Ugrás a tartalomhoz

„Akrokerauni-hegyvidék” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Belső hivatkozás ki
8. sor: 8. sor:
}}
}}


Az '''Akrokerauni-hegyvidék''' (albán ''Malësia Akrokeraune'') vagy '''Tengermelléki-hegyvidék''' (albán ''Malet Bregdetare, Vargu Detar'') a [[Albánia|dél-albániai]] hegységrendszer nyugati tagja, amelynek hegyláncai mintegy 100 kilométer hosszan a [[Vlorai-öböl]]tól{{Wd|Q999082}} [[Porto Palermo]] öbléig húzódnak. Legmagasabb pontja a 2045 méteres [[Cika-hegy]]{{Wd|Q1886014}}. A hegyvidéket három nagyobb hegység északnyugat–délkeleti, illetve észak–déli csapásirányú vonulata alkotja: az északkeleti [[Lungara-hegység]]{{Wd|Q22009745}} és az északnyugati [[Rrëza e Kanalit]] láncai a [[Llogara-hágó]]nál egyesülnek, ettől délre már a [[Çika-hegység]]{{Wd|Q64814868}} gerince húzódik. A két északi hegység a [[Vlorai-öböl|Vlorai-öblöt]]{{Wd|Q999082}} és a Dukati-síkot zárja közre. Keletről a [[Shushica (folyó)|Shushica]]{{Wd|Q742809}}, majd a Kudhës-patak völgye határolja a hegyvidéket, míg nyugaton, a [[Karaburun-félsziget (Albánia)|Karaburun-félszigetnél]]{{Wd|Q187026}} és az [[Albán-Riviéra]] parti sávjában a hegylábak meredek parttal ereszkednek a [[Jón-tenger]]be. A csapadékos, mediterrán hegyvidéki éghajlatú hegyláncok fő természeti értéke a [[Llogarai Nemzeti Park]]. A hegységek benépesültsége alacsony, a településhálózat ritka, de peremvidékükön találhatóak [[Vlora]], [[Orikum]] és [[Himara]] városai. A [[Fier]]t [[Saranda|Sarandával]] összekötő SH8-as főút átvezet a Llogara-hágón, majd nyugatról kíséri a Çika-hegység vonulatait.
Az '''Akrokerauni-hegyvidék''' (albán ''Malësia Akrokeraune'') vagy '''Tengermelléki-hegyvidék''' (albán ''Malet Bregdetare, Vargu Detar'') a [[Albánia|dél-albániai]] hegységrendszer nyugati tagja, amelynek hegyláncai mintegy 100 kilométer hosszan a [[Vlorai-öböl]]tól{{Wd|Q999082}} [[Porto Palermo]] öbléig húzódnak. Legmagasabb pontja a 2045 méteres [[Cika-hegy]]{{Wd|Q1886014}}. A hegyvidéket három nagyobb hegység északnyugat–délkeleti, illetve észak–déli csapásirányú vonulata alkotja: az északkeleti [[Lungara-hegység]]{{Wd|Q22009745}} és az északnyugati [[Rrëza e Kanalit]] láncai a [[Llogara-hágó]]nál egyesülnek, ettől délre már a [[Çika-hegység]]{{Wd|Q64814868}} gerince húzódik. A két északi hegység a Vlorai-öblöt{{Wd|Q999082}} és a Dukati-síkot zárja közre. Keletről a [[Shushica (folyó)|Shushica]]{{Wd|Q742809}}, majd a Kudhës-patak völgye határolja a hegyvidéket, míg nyugaton, a [[Karaburun-félsziget (Albánia)|Karaburun-félszigetnél]]{{Wd|Q187026}} és az [[Albán-Riviéra]] parti sávjában a hegylábak meredek parttal ereszkednek a [[Jón-tenger]]be. A csapadékos, mediterrán hegyvidéki éghajlatú hegyláncok fő természeti értéke a [[Llogarai Nemzeti Park]]. A hegységek benépesültsége alacsony, a településhálózat ritka, de peremvidékükön találhatóak [[Vlora]], [[Orikum]] és [[Himara]] városai. A [[Fier]]t [[Saranda|Sarandával]] összekötő SH8-as főút átvezet a Llogara-hágón, majd nyugatról kíséri a Çika-hegység vonulatait.


