Ugrás a tartalomhoz

„Shushica (folyó)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
{{Albánia szovjet katonai térképei}}
15. sor: 15. sor:
}}
}}


A '''Shushica''' vagy '''Vlora-folyó''' (albán ''Lumi i Vlorës'') kb. 75 kilométer hosszú, 10-15 méteres mederszélességű folyó [[Albánia]] délnyugati részén, az [[Adriai-tenger]]be tartó [[Vjosa]] bal oldali mellékvize. A folyó partján fekvő jelentősebb települések a folyás irányában: [[Kuç]]{{Wd|Q6449348}}, [[Kallarat]]{{Wd|Q13040559}}, [[Vranisht]]{{Wd|Q16361711}}, [[Brataj]]{{Wd|Q16351200}}, [[Lepenica]]{{Wd|Q16361526}}, [[Gjorm]]{{Wd|Q5566049}}, [[Kota (Albánia)|Kota]]{{Wd|Q16360442}}, [[Drashovica]]{{Wd|Q16353110}} és [[Peshkëpia]]{{Wd|Q13044134}}. Kotáig a Shushica völgyében fut a [[Vlora]] városát [[Kurvelesh]]{{Wd|Q6447561}} vidékével összekötő SH76-os jelű főút. Innen déli irányban egy többnyire jó minőségű, de jelöletlen másodrendű út kíséri a folyását. A Shushicán átvezető jelentősebb hidak Drashovicánál, Gjormnál és Vranishtnál találhatóak.{{refhely|Pasha 2006|:34–35.; {{CitWeb|tit=Albánia szovjet katonai térképei|url=https://mapstor.com/map-sets/country-maps/albania.html#gs--050k--(1980-1980)—preview|accd=2018-09-16|aurl=https://web.archive.org/web/20180916130541/https://mapstor.com/map-sets/country-maps/albania.html#gs--050k--(1980-1980)—preview|archd=2018-09-16}} }}
A '''Shushica''' vagy '''Vlora-folyó''' (albán ''Lumi i Vlorës'') kb. 75 kilométer hosszú, 10-15 méteres mederszélességű folyó [[Albánia]] délnyugati részén, az [[Adriai-tenger]]be tartó [[Vjosa]] bal oldali mellékvize. A folyó partján fekvő jelentősebb települések a folyás irányában: [[Kuç]]{{Wd|Q6449348}}, [[Kallarat]]{{Wd|Q13040559}}, [[Vranisht]]{{Wd|Q16361711}}, [[Brataj]]{{Wd|Q16351200}}, [[Lepenica]]{{Wd|Q16361526}}, [[Gjorm]]{{Wd|Q5566049}}, [[Kota (Albánia)|Kota]]{{Wd|Q16360442}}, [[Drashovica]]{{Wd|Q16353110}} és [[Peshkëpia]]{{Wd|Q13044134}}. Kotáig a Shushica völgyében fut a [[Vlora]] városát [[Kurvelesh]]{{Wd|Q6447561}} vidékével összekötő SH76-os jelű főút. Innen déli irányban egy többnyire jó minőségű, de jelöletlen másodrendű út kíséri a folyását. A Shushicán átvezető jelentősebb hidak Drashovicánál, Gjormnál és Vranishtnál találhatóak.{{refhely|Pasha 2006|:34–35.; {{Albánia szovjet katonai térképei}}}}


