Ugrás a tartalomhoz

„Csang-o–3” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Palotabarát (vita) szerkesztéséről Malatinszky szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
járőrök
12 095 szerkesztés
+wikilink, elrendezés
37. sor: 37. sor:


=== A tervezett program ===
=== A tervezett program ===

A tervek szerint a Csang-o–3 ''Yutu'' nevű hatkerekes, kamerákkal felszerelt, [[napenergia|napenergiával]] hajtott holdautója a robotkarján lévő műszerekkel megvizsgálja az útjában található érdekesebb [[kőzet]]eket. Közeli fényképező és felszínt megmunkáló eszközökkel is föl van szerelve a robotkar. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld [[magnetoszféra|magnetoszférájának]] és a Hold felszínének vizsgálatára. A hordozó egységre felszerelt műszerek adatátvitelt segítenek, biztosítják a Föld- és a [[csillag]]ok megfigyelését.
A tervek szerint a Csang-o–3 ''Yutu'' nevű hatkerekes, kamerákkal felszerelt, [[napenergia|napenergiával]] hajtott holdautója a robotkarján lévő műszerekkel megvizsgálja az útjában található érdekesebb [[kőzet]]eket. Közeli fényképező és felszínt megmunkáló eszközökkel is föl van szerelve a robotkar. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld [[magnetoszféra|magnetoszférájának]] és a Hold felszínének vizsgálatára. A hordozó egységre felszerelt műszerek adatátvitelt segítenek, biztosítják a Föld- és a [[csillag]]ok megfigyelését.


=== A megvalósult program ===
=== A megvalósult program ===
⚫
A Csang-o–3 [[2013]]. [[december 14.]]-én Hold körüli pályáról kilépve 12 perc alatt a Laplace A kráter közelében elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén. Leszállását kamerái segítségével élőben közvetítette. 37 év után az első sima leszállás koordinátái: nyugati hosszúság {{szám|19.51}} fok, északi szélesség {{szám|44.12}} fok. A sima leszállást követően a négylábú robot aktivizálta a [[napelem]]eket, hogy a lebocsátáshoz üzemkész állapotba hozza a Yutu nevű (jelentése: Holdi nyuszi) rovert, amely legördülve elindult a holdfelszín vizsgálatára. Sajnos a felmerült problémák miatt a szonda csak kevesebb mint 100 métert tudott megtenni a Holdon.


⚫
Az ultraibolya 15&nbsp;cm-es átmérőjű távcsöve a Hold felszínén két évig működött.<ref>[http://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20151118_kinai_tavcso_a_holdon Cikk az UV távcsőről.]</ref> Egyik felfedezése volt, hogy a Hold felszínén található kőzetek annál is változatosabbak, mint amit az amerikai [[Apollo-program|Apollo]] és a szovjet [[Luna-program|Luna]] programok eredményei mutattak.<ref>[http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20151228_ujfajta_holdkozetet_talalt_a_kinai_rover Cikk az ürvilág.hu-n.]</ref> 2016 nyarán a szondával végleg megszakadt a kapcsolat. Ezzel a kínai holdrover több mint tízszeresen élte túl a tervezett három hónapos élettartamát.<ref>[http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20160806_kimult_a_nyul Kimúlt a nyúl.] urvilag.hu</ref>
⚫
A Csang-o–3 [[2013]]. [[december 14.]]-én Hold körüli pályáról kilépve 12 perc alatt a Laplace A kráter közelében elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén. Leszállását kamerái segítségével élőben közvetítette. 37 év után az első sima leszállás koordinátái: nyugati hosszúság {{szám|19.51}} fok, északi szélesség {{szám|44.12}} fok. A sima leszállást követően a négylábú robot aktivizálta a [[napelem]]eket, hogy a lebocsátáshoz üzemkész állapotba hozza a Yutu nevű (jelentése: Holdi nyuszi) rovert, amely legördülve elindult a holdfelszín vizsgálatára. Sajnos a felmerült problémák miatt a szonda csak kevesebb mint 100 métert tudott megtenni a Holdon.