A hegyvidéket alkotó hegységek a következők:
A hegyvidéket alkotó hegységek a következők:

A lap 2019. június 26., 15:06-kori változata

Akrokerauni-hegyvidék
A hegyvidék részlete a Jón-tenger felől, előtérben a Rrëza e Kanalit, a háttérben a Çika-hegység
A hegyvidék részlete a Jón-tenger felől, előtérben a Rrëza e Kanalit, a háttérben a Çika-hegység
Magasság2045 m
Hely Albánia
Legmagasabb pontÇika-hegy
Hosszúság100 km
Elhelyezkedése
Akrokerauni-hegyvidék (Albánia)
Akrokerauni-hegyvidék
Akrokerauni-hegyvidék
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″40.198085°N 19.638963°EKoordináták: é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″40.198085°N 19.638963°E
Térkép

Az Akrokerauni-hegyvidék (albán Malësia Akrokeraune) vagy Tengermelléki-hegyvidék (albán Malet Bregdetare, Vargu Detar) a dél-albániai hegységrendszer nyugati tagja, amelynek hegyláncai mintegy 100 kilométer hosszan a Vlorai-öböltól(wd) Porto Palermo öbléig húzódnak. Legmagasabb pontja a 2045 méteres Cika-hegy(wd). A hegyvidéket három nagyobb hegység északnyugat–délkeleti, illetve észak–déli csapásirányú vonulata alkotja: az északkeleti Lungara-hegység és az északnyugati Rrëza e Kanalit láncai a Llogara-hágónál egyesülnek, ettől délre már a Çika-hegység(wd) gerince húzódik. A két északi hegység a Vlorai-öblöt(wd) és a Dukati-síkot zárja közre. Keletről a Shushica, majd a Kudhës-patak völgye határolja a hegyvidéket, míg nyugaton, a Karaburun-félszigetnél és az Albán-Riviéra parti sávjában a hegylábak meredek parttal ereszkednek a Jón-tengerbe. A csapadékos, mediterrán hegyvidéki éghajlatú hegyláncok fő természeti értéke a Llogarai Nemzeti Park. A hegységek benépesültsége alacsony, a településhálózat ritka, de peremvidékükön találhatóak Vlora, Orikum és Himara városai. A Fiert Sarandával összekötő SH8-as főút átvezet a Llogara-hágón, majd nyugatról kíséri a Çika-hegység vonulatait.

A hegyvidéket alkotó hegységek a következők:

  • Rrëza e Kanalit: A Karaburun-félszigettől északnyugat–délkeleti irányban húzódó hegylánc, amely a Jón-tenger partvidékén mintegy 25 kilométeren keresztül húzódva a Llogara-hágónál találkozik a Lungara-hegységgel. A két hegység itt egyesül a Çika-hegységben, amely déli-délkeleti irányban folytatja útját. Északról a Karaburun-félsziget, keletről a Dukati-sík határolja, legmagasabb pontja a Shendëlli-hegy (Maja e Shendëlliut, 1499 m). Földtani szempontból a Rrëza e Kanalit északi nyúlványa a magát a 15 kilométer hosszú Karaburun-félszigetet – sőt, a Sazan-szigetet is alkotó – Karaburun-hegység, amelynek legmagasabb pontja a Kora-hegy (Maja e Korës, 826 m). A hegyvidék további részeitől eltérően tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége.[1]
  • Lungara-hegység: A Vlora délkeleti szomszédságától kiinduló hegyvonulat mintegy 30 kilométeren át húzódik déli irányba egészen a Llogara-hágóig. Legmagasabb csúcsa a hágó közelében található Qorre-hegy(wd) (Maja e Qorres, 1665 m). Nyugatról a Vlorai-öböl, majd a Dukati-sík határolja, keletről pedig a Shushica völgye kíséri vonulatait. A Lungarát a Llogara-hágó választja el a Rrëza e Kanalit hegységtől, délkeleten pedig a Çika-hegységben folytatódik az Akrokerauni-hegyvidék.
  • Çika-hegység: A Llogara-hágótól kezdetben északnyugat–délkeleti, majd észak–déli csapásirányba váltva egészen a Porto Palermo öböl keleti oldaláig, mintegy 30 kilométeren át húzódó láncolat. Nyugatról az Albán-Riviéra keskeny parti síksága, keletről a Shushica, majd délkeletről a Kudhës-patak (Përroi i Kudhësit) völgye határolja. Legmagasabb pontja a Llogara-hágó közelében magasodó Çika-hegy (Maja e Çikës, 2045 m). A Lungara- és a Çika-hegység geológiailag a Jón-öv részei, uralkodó kőzete a karbon mészkő, kréta kori dolomit és homokkő, a völgyekben és az alacsonyabb dombokon flis-, homok- és agyagösszletek váltakoznak.[2]