A folyó forrásvidéke a [[Griba-hegység]]ben{{Wd|Q20428107}}, Kuç településtől keletre, az 1567 méter magas Thatë-hegy (Maja e Thatë) délnyugati lejtőin található, kb. 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. A forrástól Kuç faluig húzódó rövid szakaszát Zhur-Kuçit néven ismerik. Innen nyugat–északnyugati irányban folyik tovább, majd Vranishtnál völgye északnyugati irányba fordul. Felső szakaszán keletről a Griba-hegység, nyugatról pedig az [[Akrokerauni-hegyvidék]]hez tartozó [[Çika-hegység]]{{Wd|Q64814868}} és [[Lungara-hegység]] kíséri az útját. Kotánál völgye északi irányba fordul, ezt követően a Lungara-hegység keleti oldalában továbbfolyó Shushicát keletről a változatos felszínű Selenicai-dombság kíséri. Itt a folyó felső szakaszának szűk – Gjormnál például 600 méteres – völgytalpa fokozatosan kiszélesedik, mígnem kiér a Vjosa széles völgyébe, és [[Armen]]{{Wd|Q16349203}} közelében beletorkollik az Adriai-tengerbe tartó folyóba.{{refhely|Pasha 2006|:33–35.;|Sheme & Mara 2017|:113., 167.; {{CitWeb|tit=Albánia szovjet katonai térképei|url=https://mapstor.com/map-sets/country-maps/albania.html#gs--050k--(1980-1980)—preview|accd=2018-09-16|aurl=https://web.archive.org/web/20180916130541/https://mapstor.com/map-sets/country-maps/albania.html#gs--050k--(1980-1980)—preview|archd=2018-09-16}} }} Legnagyobb mellékvize a szintén a Griba-hegységben eredő Smokthina, amely Bratajnál torkollik a Shushicába. További jobb oldali mellékfolyói a Fshikur, a Brusja és a Vllahina. Bal oldali, az Akrokerauni-hegyvidékről érkező mellékvizei jobbára ideiglenes vízfolyások (Bogonica, Tërbaç, Gumenica stb.).{{refhely|Pasha 2006|:35.; {{CitWeb|tit=Albánia szovjet katonai térképei|url=https://mapstor.com/map-sets/country-maps/albania.html#gs--050k--(1980-1980)—preview|accd=2018-09-16|aurl=https://web.archive.org/web/20180916130541/https://mapstor.com/map-sets/country-maps/albania.html#gs--050k--(1980-1980)—preview|archd=2018-09-16}} }}
A folyó forrásvidéke a [[Griba-hegység]]ben{{Wd|Q20428107}}, Kuç településtől keletre, az 1567 méter magas Thatë-hegy (Maja e Thatë) délnyugati lejtőin található, kb. 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. A forrástól Kuç faluig húzódó rövid szakaszát Zhur-Kuçit néven ismerik. Innen nyugat–északnyugati irányban folyik tovább, majd Vranishtnál völgye északnyugati irányba fordul. Felső szakaszán keletről a Griba-hegység, nyugatról pedig az [[Akrokerauni-hegyvidék]]hez tartozó [[Çika-hegység]]{{Wd|Q64814868}} és [[Lungara-hegység]] kíséri az útját. Kotánál völgye északi irányba fordul, ezt követően a Lungara-hegység keleti oldalában továbbfolyó Shushicát keletről a változatos felszínű Selenicai-dombság kíséri. Itt a folyó felső szakaszának szűk – Gjormnál például 600 méteres – völgytalpa fokozatosan kiszélesedik, mígnem kiér a Vjosa széles völgyébe, és [[Armen]]{{Wd|Q16349203}} közelében beletorkollik az Adriai-tengerbe tartó folyóba.{{refhely|Pasha 2006|:33–35.;|Sheme & Mara 2017|:113., 167.; {{Albánia szovjet katonai térképei}}}} Legnagyobb mellékvize a szintén a Griba-hegységben eredő Smokthina, amely Bratajnál torkollik a Shushicába. További jobb oldali mellékfolyói a Fshikur, a Brusja és a Vllahina. Bal oldali, az Akrokerauni-hegyvidékről érkező mellékvizei jobbára ideiglenes vízfolyások (Bogonica, Tërbaç, Gumenica stb.).{{refhely|Pasha 2006|:35.; {{Albánia szovjet katonai térképei}}}}


A Shushica völgye az [[Albánia az ókorban|ókorban]] relatíve sűrűn benépesült terület, az [[illírek]] közé tartozó [[amantok]] szállásterülete volt. Olyan jelentős [[hellenizmus|hellenizálódott]] települések álltak ezen a vidéken, mint [[Olümpé]] és [[Amantia]].{{refhely|Gilkes 2013|:25.;|Sheme & Mara 2017|:168.}} A [[Római Köztársaság|római korban]] [[Apollónia (Illíria)|Apollónia]] és [[Onkhészmosz|Onchesmos]] közötti út egy része a Shushica völgyében vezetett, ennek védelmét volt hivatott biztosítani a Vranishtnál épített erőd.{{refhely|Wilkes 2006|:174.}} Völgye természetes felvonulási útvonalként adódott a stratégiai jelentőségű Vlora városának megtámadásához, a [[Albánia a második világháborúban|második világháború]] éveiben több, a partizánok és a megszállók közötti ütközetre került sor például Gjormnál és Drashovicánál.{{refhely|Pearson 2005|:94., 98.}}
A Shushica völgye az [[Albánia az ókorban|ókorban]] relatíve sűrűn benépesült terület, az [[illírek]] közé tartozó [[amantok]] szállásterülete volt. Olyan jelentős [[hellenizmus|hellenizálódott]] települések álltak ezen a vidéken, mint [[Olümpé]] és [[Amantia]].{{refhely|Gilkes 2013|:25.;|Sheme & Mara 2017|:168.}} A [[Római Köztársaság|római korban]] [[Apollónia (Illíria)|Apollónia]] és [[Onkhészmosz|Onchesmos]] közötti út egy része a Shushica völgyében vezetett, ennek védelmét volt hivatott biztosítani a Vranishtnál épített erőd.{{refhely|Wilkes 2006|:174.}} Völgye természetes felvonulási útvonalként adódott a stratégiai jelentőségű Vlora városának megtámadásához, a [[Albánia a második világháborúban|második világháború]] éveiben több, a partizánok és a megszállók közötti ütközetre került sor például Gjormnál és Drashovicánál.{{refhely|Pearson 2005|:94., 98.}}