== Jegyzetek ==
⚫
Az ultraibolya 15&nbsp;cm-es átmérőjű távcsöve a Hold felszínén két évig működött.<ref>[http://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20151118_kinai_tavcso_a_holdon Cikk az UV távcsőről.]</ref> Egyik felfedezése volt, hogy a Hold felszínén található kőzetek annál is változatosabbak, mint amit az amerikai Apollo és az orosz [[Luna]] programok eredményei mutattak.<ref>[http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20151228_ujfajta_holdkozetet_talalt_a_kinai_rover Cikk az ürvilág.hu-n.]</ref> 2016 nyarán a szondával végleg megszakadt a kapcsolat. Ezzel a kínai holdrover több mint tízszeresen élte túl a tervezett három hónapos élettartamát.<ref>[http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20160806_kimult_a_nyul Kimúlt a nyúl.] urvilag.hu</ref>
{{Jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
51. sor: 52. sor:
*{{cite web|url=http://www.space.com/23786-china-moon-rover-mission-photos-change3-lander.html|title=Csang'o–3|accessdate=2013-12-15|publisher=space.com}}
*{{cite web|url=http://www.space.com/23786-china-moon-rover-mission-photos-change3-lander.html|title=Csang'o–3|accessdate=2013-12-15|publisher=space.com}}


== Hivatkozások ==


{{források}}


{{holdszonda}}
{{holdszonda}}

A lap 2019. augusztus 26., 09:37-kori változata

 Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell.
Csang-o-3
嫦娥三号
Ország Kína
ŰrügynökségKínai Nemzeti Űrügynökség Kínai Nemzeti Űrügynökség
Küldetés típusaleszálló egység
NSSDC ID2013-070A
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma2013. december 1. 17:30 UTC
Indítás helyeHszicsangi Űrközpont
HordozórakétaHosszú Menetelés–2F
Megérkezés2013. december 14. 13:11 UTC
Időtartam1 év (lander), 3 hónap (rover)
Az űrszonda
Tömeg1200 kg (lander), 120 kg (rover)
Energiaellátásnapelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Csang-o-3
嫦娥三号 témájú médiaállományokat.

A Csang-o–3 (嫦娥三号, Csang-o szan-hao, vagyis Holdistennő-3) a harmadik kínai holdszonda, és a Csang-o-program harmadik űrszondája. Az első két műhold technikai előkészítést biztosított Hold körüli pályára állásával.

Küldetés

A szondát helyi idő szerint 2013. december 2-án 01:30-kor Délnyugat-Kínából egy Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával indították útnak. Az 1200 kilogramm össztömegű kínai holdszonda egy 120 kilogramm tömegű rovert vitt magával. Az űrszonda 112 órás utazás után december 6-án állt Hold körüli pályára. December 14-én körpályájából kilépve 12 perc alatt puhán elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén, a Sinus Iridum középpontjában, a Laplace A kráter közelében.[1]

Ezzel Kína a világ harmadik országa, amelynek sikerült épségben űrszondát a Hold felszínére juttatnia. A kínai holdprogram hosszabb távú célja emberes holdutazás végrehajtása. 2017-ig kőzetmintákat hoznának a Földre, 2024 körül emberes programot hajtanának végre.

Program

A tervezett leszállási hely egy 249 km átmérőjű kráter lett volna a Sinus Iridum-ban, de a szonda végül a Laplace A kráter közelében szállt le

A tervezett program

A tervek szerint a Csang-o–3 Yutu nevű hatkerekes, kamerákkal felszerelt, napenergiával hajtott holdautója a robotkarján lévő műszerekkel megvizsgálja az útjában található érdekesebb kőzeteket. Közeli fényképező és felszínt megmunkáló eszközökkel is föl van szerelve a robotkar. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének vizsgálatára. A hordozó egységre felszerelt műszerek adatátvitelt segítenek, biztosítják a Föld- és a csillagok megfigyelését.

A megvalósult program

A Csang-o–3 2013. december 14.-én Hold körüli pályáról kilépve 12 perc alatt a Laplace A kráter közelében elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén. Leszállását kamerái segítségével élőben közvetítette. 37 év után az első sima leszállás koordinátái: nyugati hosszúság 19,51 fok, északi szélesség 44,12 fok. A sima leszállást követően a négylábú robot aktivizálta a napelemeket, hogy a lebocsátáshoz üzemkész állapotba hozza a Yutu nevű (jelentése: Holdi nyuszi) rovert, amely legördülve elindult a holdfelszín vizsgálatára. Sajnos a felmerült problémák miatt a szonda csak kevesebb mint 100 métert tudott megtenni a Holdon.

Az ultraibolya 15 cm-es átmérőjű távcsöve a Hold felszínén két évig működött.[2] Egyik felfedezése volt, hogy a Hold felszínén található kőzetek annál is változatosabbak, mint amit az amerikai Apollo és a szovjet Luna programok eredményei mutattak.[3] 2016 nyarán a szondával végleg megszakadt a kapcsolat. Ezzel a kínai holdrover több mint tízszeresen élte túl a tervezett három hónapos élettartamát.[4]

Jegyzetek

Források


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csang-o–3&oldid=21636299”