Noha orogenetikai értelemben elkülönül, gyakran az Akrokerauni-hegyvidékhez számítanak további két kistájat:

  • Çorraji-hát: A mintegy 10 kilométeres észak–déli irányú hegyhátat nyugatról a Kudhës-, keletről a Borsh- és a Fterra-patakok völgye határolja, legmagasabb pontja a Çorraji-hegy (Maja e Çorrajt, 1403 m).
  • Levani-hát: A Borsh(wd) falutól keletre kiinduló hegyhát 15 kilométeren keresztül fut délkeleti irányban. Nyugatról a Çorraji-hát és az Albán-Riviéra, keletről a Kalasa-patak völgye határolja. Délnyugati részén, a Hundecova-patak völgyében fut a Shënvasili-hágó, amely az Albán-Riviéra és a Delvinai-medence közötti összeköttetést biztosítja. Legmagasabb csúcsa a Gargull-hegy (Maja e Gargullit, 1215 m).

Az Akrokerauni-hegyvidék főbb csúcsai

Az Akrokerauni-hegyvidék és hegységei Dél-Albániában

Az Akrokerauni-hegyvidék, valamint a Çorraji- és Levani-hát főbb hegyei, tengerszint feletti magasságuk csökkenő sorrendjében, a következők.

Hegy (magyarul) Hegy (albánul) Hegység Magasság (m) Koordináta
Çika-hegy Maja e Çikës Çika-hegység 2044 é. sz. 40,1980°, k. h. 19,6397°40.198000°N 19.639700°E
Qorre-hegy Maja e Qorres Lungara-hegység 2018 é. sz. 40,2158°, k. h. 19,6056°40.215800°N 19.605600°E
Qiramanga-hegy Maja e Qiramangës Lungara-hegység 1863 é. sz. 40,2743°, k. h. 19,6192°40.274300°N 19.619200°E
Val i Bufit-hegy Maja Vali i Bufit Çika-hegység 1862 é. sz. 40,1909°, k. h. 19,6531°40.190900°N 19.653100°E
Brataji-hegy Maja e Bratajt Lungara-hegység 1829 é. sz. 40,2675°, k. h. 19,6296°40.267500°N 19.629600°E
Stogoj-hegy Maja e Stogojt Lungara-hegység 1825 é. sz. 40,2705°, k. h. 19,6179°40.270500°N 19.617900°E
Paliska-hegy Maja e Paliskës Lungara-hegység 1700 é. sz. 40,2423°, k. h. 19,5979°40.242300°N 19.597900°E
Mesimer-hegy Maja e Mesimerit Çika-hegység 1694 é. sz. 40,1814°, k. h. 19,6916°40.181400°N 19.691600°E
Bogonica-hegy Maja e Bogonicës Çika-hegység 1672 é. sz. 40,1789°, k. h. 19,7352°40.178900°N 19.735200°E
Matos-hegy Maja Matos Lungara-hegység 1537 é. sz. 40,2800°, k. h. 19,5989°40.280000°N 19.598900°E
Shendëlli-hegy Maja e Shendëlliut Rrëza e Kanalit 1499 é. sz. 40,2251°, k. h. 19,5259°40.225100°N 19.525900°E
Sqillovik-hegy Maja e Sqillovikut Lungara-hegység 1485 é. sz. 40,2827°, k. h. 19,5790°40.282700°N 19.579000°E
Zog-hegy Maja e Zogut Çika-hegység 1481 é. sz. 40,1676°, k. h. 19,7336°40.167600°N 19.733600°E
Bredh-hegy Maja e Bredhit Rrëza e Kanalit 1480 é. sz. 40,2174°, k. h. 19,5437°40.217400°N 19.543700°E
Gjipal-hegy Maja e Gjipalit Rrëza e Kanalit 1445 é. sz. 40,2085°, k. h. 19,5562°40.208500°N 19.556200°E
