„Horváth Sándor (erdészmérnök)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|az erdőmérnökről|Horváth Sándor (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|az erdőmérnökről|Horváth Sándor (egyértelműsítő lap)}} |
||
'''Horváth Sándor''' ([[Kolozsvár]], 1850. – [[Budapest]], 1922. május 26.) főerdőtanácsos, erdőmérnök, naptárszerkesztő, erdészeti szakíró. |
'''Horváth Sándor''' ([[Kolozsvár]], 1850. – [[Budapest]], 1922. május 26.)<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D55S-S8X?i=40&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1072/1922. folyószáma alatt.]</ref> főerdőtanácsos, erdőmérnök, naptárszerkesztő, erdészeti szakíró, földművelésügyi államtitkár. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
Tanult [[Nagyenyed]]en és [[Selmecbánya|Selmecbányán]]; az erdőmérnöki szakot mint ösztöndíjas végezte 1874-ben és azonnal kinevezték a [[máramarossziget]]i erdőigazgatóság kerületébe I. osztályú gyakornoknak. 1876-ban oklevelet nyert és behívták központi erdőgyakornoki minőségben a pénzügyminisztérium erdészeti osztályába. 1877-ben [[Szászország]]ba küldötték az erdőrendezés tanulmányozása végett. 1880-ban a földmívelésügyi minisztériumban erdőmérnökké, 1881-ben királyi erdőfelügyelővé nevezték ki. 1885-től kezdve önállóan vezette az erdőrendezőségi osztálynak egy részét, 1889 elején pedig az állami kezelésbe vett községi erdők ügyeit intéző új osztály vezetésével bizatott meg. Ezt a működési kört töltette 1891-től is már erdőigazgatói minőségben. 1881-ben az [[Országos Erdészeti Egyesület]] megválasztotta titkárának. Az 1890. évi bécsi gazdasági és erdészeti kiállítás magyar erdészeti csoportjának rendezésével ő bizatott meg és munkásságának elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. |
Horváth István és Szőts Eszter fiaként született. Tanult [[Nagyenyed]]en és [[Selmecbánya|Selmecbányán]]; az erdőmérnöki szakot mint ösztöndíjas végezte 1874-ben és azonnal kinevezték a [[máramarossziget]]i erdőigazgatóság kerületébe I. osztályú gyakornoknak. 1876-ban oklevelet nyert és behívták központi erdőgyakornoki minőségben a pénzügyminisztérium erdészeti osztályába. 1877-ben [[Szászország]]ba küldötték az erdőrendezés tanulmányozása végett. 1880-ban a földmívelésügyi minisztériumban erdőmérnökké, 1881-ben királyi erdőfelügyelővé nevezték ki. 1885-től kezdve önállóan vezette az erdőrendezőségi osztálynak egy részét, 1889 elején pedig az állami kezelésbe vett községi erdők ügyeit intéző új osztály vezetésével bizatott meg. Ezt a működési kört töltette 1891-től is már erdőigazgatói minőségben. 1881-ben az [[Országos Erdészeti Egyesület]] megválasztotta titkárának. Az 1890. évi bécsi gazdasági és erdészeti kiállítás magyar erdészeti csoportjának rendezésével ő bizatott meg és munkásságának elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Felesége Martiny Irma volt. |
||
Cikkeket írt az Erdészeti Lakokba, mely lapnak főmunkatársa volt. |
Cikkeket írt az Erdészeti Lakokba, mely lapnak főmunkatársa volt. |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
* {{szinnyei|4||h/h08820.htm}} |
* {{szinnyei|4||h/h08820.htm}} |
||
* {{pim|37958}} |
* {{pim|37958}} |
||
* Budapesti Hírlap, 1922. május 27. / 120. szám. |
|||
==További információk== |
==További információk== |
||
A lap 2018. december 28., 21:29-kori változata
Horváth Sándor (Kolozsvár, 1850. – Budapest, 1922. május 26.)[1] főerdőtanácsos, erdőmérnök, naptárszerkesztő, erdészeti szakíró, földművelésügyi államtitkár.
Élete
Horváth István és Szőts Eszter fiaként született. Tanult Nagyenyeden és Selmecbányán; az erdőmérnöki szakot mint ösztöndíjas végezte 1874-ben és azonnal kinevezték a máramarosszigeti erdőigazgatóság kerületébe I. osztályú gyakornoknak. 1876-ban oklevelet nyert és behívták központi erdőgyakornoki minőségben a pénzügyminisztérium erdészeti osztályába. 1877-ben Szászországba küldötték az erdőrendezés tanulmányozása végett. 1880-ban a földmívelésügyi minisztériumban erdőmérnökké, 1881-ben királyi erdőfelügyelővé nevezték ki. 1885-től kezdve önállóan vezette az erdőrendezőségi osztálynak egy részét, 1889 elején pedig az állami kezelésbe vett községi erdők ügyeit intéző új osztály vezetésével bizatott meg. Ezt a működési kört töltette 1891-től is már erdőigazgatói minőségben. 1881-ben az Országos Erdészeti Egyesület megválasztotta titkárának. Az 1890. évi bécsi gazdasági és erdészeti kiállítás magyar erdészeti csoportjának rendezésével ő bizatott meg és munkásságának elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Felesége Martiny Irma volt.
Cikkeket írt az Erdészeti Lakokba, mely lapnak főmunkatársa volt.
Szerkesztette az Erdészeti Zsebnaptárt 1882-től.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Budapesti Hírlap, 1922. május 27. / 120. szám.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8