
népesség szerint | 20. | ||
népsűrűség szerint | 36. | ||
Népesség | |||
Népesség | 7 151 502 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 17,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
összesen | 295 254 km² | ||
ebből víz | 0,32 % | ||
Időzóna | Mountain (UTC–7)[2] | ||
Szélesség | é. 31°20' – é. 37° | ||
Hosszúság | ny. 109°3' – ny. 114°50' | ||
Kiterjedés | |||
kelet-nyugati | 500 km | ||
észak-déli | 645 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | 3851 m | ||
átlagmagasság | 1250 m | ||
legalacsonyabb pont | 21 m | ||
Térkép | |||
Arizona weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Arizona témájú médiaállományokat. |
Arizona az Amerikai Egyesült Államok 48. tagállama. Az ország délnyugati részen található. Nagyrészt sivatagi éghajlatú, a nyarak nagyon forrók, a telek enyhék. Északi területén fenyvesek találhatók. Határos Új-Mexikó, Utah, Nevada és Kalifornia államokkal (valamint egy ponton Colorado állammal) és 626 km hosszan a mexikói Sonora és Alsó-Kalifornia államokkal. Az állam legnagyobb városa s egyben a fővárosa is Phoenix.
Arizona sivatagi klímájáról ismert, ahol a nyár szélsőségesen forró, a tél enyhe, de az állam északi fenyőerdővel borított része és a hegyvidék hidegebb, mint a sivatagi terület. A 2006. július 1-jén készült felmérések szerint Arizona lakossága nőtt a leggyorsabban az Egyesült Államokban, meghaladta az addig vezető helyen álló Nevada államot.
A Grand Canyonon kívül több más nemzeti parkja és más védett területe van, ezeken kívül indián rezervátumok is találhatóak itt. 1912. február 14-e óta az USA tagállama.
Földrajz
Arizona az Egyesült Államok délnyugati sarkában helyezkedik el. Területét tekintve a hatodik legnagyobb állam Alaszka, Texas, Kalifornia, Montana és Új-Mexikó után. Területe 295 254 km², s kb. 15%-a magántulajdonban van. A fennmaradó terület erdő, parkok, védett területek, indiánrezervátumok.
Arizona a sivatagjairól ismert leginkább (pl. az állam délnyugati részén elterülő Sonora-sivatagról), amelyek növényzete különleges, leginkább kaktuszfélékből áll. Éghajlata is ismert a szélsőségesen forró száraz nyarakról és enyhe telekről. Észak-közép része, a Colorado-fennsík (Colorado Plateau) tűlevelű erdővel van borítva, ellentétben az állam déli részén elterülő sivatagi Basin és Range területekkel.
Mint más délnyugati állam, Arizona helyrajzi tulajdonságai területről területre különbözőek. Hegyek és fennsíkok alkotják több mint felét az államnak. Itt találhatjuk a híres Ponderose fenyőt.[3]
A Grand Canyon egy színes, lépcsőzetes felépítésű szakadék Észak-Arizonában, amelyet a Colorado folyó vágott ki magának rétegről rétegre közel kétmilliárd év alatt. A kanyon a világ hét természeti csodáinak egyike. Részben a Grand Canyon Nemzeti Parkban helyezkedik el, ami az Egyesült Államok első nemzeti parkja. Theodore Roosevelt elnök jelölte ki a parkot védett területté. Hossza 445,78 km, szélessége 6 km-től 29 km-ig terjed, s több mint 1,6 km mély.
A Colorado fennsíkon található a Barringer meteoritkráter, amely az egyik leglátványosabb, meteoritbecsapódás következtében keletkezett kráter, Flagstaff-tól keletre. A kráter átmérője hozzávetőlegesen 1,2 km.