Çorraji-hegy Maja e Çorrajt Çorraji-hát 1403 é. sz. 40,1205°, k. h. 19,8450°40.120500°N 19.845000°E
Shisha-hegy Maja e Shishës Çorraji-hát 1390 é. sz. 40,1285°, k. h. 19,8426°40.128500°N 19.842600°E
Hosszú-hegy Maja e Gjatë Rrëza e Kanalit 1371 é. sz. 40,2406°, k. h. 19,5116°40.240600°N 19.511600°E
Val-hegy Maja e Valit Rrëza e Kanalit 1363 é. sz. 40,2464°, k. h. 19,5053°40.246400°N 19.505300°E
Thanas-hegy Maja e Thanasit Rrëza e Kanalit 1352 é. sz. 40,1988°, k. h. 19,5739°40.198800°N 19.573900°E
Ali Hila-hegy Maja e Ali Hilës Rrëza e Kanalit 1323 é. sz. 40,2511°, k. h. 19,4892°40.251100°N 19.489200°E
Mëlleza-hegy Maja e Mëllezës Lungara-hegység 1281 é. sz. 40,2998°, k. h. 19,5610°40.299800°N 19.561000°E
Shtrunga e Gurit-hegy Maja e Shtrungës së Gurit Rrëza e Kanalit 1247 é. sz. 40,2595°, k. h. 19,4786°40.259500°N 19.478600°E
Kollovoçka-hegy Maja e Kollovoçkës Rrëza e Kanalit 1228 é. sz. 40,2645°, k. h. 19,4686°40.264500°N 19.468600°E
Gargull-hegy Maja e Gargullit Levani-hát 1215 é. sz. 40,0781°, k. h. 19,9063°40.078100°N 19.906300°E
Shtruga e Bitrit-hegy Maja e Shtrugës së Bitrit Çika-hegység 1213 é. sz. 40,1507°, k. h. 19,7588°40.150700°N 19.758800°E
Lëpieta-hegy Maja e Lëpietës Çika-hegység 1198 é. sz. 40,1446°, k. h. 19,7818°40.144600°N 19.781800°E
Qeparo-hegy Maja e Qeparos Çorraji-hát 1194 é. sz. 40,1004°, k. h. 19,8438°40.100400°N 19.843800°E
Nikëzi-hegy Maja e Nikëziut Çika-hegység 1183 é. sz. 40,1528°, k. h. 19,7764°40.152800°N 19.776400°E
Piksa-hegy Maja e Piksës Levani-hát 1136 é. sz. 40,0442°, k. h. 19,9073°40.044200°N 19.907300°E
Reç-hegy Maja e Reçit Levani-hát 1116 é. sz. 40,0728°, k. h. 19,9008°40.072800°N 19.900800°E
Gostila-hegy Maja e Gostilës Levani-hát 1102 é. sz. 40,0631°, k. h. 19,8905°40.063100°N 19.890500°E
Mblerëza-hegy Maja e Mblerëzës Çika-hegység 1095 é. sz. 40,1561°, k. h. 19,6988°40.156100°N 19.698800°E
Lugjët-hegy (’Vályúk hegye’) Maja e Lugjeve Levani-hát 1045 é. sz. 40,0390°, k. h. 19,9042°40.039000°N 19.904200°E
Kelkaza-hegy Maja e Kelkazës Lungara-hegység 0981 é. sz. 40,3129°, k. h. 19,5957°40.312900°N 19.595700°E
Lavan-hegy Maja e Lavanit Levani-hát 0953 é. sz. 39,9960°, k. h. 19,9351°39.996000°N 19.935100°E

Jegyzetek

Források

  • Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. 35–36. o.  
  • Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. 166–167. o. ISBN 9789928028631  
  • Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
  • Albánia szovjet katonai térképei. mapstor.com (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akrokerauni-hegyvidék&oldid=21459496”