A lap 2019. november 16., 08:54-kori változata

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Shushicë, illetve Shushica.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Ez a szócikk az albániai folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Shushica (egyértelműsítő lap).
Shushica
A Shushica Drashovicánál
A Shushica Drashovicánál
OrszágokAlbánia
Földrajzi adatok
Hosszkb. 75 km
ForrásThatë-hegy (Griba-hegység)
é. sz. 40° 10′ 46″, k. h. 19° 48′ 39″40.179393°N 19.810755°E
TorkolatVjosa
é. sz. 40° 34′ 05″, k. h. 19° 34′ 12″40.567917°N 19.569909°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Shushica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Shushica vagy Vlora-folyó (albán Lumi i Vlorës) kb. 75 kilométer hosszú, 10-15 méteres mederszélességű folyó Albánia délnyugati részén, az Adriai-tengerbe tartó Vjosa bal oldali mellékvize. A folyó partján fekvő jelentősebb települések a folyás irányában: Kuç(wd), Kallarat(wd), Vranisht(wd), Brataj(wd), Lepenica(wd), Gjorm(wd), Kota(wd), Drashovica(wd) és Peshkëpia(wd). Kotáig a Shushica völgyében fut a Vlora városát Kurvelesh(wd) vidékével összekötő SH76-os jelű főút. Innen déli irányban egy többnyire jó minőségű, de jelöletlen másodrendű út kíséri a folyását. A Shushicán átvezető jelentősebb hidak Drashovicánál, Gjormnál és Vranishtnál találhatóak.[1]

A folyó forrásvidéke a Griba-hegységben(wd), Kuç településtől keletre, az 1567 méter magas Thatë-hegy (Maja e Thatë) délnyugati lejtőin található, kb. 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. A forrástól Kuç faluig húzódó rövid szakaszát Zhur-Kuçit néven ismerik. Innen nyugat–északnyugati irányban folyik tovább, majd Vranishtnál völgye északnyugati irányba fordul. Felső szakaszán keletről a Griba-hegység, nyugatról pedig az Akrokerauni-hegyvidékhez tartozó Çika-hegység(wd) és Lungara-hegység kíséri az útját. Kotánál völgye északi irányba fordul, ezt követően a Lungara-hegység keleti oldalában továbbfolyó Shushicát keletről a változatos felszínű Selenicai-dombság kíséri. Itt a folyó felső szakaszának szűk – Gjormnál például 600 méteres – völgytalpa fokozatosan kiszélesedik, mígnem kiér a Vjosa széles völgyébe, és Armen(wd) közelében beletorkollik az Adriai-tengerbe tartó folyóba.[2] Legnagyobb mellékvize a szintén a Griba-hegységben eredő Smokthina, amely Bratajnál torkollik a Shushicába. További jobb oldali mellékfolyói a Fshikur, a Brusja és a Vllahina. Bal oldali, az Akrokerauni-hegyvidékről érkező mellékvizei jobbára ideiglenes vízfolyások (Bogonica, Tërbaç, Gumenica stb.).[3]

A Shushica völgye az ókorban relatíve sűrűn benépesült terület, az illírek közé tartozó amantok szállásterülete volt. Olyan jelentős hellenizálódott települések álltak ezen a vidéken, mint Olümpé és Amantia.[4] A római korban Apollónia és Onchesmos közötti út egy része a Shushica völgyében vezetett, ennek védelmét volt hivatott biztosítani a Vranishtnál épített erőd.[5] Völgye természetes felvonulási útvonalként adódott a stratégiai jelentőségű Vlora városának megtámadásához, a második világháború éveiben több, a partizánok és a megszállók közötti ütközetre került sor például Gjormnál és Drashovicánál.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Pasha 2006 :34–35.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  2. ↑ Pasha 2006 :33–35.; Sheme & Mara 2017 :113., 167.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  3. ↑ Pasha 2006 :35.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  4. ↑ Gilkes 2013 :25.; Sheme & Mara 2017 :168.
  5. ↑ Wilkes 2006 :174.
  6. ↑ Pearson 2005 :94., 98.

Források

  • ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • ↑ Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Shushica_(folyó)&oldid=21939836”