Utah és Arizona határán található a Glen Canyon, ami a Colorado folyó Grand Canyon feletti szakasza. A Glen Canyon alsó szakaszának egyik legszebb része, a Horseshoe Bend, vagyis a lópatkó kanyar, ahol a kanyon és a folyó ténylegesen lópatkó alakot formáz a vörös sziklákban. Kicsivel feljebb, Page városánál kezdődik a Glen Canyon gát által kialakított Powell-tó (Lake Powell), ami az USA egyik legnagyobb és leglátványosabb mesterséges tava, melyet a vízi sportok szerelmesei is használnak. Page városa közelében található az Antilop-kanyon - a víz által a homokkőből kifaragott 1-4 méter széles kanyon falai fantasztikus hullámokat formáznak, melyeket a kanyon tetejéről leszűrődő fény világít meg.
Ugyancsak Utah és Arizona határán található az amerikai westernfilmekben talán leggyakrabban filmezett Monument Valley, melynek vörös táblahegyei, sziklaorgonái és természetes sziklaívei kedvelt látványosság. Maga a park navahó területen fekszik.
-
Arizona határa
-
A Colorado folyó
-
A Barringer meteoritkráter
Éghajlat
Arizona területe nagy, ezért területenként éghajlati különbségek jelentkeznek. A déli sivatagi részen, ahol a terület a legalacsonyabb, a nyár forró és száraz, a tél enyhe. Késő ősztől kora tavaszig az átlaghőmérséklet 15 °C. November és február között vannak a leghidegebb hónapok, ahol a hőmérséklet 4–24 °C között ingadozik, de nem ritka a fagyás sem. Február közepétől a hőmérséklet fokozatosan növekszik. A nappalok melegek, az éjszakák hűvösek. A nyári hónapokban, májustól júliusig, a legmelegebb időszakban (32–48 °C) a levegő száraz, ezért a hőmérséklet-ingadozás az éjszakák és nappalok között jelentős, akár 28 °C különbség is előfordulhat.
Arizona évi átlagos csapadékmennyisége 322,58 mm.[4]
A monszun szezon a nyár végén júliusban vagy augusztusban köszönt be. Ilyenkor a harmatpont drámaian emelkedik. Phoenix-ben a monszunszezonban a harmatpont hőmérséklete a 27 °C-ot[5] is elérte. Ez a forró nedvesség villámlást és vihart hozhat magával heves szél kíséretében, ami rendszerint rövid ideig tart.
A hurrikán és tornádó keletkezése ritka Arizonában, de nem lehetetlen.
Arizona északi harmada, a magasföld jelentősen magasabban fekszik, mint a sivatagi rész, s éghajlata hűvösebb. A szélsőségesen hideg tél nem ismeretlen. Amikor egy hideg légtömeg elindul az északi sarkvidékről, akadálytalanul eljuthat idáig.
Története
Név eredete
Eltérő vélemények alakultak ki a nyelvészek körében Arizona nevének eredetét illetően. Néhányan vallják, hogy "Arizona" egyszerűen az "arid zone", azaz „száraz régió” kifejezésből ered. Viszont ez a fajta megjelölés a spanyol nyelvre nem volt jellemző. Mások elvetik ezt a változatot és vallják, hogy a név a baszk nyelvből ered, miszerint aritz onak, vagyis „jó tölgyfák” szóösszetételből származik,[6][7] vagy az o'odham nyelv "alĭ ṣonak", „kis forrás” is lehetséges.[8]
Első európaiak
Elsőként 1539-ben Marcos de Niza spanyol ferences rendi szerzetes érkezett ide Mexikóból, s találkozott az itt élő lakosokkal, valószínűleg a sobaipuri indiánokkal. 1540-ben követte őt az aranyat kereső spanyol felfedező és konkvisztádor Francisco Vásquez de Coronado. Ezután hamarosan megérkeztek a spanyol misszionáriusok is, és térítették az indiánokat a kereszténységre. 1572-ben a spanyolok erődítménnyel ellátott városra bukkantak Tubac mellett, s 1775-ben Tucson környékén. Amikor Mexikó 1821-ben kivívta függetlenségét a spanyol elnyomás alól, a mai Arizona a Mexikó Territórium része lett.[9] 1847-ben a mexikói–amerikai háború idején az Egyesült Államok elfoglalta Mexikóvárost és kényszerítette a Mexikói Köztársaságot, hogy adja fel északi területeit, beleértve azt is, ami ma Arizona.
Arizona megvásárlása
1848-ban a Treaty of Guadalupe Hidalgo dokumentum értelmében az Egyesült Államok fizetett 15 millió dollár kompenzációt az újonnan megalakult Mexikói Köztársaságnak.[10] A terület vásárlása után, amelyet korábban a spanyolok birtokoltak, majd egy rövid ideig Mexikó, az Egyesült Államok kis híján "tönkrement". Ezután az Egyesült Államok felkínálta a területet visszavásárlásra, de a mexikói vezetők pénzügyi nehézségek miatt elutasították ezt.
Arizona Territory
1853-ban a Gila River alatti földeket az Államok megvásárolta Mexikótól a "Gadsden Purchase" értelmében. Ekkor már Arizona Új Mexikó Territórium része volt, amíg a déli részek kiváltak[11] az Unióból, s 1861. március 16-án Arizona Territórium lett. 1862. február 24-én csatlakozott az Államokhoz. Hivatalos neve Arizona Territory lett, s a határokat csak később jelölték ki. Ekkortájt "Gadsonia", "Pimeria", "Montezuma", "Arizuma", és "Arizonia" mind a territóriumhoz tartozott.[12] Lincoln elnök által aláírt szerződésben az "Arizona" név szerepelt, így az elnevezés végleges lett.
19-20. század
A 19. század második felétől kezdve mormon telepesek érkeztek ide, megalapították Mesa, Snowflake, Heber, Safford és más városokat. A Phoenix völgyben is letelepedtek (a Nagy völgye) Tempe, Prescott és más területeken.
1912. február 14-én Arizona az Egyesült Államok 48. állama lett.
A gyapottermelés és a rézbányászat Arizona két fontos ipara. A nagy válság idején különösen szenvedett az állam, de az 1920-as és 1930-as években a turizmus fellendítette gazdaságát.
A második világháború alatt német és olasz fogolytábor, valamint az Államokban élő japánok internáló tábora volt. A tábort megszüntették a háború után.
Phoenix területét az állam a Maytag családtól vásárolta meg, s ma itt van Phoenix városának állatkertje.
Az államban alapították meg a Phoenix Indian School-t, melynek az volt a célja, hogy az indiánokat asszimilálják. Sokszor a szülők beleegyezése nélkül küldték a gyerekeket az iskolába, hajukat levágták, nyugati nevet adtak nekik, hogy a megkülönböztető indián kultúra jegyeit eltüntessék.[13]
A második világháború után Arizona lakossága nagyon gyors ütemben növekedni kezdett. A légkondicionáló berendezés feltalálása része volt ennek a folyamatnak, amely a nagy meleget elviselhetőbbé tette. Az Arizona Blue Book bejegyzései szerint 1910-ben a lakosság száma 294 353 fő volt. 1970-ben viszont már 1 752 122 lakost számláltak. A huszadik század korai évtizedeiben a lakosság 20%-kal növekedett, míg a század második felében a növekedés elérte a 60%-os arányt.
Az 1960-as években nyugdíjas közösségek épültek, s sokan költöztek ide középnyugatról és északkeletről a kemény telek elől.
Népesség
Népesség különböző években | |||
---|---|---|---|
Év | Népesség | Vált. (%) | |
1860 | 6 482 | ||
1870 | 9 658 | 49% | |
1880 | 40 440 | 318,7% | |
1890 | 88 243 | 118,2% | |
1900 | 122 931 | 39,3% | |
1910 | 204 354 | 66,2% | |
1920 | 334 162 | 63,5% | |
1930 | 435 573 | 30,3% | |
1940 | 499 261 | 14,6% | |
1950 | 749 587 | 50,1% | |
1960 | 1 302 161 | 73,7% | |
1970 | 1 770 900 | 36% | |
1980 | 2 718 215 | 53,5% | |
1990 | 3 665 228 | 34,8% | |
2000 | 5 130 632 | 40% | |
2010 | 6 392 017 | 24,6% |
A 2010. évi népszámlálás szerint az állam lakossága 6 392 017,[14] amely az előző évhez viszonyítva 213 311 fővel nőtt (3,6%), s a 2000. évhez viszonyítva pedig 20,2%-os (1 035 686, fő) növekedésnek lehettünk tanúi. Ez magában foglalja a természetes növekedést, ahol a születések száma 564 062 fő és a halálozások száma 266 134 volt. Az emigránsok száma ebben az időben 745 944 fő volt, ebből 204 661 külföldi emigráns volt és 541 283 az ország más részeiről telepedett ide.
A 2006. július 1-jei becslések szerint Arizona népessége növekszik a leggyorsabban az Amerikai Egyesült Államokban. Arizona lakosságának több mint fele, 58%-a a városokban él. A lakosság Maricopa megyében Gilbert városában centralizálódott.[15]
A lakosság rassz szerinti megoszlása a 2006. évi becslések szerint a következő: 59,7%-a fehér, 3,8%-a afro-amerikai, 2,4%-a ázsiai amerikai, 1,7%-a kevert, 29,2%-a hispániai vagy latin. Az őslakók száma a harmadik legnagyobb Kalifornia és Oklahoma[16] államok után. Phoenix, Tucson, Prescott és Yuma az indiánrezervátumok határán van.
A teljes lakosság 21%-a mexikói származású, akik főleg az állam déli részén, Santa Cruz és Yuma megyékben élnek.
A beszélt nyelvek az alábbiak szerint oszlanak meg:
Legnagyobb városai
- Phoenix, Lakossága: 1 552 259 fő
- Tucson, Lakossága: 1 438 000 fő
- Mesa, Lakossága: 645 000 fő
- Glendale, Lakossága: 447 000 fő
- Chandler, Lakossága: 436 000 fő
- Scottsdale, Lakossága: 349 000 fő
- Gilbert, Lakossága: 302 000 fő
- Surprise, Lakossága: 287 000 fő
- Avondale, Lakossága: 235 000 fő
- Peoria, Lakossága: 191 000 fő
Indián rezervátumok
Navajo Nation
A Navajo Nation (=navahó nemzet) egy rezervátum, félautonóm államalakulat kiterjed három állam, Utah, Arizona és Új-Mexikó területére. A Diné Bikéyah, vagy másképp navahóföld területe 69 930 km², az Egyesült Államok legnagyobb törzsi rezervátuma.
A navahó nyelvet a második világháború idején titkos kódolt nyelvként használták. A csendes-óceáni csatákban a japán haditengerészet minden nehézség nélkül megértette az amerikai csendes-óceáni haditengerészet kommunikációját, ezért új kódrendszerre volt szükség. Phillip Johnston javaslatára az amerikai őslakos navahó indiánok ősi nyelvét használták fel erre. A navahó indián katonák nélkül az amerikai tengerészgyalogosok talán sosem tudták volna elfoglalni Ivo Dzsima szigetét.
A navahó törzs nehéz körülmények között küzd a fennmaradásért. Többnyire állattenyésztéssel, népművészeti és háziipari tárgyak készítésével foglalkoznak. Ma a nemzet több mint 250 000 tagot számlál. Hosszú ideig a navahóföld nem volt más, mint egy elhagyatott terület. 1920-ban olajat találtak, amely elősegítette a gazdaság fejlődését. Az olaj felfedezése szükségessé tette a szervezett adminisztrációs rendszer kialakítását. 1923-ban megalakult a navahó kormány.[17]
A navahó rezervátum természetvédelmi terület. Északkeleti része kő- és homoksivatag, amely kanyonjaival, az évezredek során kialakult különleges formájú szikláival megdöbbentő hatású. Ilyen kanyonok a Monument Valley, Canyon de Chelly, Canyon del Muerto.
A Canyon de Chelly vidéke évezredek óta lakott volt. A régészeti ásatások szerint a 4. századtól a 13. századig több kultúra emlékeire bukkantak.[18]
Hopi
A hopi rezervátum a hopi és téva indiánok területe Arizonában Navajo és Coconino megyékben, amelyet a navahó indián rezervátum teljesen körülvesz. A rezervátum az állam északkeleti részén fekszik, s területe 6 557 km². A U.S. Census Bureau 2000. becslései szerint lakóinak száma 6 946 fő volt.
Vallás
A 2008. évi felmérések alapján Arizona lakosságának a vallás szerinti megoszlása a következő:[19]
- Római katolikus - 25%
- Evangéliumi keresztény - 23%
- Nem vallásos - 22%
- Protestáns - 15%
- Mormon - 4%
- Zsidó - 1%
- Más vallású - 11%
L. Ron Hubbard, a szcientológia megalapítója több évig Phoenix városában élt, így Arizonát tartják a szcientológia szülőföldjének.
Gazdaság
A 2006-os évi adatok szerint Arizona nemzeti összterméke 232 milliárd dollár volt. Ha Arizona önálló ország lenne, világviszonylatban a 61. leggazdagabb államnak számítana. Nemzeti szinten Arizona a 21. helyen áll. Arizona adóssága 1,7 milliárd dollár.[20]
Az egy főre jutó kereset 27 232 dollár.
Arizona gazdasága a gyapot- és citrus-félék termesztésén, marhatenyésztésen, a turizmuson, valamint a réz bányászatán alapul. Arizona az első helyen áll gyapottermesztésben, s rézbányái a nemzet teljes rézérc kiaknázásának a kétharmadát adják.
Kulturális hivatkozások
- A Postal 2 című PC-s játék egy arizonai kisállamban, Paradise-ban játszódik. A játékban többször hivatkozik a főhős az arizonai törvényekre, mint például a szabad fegyverviselésre és le is számol ezekkel.
- Stephenie Meyer Twilight saga regényeinek főszereplője, Bella Swan Phoenix-ben élt édesanyjával, míg édesapjához nem költözött a Washington állambeli Forks-ba.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Arizonában a nyári időszámítást csak Navajo Nation területén alkalmazzák
- ↑ Prescott Overview
- ↑ Climate Assessment for the Southwest (December 1999)."The Climate of the Southwest". Archiválva 2008. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben University of Arizona. Hozzáférés ideje: 2006-03-21.
- ↑ url=http://www.wunderground.com/history/airport/KPHX/2006/7/1/CustomHistory.html?dayend=31&monthend=8&yearend=2006&req_city=NA&req_state=NA&req_statename=NA
- ↑ Thompson, Clay: A sorry state of affairs when views change. Arizona Republic. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.)[halott link]
- ↑ How Arizona did NOT Get its Name. [2008. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.)
- ↑ Bright, William (2004). Native American Place Names of the United States. Norman: University of Oklahoma Press, pg. 47
- ↑ Timothy Anna et al., Historia de México. Barcelona: Critica, 2001, p. 10.
- ↑ Mexican-American War accessed on August, 2008
- ↑ ARIZONA ORDINANCE OF SECESSION presented by the Col. Sherod Hunter Camp 1525, SCV, Phoenix, Arizona
- ↑ Archivált másolat. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Archaeology of the Phoenix Indian School
- ↑ 2010. évi népszámlálás Archiválva 2016. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben 2006 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (December 22, 2006). Hozzáférés ideje: December 22, 2006.
- ↑ http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt
- ↑ Arizona QuickFacts from the US Census Bureau. [2008. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 2.)
- ↑ Navajo Nation. [2008. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 646 oldal.
- ↑ Pew Forum on Religion and Life Religious composition of Arizona residents, 2008. Margin of Error +/-4.5%
- ↑ Business Journal of Phoenix